A világ és mi

A bonizmus

1. Gondoltatok már arra az -izmusra, eszmére, gondolatrendszerre, filozófiára amely a helyes és az igaz? Átfogja a világ egészét. Az élet nagy kérdéseire megadja a tökéletes válaszokat. Elénk tárja a helyes erkölcsöt, az ideális társadalom alapszabályait. Megmutatja, mit és hogyan és miért kell tennünk. Azt, amit valóban tennünk kell,  úgy és azért, ahogy és amiért valóban tennünk kell. Feltárja az élet értelmét.

  Ilyen eszme, pontosabban ez az eszme létezik. Nem megalkotni, kidolgozni kell, hanem megtalálnunk, felfedeznünk. 

  Hívjuk így: a Nagy Eszme, az Igaz Eszme, az Alapeszme, a Világeszme. Vagy: a bonizmus. A latin bon=jó szóból.

2. Minden -izmus a bonizmus akar lenni. Minden -izmus a hívei szerint a bonizmus. Mindenki hisz, őszintén hisz önnön bonistaságában. A teljes  történelem a bonizmus kereséséről, megtalálni véléséről és érvényesíteni próbálásáról szól. Önjelölt bonisták és a bonizmusnak kikiáltott ideológiáh, filozófiák, hitek csapnak össze. De hogyan lehet tesztelni egy gondolatot, egy világfelfogást, hogy vajon helyes-e? ő-e a bonizmus? Része a bonizmusnak? Miként tudhatjuk, hogy a mi álláspontunk a helyes? 

3. A bonizmus bizonyára megtalálható-és meg is találandó. Ám lehet, hogy nehezen, talán egyáltalán nem is azonosítható, nehezen, talán egyáltalán nem is ismerherő fel. 

  Mit tehetünk érte mindenképpen, bizonyosan?

  Elmondjuk a következőket:

  "Minden nevében:

-A bonizmus, a Nagy Eszme, a Világeszme, az Alapeszme, az Igaz Eszme stb. =...

-Az élet nagy kérdései:

1. mi?  a megfelelő válasz(ok)=ezek és azok

2. mi? a megfelelő válasz(ok)=ezek és azok

3. mi? a megfelelő válasz(ok)=ezek és azok

4. mi? a megfelelő válasz(ok)=ezek és azok

stb.

-A helyes erkölcs=...   érvényesülve   mindenki követi, ez is követi, az is követi,

-A tökéletes társadalom=...  felépítve. felépítve mindeütt, itt is, ott is

-A lét, az élet lényegei, értelmei, céljai:

1. ezek és azok-elérve

2. ezek és azok-elérve

3. ezek és azok-elérve

4. ezek és azok-elérve  stb. 

mind elérve minden által, ez által is, az által is

-Egyebek:  ..., ..., ..., ... stb.

-Mindenki eljut a bonizmushoz, ez is, az is

-Mindenki bonista, ez is, az is

-Minden a bonizmus szerint, neki megfelelve van, létezik, történik és alakul, ez is, az is"

  Bármi is a bonizmus, ez bizonyosan része, S ezt megtenni tudjuk, akárki tudja, akárhol és akármikor. Ilyen vagy más formában.

A világra-születettekről

1. Az ember nevű élőlény három fontos képessége: az alakítás, az alkotás, a megismerés. Az alakítás: ennek-annak, a világnak az alakítása, formálása. Az alkotás: különféle létezők alkotása, megteremtése, létrehozása, előállítása, megépítése, elkészítése, meggyártása stb. Jellegzetes példája a művészi alkotás. A megismerés: a valóságnak, annak valamely részének felderítése, felfedezése, feltárása, feltérképezése, leírása, kikutatása, kiderítése stb. Ez a tudományos tevékenységünk.  Világra-születetteknek nevezem azokat, aki rendkívüli alakítási/alkotási/megismerő képességgel rendelkeznek. Nagy egyéniségek, nagy tehetségek. Művészeti, tudományos zsenik. Fokozott világvágy és/vagy világképesség jellemzi őket.

2. A világra-születetteknek mint világra-születetteknek bizonyos jogaik és kötelességeik vannak. Joguk és kötelességük világra-születettségük, nagy egyéniségük, nagy tehetségük maximális kibontakoztatása és érvényesítése. Joguk van mindenhez, ami ehhez szükséges. Ellenszolgáltatás nélkül. (Festőgéniusznak ecset, vászon, festék.) Nagyságukkal, annak kibontásával, megvalósításával fizetnek érte. Ugyanakkor kötelességük mindent kzárni az életükből, ami világra-születettségük érvényesüléséhez nem kell. Szerelmi élet, család. Minden idejüket, minden energiájukat ennek érvényresítésére kell fordítaniuk.

3. Hozzunk létre olyan intézményeket, ahol ők, a rendkívüli képességű emberek élhetnek és tevékenykedhetnek, pl. műalkothatnak és tudományos tevékenységüket folytathatják. Minden nap, minden órában, minden percben. Minden más tennivaló nélkül. Felmentve minden társadalmi kötelezettség alól. Nem kell pl. pénzért dolgozniuk.

 Rendelkezésükre áll itt minden, ami tehetségük kibontakoztatásához kell.

  Itt töltik el életüket, biztonságos környezetben és zavartalanul.

  Ezek a helyek, ezek az intézmények: a világ műhelyei.

Kozmotizmus: a világmindenség filozófiája

1. Másutt írtam részletesen az ún. megvalósulásról. A létező, a létezők, a dolgok, minden, bármi, valami megvalósulásáról. A létezővel, mindennel, illetve a létező által, minden által megtörténik mindaz, ami az ő lényege, ami az ő létének értelme, amire ő való és amire ő hivatott. 

  A könyveket (el)olvassák, mindenki és minél többen és minél többször, a járművekkel közlekednek, mindenhonnan mindenhova, minél több helyről minél több helyre, mindenki, minél többen és minél többször. A ceruzákkal, tollakkal írunk és rajzolunk, mindenki mindent, minél többen és minél többet.

  Mindebből kiindulva felvázolhatjuk a kozmosz, az univerzum megvalósulását.

2. Az égitestek azért vannak, hogy dolgok, létezők helyei, hogy különféle események helyszínei legyenek. például természeti létezők-kövek, por, kavicsok, hegyek völgyek, dombok, kráterek, síkságok, ilyen-olyan elemek és vegyületek... Természeti események-csapadék, szél, viharok, tektonikus tevékenység...

  Szükséges, hogy mesterségesen alkotott dolgok, létezők, tárgyak helyei is legyenek, szükséges, hogy cselekvések, mesterséges események helyszínei is legyenek. Szükséges funkciójuk, hogy élőlények otthonául, lakhelyéül szolgáljanak. 

  A csillagok fényükkel és melegükkel életeket tartsansak fenn, tápláljanak, a bolygók és a holdak élőhelyek legyenek.

  A világegyetem lényegének és értelmének fontos része: az élet. Hogy élet legyen benne. Élet és életek, Élet és Életek, ÉLET és ÉLETEK. Különféle életformák, intelligens, gondolkodó életek is, akik civilizációt csinálnak, építkeznek, tudományokat és művészeteket gyártanak.

  Azonban vannak magányos csillagok. amelyek leélik teljes életüket úgy, hogy melegük és fényük nem táplál senkit soha.

  S vannak üres, élettelen bolygók és holdak, amelyeken nem él, nem lakik soha senki, nem is jár ott soha senki, nem is látja őket soha senki.

3. Töltsük meg a kozmoszt legalább jelképesen élettel.

  Nem tudunk eljutni az összes csillaghoz, az összes bolygóra és holdra, nem tudjuk őket benépesíteni.

  Képzeletben, gondolatban, jelképesen... járjuk be ezt és azt az égitestet, csináljunk ott ezt-azt. Játsszuk el az ide való eljutást és az itt megtelepedést.  Írjuk meg, fessük meg, komponáljuk és filmesítsük meg.

  Ezeken felül megtehetjük, hogy elmondjuk a következőket( a megvan legyen a kulcsszó, annak kimondása képviselje az adott dolog megtörténését):

  "Minden nevében:

ezen és azon az égitesten: ott vagyunk, itt vagyunk   bejárjuk az egészet-megvan,  megteszünk itt ezt-megvan, azt-megvan  itt pl. épületeket emelünk-megvan  itt lakunk, itt élünk huzamosan-megvan  átalakítjuk, átformáljuk-megvan"

 "Minden nevében:

-az összes csillag:  fénye, melege fenntartja az összes fajt-megvan, ezt a fajt is-megvan, azt a fajt is-megvan

-az összes csillag: fényével, melegével életeket hoz létre-megvan, ilyen életeket is-megvan, olyan életeket is-megvan

-az összes bolygó, hold (óriásbolygó, törpebolygó, kisbolygó is): benépesíti az összes faj-megvan, ez a faj is-megvan, az a faj is-megvan

-az összes bolygó, hold: életek alakulnak ki és léteznek itt-megvan, ilyen életek is-megvan, olyan életek is-megvan"

  "Minden nevében:

az összes égitest: itt is van minden van és megtörténik-megvan, az ilyenek is-megvannak, az olyanok is-megvannak, ez is-megvan, az is-megvan

  Ezt az elgondolást: a mindenség egésze életeket hordozzon, ennek legalább szimbolikus megvalósítását nevezem kozmotizmusnak.

4. Az égitesteknek természetesen nem a lakóhelység az egyetlen lehetséges és szükséges szerepük. Az égitestek azért is vannak, hogy különféle élettelen létezők (felszíni alakzatok, anyagok stb.) helyei legyenek, hogy különféle természeti események (pl. időjárás) helyszínei legyenek. 

  "Minden nevében:

-az összes égitesten:  mindenféle felszíni alakzat-van, ilyenek is-vannak, olyanok is-vannak  hegyek-vannak, völgyek-vannak, dombok-vannak, árkok-vannak, kráterek-vannak, síkságok-vannak, tavak-vannak, folyók-vannak

  kövek, sziklák-vannak, por-van

  mindenféle anyag-van, ilyenek is-vannak, olyanok is vannak, ez is-van, az is-van 

felhők-vannak, viharok-vannak, csapadékok-vannak, szelek-vannak, villámlások-vannak, mennydörgések-vannak, vulkánkitörések-vannak, földrengések-vannak, 

egyebek-1. vannak, 2. vannak, 3. vannak, 4. vannak stb."

  ... és mindezek külön-külön az ilyen égitestekkel, az olyan égitestekkel, ezzel az égitesttel, azzal az égitesttel is.

 Ez is kozmotizmus, ez is a kozmotizmus. 

 De az élőhelység is egy szükséges szerepük.

5. Az emberiség számára a kozmotizmus elsősorban a Naprendszer birtokba vételét jelenti. Íme, itt van, a közvetlen közelünkben megannyi égitest, bolygó, törpebolygó, kisbolygó, hold. Üresek, élettelenek. 

  Az embernek itt küldetése van. 

  A Naprendszer minél több égitestje legyen minél inkább: emberlátta, emberjárta, emberlakta, emberhagyta. 

  Az emberláttaság űrszondáink révén talán már kellőképpen megtörtént.

  Az emberjártaságban még csak a Holdig jutottunk.

   Szálljunk le a Marsra, Vénuszra, Merkúrra, Plútóra, az óriásbolygók holdjaira! A kisbolygókra... Építsünk bázisokat rajtuk. Éljünk és tevékenykedjünk rajtuk. Legyen rendszeres a köztük és a Föld között az oda-vissza közlekedés. Terraformáljuk őket...

  Bízzunk benne, hogy mindez egyszer megtörténik.

A fajokról

1. A tudomány jelen állása szerint 13 milliárd 700 millió évvel ezelőtt bekövetkezett az ősrobbanás, a Nsgy Bumm, létrejött a tér, ami azóta is tágul.

  Majd kialakultak az első égitestek. Jelenleg több százmilliárd galaxis alkotja az univerzumot. 

  S mindegyik feltehetően telis-tele van élettel, egyszerű mikroorganizmusokkal, fejlettebb élőlényekkel, technikai civilizációkkal.

  Ugyan, legalábbis eddig még nem bukkantunk Földön kívüli élet nyomára-hacsak nincs némi igazság az ufójelenségben-, ám valószínű, hogy nem a miénk az egyetlen lakott égitest és nem mi vagyunk az egyedüli értelmes faj. Az emberi civilizáció bizonyára csupán egy a sok közül.

  2. Felsorolhatunk néhány speciális fajtípust.

-Az ún. tudományos csúcsfaj=amely célba viszi a tudományokat. a fizika, a kémia, a csillagászat, a filozófia és a többi mindarról, amit vizsgál, mindazokról, amiket vizsgál, feltár és leír mindent, maradéktalanul és hiánytalanul és kimerítően és a legpontosabban. A fizika felfedezi az anyagi valóság legelemibb részecskéit is, a csillagászat pontosan leírja a Világegyetem kialakulását, teljes történelmét, a filozófia tökéletesen megválaszolja a Mi? Miért? Hogyan? kérdéseket.

-Az ún. kozmikus csúcsfaj=amely a leginkább, a lehető leginkább meghódítja a kozmoszt. Szülőégitestjéről kiindulva eljut a (lehető) legtávolabbra. Intersztelláris, intergalaktikus utazásokat tesz. A (lehető) legtöbb bolygót, holdat birtokba veszi, ott tarzózkodik, erre-arra használja, esetleg át is alakítja, igényei szerint.

-Az ún. eszmei csúcsfaj=amely kidolgozza, felfedezi és meg is valósítja a tökéletes eszmét, eszméket, a helyes, igaz etikai szabályokat, társadalomépítési elveket, életfilozófiát.

-Az ún. erkölcsi csúcsfaj=amelynek a (lehető) legtöbb tagja a (lehető) legtökéletesebb erkölcsileg.

-Az ún. értelmi csúcsfaj=amely a (lehető) legmagasabb értelmi szinten áll, intelligenciája a (lehető) legmagasabb. 

Végül:

-Az ún. mintafaj, amely mindezeket egyesíti, csúcsfaj tudományosan, kozmikusam eszmeileg, erkölcsileg, értelmileg. A feltehetően csak elméletben létező, létezhető mintafaj.

  (Az emberiség egyikhez sem tartozik. Legalábbis jelenleg még nem ismerjük például a fizikai világ legelemibb építőköveit, legalábbis eddig csak a Holdunkig jutottunk el. Az átlagember erkölcsi kívánnivalót is hagy mafga után és IQ-ja sem a lehető legmagasabb feltételezhetően.)

3. A fajok eszméje, a fajeszme

  Milyen feladatai vannak egy fajnak, egy értelmes, fejlett fajnak?

-Igykezzék mintafajjá, minden tekintetben csúcsfajjá válni

-Teremtsen életet, életeket. Minél többet, minél fejlettebbeket.

-Foglalkozzék a világmindenség többi, összes fajával Pl.

-hozza létre-elméletben, jelképesen, képzelje el a világmindenség valamennyi faját tömörítő-csak elmélertileg létező-közösséget. Olyan közösség, szövetség, amelynek a mindenség összes faja, összes élőlénye a tagja.

  "Nevezzük Fajközösségnek. Tagjja, legalább szimbolikusan a kozmosz összes, kivétel nélkül összes faja, mindannyiuk összes, kivétel nélkül összes tagja. Bárhol és bármikor él, élt, fog élni. A Fajközösség célja: 1. minden faj számára biztosítani a fennmaradást, a fejlődést 2. minden fajt mintafajjá, azaz minden szempontból csúcsfajjá fejleszteni 3. együttműködésüket, barátságukt elősegíteni.

  A Fajközösségen belül létezik at Értelem Közössége, ez a ejlett, magas szintű fajokat foglalja magában. a Fajközöség vezetése. a magasabb rendű fajok gyámkodnak az alacsoinyabb rendűek felett. 

  A Fajközösség irányítása: létezik egy nagy testület, amelyben az Értelem Közösségének minden tagja ennyi vagy annyi taggal van jelen. Ez hozza a legfontosabb döntéseket. Mellette léteznek speciális feladatokat ellátó szervek. 

  A Fajközösségben van közös kommunikációs mód, amit mindenki jól ismer, ért és használ. A "fajnyelv". "

 Például így, például ez a Fajközösség.

- Állítson emlékművet a mindenség összes fajának, különösen a csúcsfajoknak.

-...

-....

4.   Vezessük be a méltó faj fogalmát. A méltó faj-amely megérdemli azt és/vagy rá van szorulva arra, hogy kiemelten foglalkozzanak, hogy kiemelten foglalkozzunk vele. Kiérdemli például magas szintű erkölcsisége vagy értelmi szintje vagy az általa elértek miatt. Rá van szorulva a vele történtek miatt. A méltó faj-egyes számban, de természetesen mindannyiukat jelenti és tartalmazza. Minden fajt a méltóságával egyenesen arányosan. a fajok eszméje különösen oda kell, hogy figyeljen a méltó faj)ok)ra.

5. A fajeszme, a fajok eszméje a felsorolt feladatok megtételéről szól, minden faj nevében történő megtételéről.

  Központi fogalma: a faj. Az összes faj, a teljes világmindenségben, a teljes világtörténelemben. Az ilyen fajok is, az olyan fajok is. Ez a faj is, az a faj is, emez a faj is, amaz a faj is. Akárhol és akármikor volt/van/lesz. A faj. Egyes szám, de ez mindegyiküket jelenti.

  (De lehet alapfogalma: az élőlény is. Az összes élőlény az egész világmindenségben és az egész világtörténelemben, az ilyenek, az olyanok, ezek, azok. Fajtól és minden mástól függetlenül.)

-  ...

-..."

Megtörténik

1. A létezés, mibenlétét tekintve nem egyéb mint megtörténés. A létezővel, illetve a létező által történik valami. Ez és/vagy az, ilyen és/vagy olyan, ennyi és/vagy annyi. Létezni=megtörténni. A létező (meg)történik. így és/vagy úgy. ennyire és/vagy annyira.

 S a megtörténés=biztosság, lehetségesség, lehetertlenség.

2. A megtörténéseket, az eseményeket történésekre és cselekvésekre oszthatjuk fel. Történés vagy természetes esemény, ami természerti folyamat agy ami egy élőlény nem akaratlagos tette. Előbbire példa a villámlás, utóbbira, ha kiejtek valamit a kezemből s az leesik a földre. Cseléekvés vagy mestzerséges esemény, ami tudatos elhatározás eredménye. Önmagától nem történik, szándék és döntés előzi meg.

 minden esemény két oldala az aktív és a passzív fél. Aktív-ami által történik, passzív-amivel történik. Más neveken megtörténtető és megtörténtetett, létesítő és létesített, léteztető és léteztetett.

  A villám belevág a fába, ami kigyullad. A villám az aktív fél, a fa és a tűz  a passzív fél. Az égés szempontjából a tűz az aktív, a fa a passzív. 

  Írom ezeket a sorokat. Én vagyok a megtörténtető, a létesítő. A ceruzám, a papír és amit írok a megtörténtetettek, a létesítettek. Persze létesített, léteztetett maga az írás fogalma is.

 A papír szemszögéből nézve a ceruza is megtörténtető. A leírt szöveg szempontjából a papír is.

  A létesítő és a létesített egymás léttársai, létpartnerei.

  A lét maga a lét fogalma mindennek léttársa.

  Minden léttársa önmagának.

  S a jó-rossz fogalma is léttársa mindennek.

  A léttárs lehet szükségszerű és lehet potenciális. Szükségszerű, ha köztük az adott megtörténés mindenképpen végbemegy, mindenképpen bekövetkezik. Az embernek mint biológisi lénynek szükségszerű léttársa az oxigén. Potenciális, ha a megtörténés nem feltétlenül következik be. az embernek például ilyen léttársai a homéroszi eposzok. Tudjuk őket létesíteni úgy, hogy elolvassuk őket, de nem biztos, hogy elolvassuk, hogy ez megtörténik. 

  Lehetetlen léttárs nincs-minden tud mindent létesíteni, minden tud mindent megtörténtetni valahogyan. Pl. hogyan tudja létesíteni mondjuk a C betű mondjuk a jóságot?

  Azt mondjuk: legyen a C betű a jóság jele. C=a jóság. Íme. Máris történt köztük valami. S ebben az eseményben C az aktív, a jóság a passzív. 

  Mi köze lehet az előttem lévő fűszálnak... a sárkányokhoz? Például elképzelem, hogy jön egy sárkány és lelegeli a fűszálat.Ő a megtörténtető, a léteztető, a fű a léteztetett, a megtörténtetett.

  Stb.

  Ha azt mondjuk: minden és minden között minden megtörténik... megtörtént-ebben minden mindennek léttársa lett.

  Másfelől megkülönböztetünk szükséges, szabad és tiltott léttársakat. A szükséges léttárssal ez és ez a közös megtörténés kell, hogy legyen. Pl.  létre kell jönni. A keletkezés, pl. a fogantatás szükséges léttársunk. (De nem minden jön létre, ami létrejöhetne, ezért nem szükségszerű, csak potenciális.)

  A szabad léttárssal való megtörténés nem feltétlenül kell de nem is ártalmas, ha bekövetkezik. Pl. autót vezetni nem tartozik az ember leglényegesebb cselekedetei közé, de nincs kárunkra, ha megtörténik. Az autóvezetés szabad léttársunk.

  Tiltot a léttárs, ha a vele általunk vagy álktala velünk megtörténés valami oknál fogva tilos, káros, negatív. Helytelen, nem megfelelő. A megsemmisülés-a megtörténhetőség elvesztése-tiltott léttársunk (ha a lét a szükség). (De mivel egyszer megsemmisülünk, bármenyire is tilos, mégis szükségszerű léttársunk.)

 A létezés mindennek mindennek mindenben szükségszerű és szükséges létpartnere. Ugyanígy szükségszerű és szükséges létpartnere mindenben minden saját magának is.

3. A létező=(meg)történések alanya.

  Amivel, ami által történik. Amit a megtörténés érint, amire kihat.

  A létező tárgy, élőlény, fogalom vagy esemény.

  a tárgy lehet természetes és lehet mesterséges tárgy. természetes tárgy, ami nem tudatos cselekvés eredménye, a természetben készen található, természeti folyamatok alakítják ki. az égitestek, a szárazföldek és tengerek, a kavicsok, az elemi részecskék, az elemek és vegyületek, de a növények is. Mestersége tárgy, ami valaki által elkészítettetik, valaki létrehozza, megalkotja. Az épületek, a gépkocsik, a könyvek, a telefonok, a műalkotások...

  Az élőlény, az érző, gondolkodó, akaró létező is a létezők külön csoportja, ám e szempontból a tárgyak, a fizikailag létező, konkrét, kézzelfogható dolgok közé sorolhatóak.

  A fogalom elvont, absztrakt létező. Fizikailag nincs. Tudati létező, amely az eseményekben megnyilvánul.

  Az esemény is létező. Az eseményekkel is tud történni ez, az: lefotózzák, megfestik, lejegyzik... Az esemény létezőközti létező. A tárgyak, élőlények, eseményekben léteznek, de az esemény is tud megtörténések, más események alanya lenni, tehát ő is létező.

  Létező-1.fizikai létező (anyagi létező)-1. tárgy,-a, természetes tárgy b, mesterséges tárgy 2. élőlény

             2. fogalom

             3. esemény a, történés, természetes esemény, b, cselekvés, mesterséges esemény

4. A lét tehát megtörténés.

  Ha minden mgtörténik, ami tud-minden mindennel és minden által, minden: okból, célból, módon, mértéknen, mennyiségben, helyen és időben, előzménnyel és eredménnyel, eszközzel... ez estben beáll a csakisméthetség állapota. Csak ismét+lehetségesség. Minden már csak ismétlődni tud. A megtörténhetések, bizonyos megtörténések egymást kizárása miatt ez csak egy elméleti állapot. Bizonyos megtörténések egymást kizárása miatt: olyan események, amelyek közül mindegyik nem történhet meg, egymást kizárják. Nem tudunk az utcasarkon egyszerre jobbra és balra is fordulni. Nem tudjuk ugyanazt ugyanarra a papírra egyszerre tollal és ceruzával is leírni vagy lerajzolni. Nem tudunk egyszerre megsemmisülni és örökké létezni. Stb.

  A csakisméthetség mellett fennáll az ismétendőség vagy az isméthetőség vagy a nemisméthetőség. A megtörténések ismétlődésének szükségessége vagy megengedettsége vagy tilos volta.

  A csakisméthetség kezdetekor ismétni (=ismétlődni, ismételni) kell, később, pl. bizonyos számú ismétlődés-ismétlés után már csak szabad-késleltett isméthetőség.

  A csakisméthetség kezdetekor ismétni kell, később, pl. bizonyos számú ismét után már tilos-késleltetett nemisméthetőség.

  A csakisméthetség kezdetekor ismétni kell, később, pl. bizonyos számú ismét után már csak szabad, még később, pl. újabb bizonyos számú ismét után már tilos-késlelztetett isméthetőség és késleltetett nemisméthetőség.

  Stb. Minden verzió.