A világ és mi

A legnagyobbak

1. A legnagyobbak, a szó minden értelmében. Lehetnek a legalapvetőbbek, lehetnek a legnagyobb hatásúak, a legegyedülállóbbak, a legszükségesebbek.

 Melyek a legnagyobb létezők?

  Az abszolút legnagyobb-a legnagyobb, a legeslegnagyobb, a leg-és legeslegnagyobb, a végtelenül nagy, a végtelennél is végtelenül, végtelennel nagyobb a Létező. A Létező. Maga a létező. A létező mint olyan,elvonatkoztatva az egyes létezőktől. Általános, személytelen fogalom. Minden, a minden, a mindenek, az ilyenek, az olyanok, az ez, az az, az ilyen-olyan tárgyak, fogalmak, élőlények, események. Minden mint létező, minden mint a létező. Mindent tartalmaz. Minden benne van. Konkrétan nem azonos egyik létezővel sem, semmivel sem-akkor elvesztené legnagyobbságát.

  És vegyük sorra az egyes létezőtípusokat:

 természetes tárgy-amit nem készítenek, ami a természetben alakul ki, természeti folyamatok eredménye.

  mesterséges tárgy-amit valaki előállít.

  fogalom-elvont, absztrakt létező, nem fizikai, nem anyagi.

  élőlény-gondolkodó, érző, akaró és cselekvő létező

 történés, természetes esemény-a természeti események

  cselekvés-amit valaki szándékkal tesz

  Természetes tárgy-a legnagyobb a világmindenség. A világmindenség is természetes tárgy. S mint minden egyes fizikai létező közege, hordozója  a legnagyobb közülük.

  Mesterséges tárgy-valami olyasmi a legnagyobb, ami képes lenni bármilyen és bármely tárgy. Képes bármiként, mindenként funkcionálni. Használható mindenre, bármire, mindenként, bármiként. Játékszer, evőeszköz, időgép, közlekedési eszköz...

 A "mindentárgy". Csak elméletben létezik.

 Fogalom-a lét fogalma, a létezés maga a legnagyobb.

  Élőlény-a Legfőbb Lény, azaz Isten a legnagyobb, akkor is, ha csupán gondolatainkban létezik. Akkor is, ott is, úgy is létezik.

  Történés, természetes esemény-mindennek létrejötte. Az, ami közvetve elvezet minden kialakulásához. A mindenség keletkezése. Ha a mi univerzumunk az egyetlen (nem multiverzumban élünk), akkor az őrsobbanás.

  Cselekvés, mesterséges esemény-mindennek minden dolognak, minden eseménynek szükségszerinti megtörténése, megcselekvése, pl.: Minden szükség szerint van-megtörténik, megtörtént.

 Természetesen legnagyobb cselekvés a világ alapjainak, a világ mibenlétének felderítése is. Ugyanígy a lét céljának-mindenre vonatkozó, mindenre kiterjedő-megtétele is (ha van célja)

 Ha Isten, a Legfőbb Lény létezik, a tudatunkon kívül-ez esetben  világmindenség nem természetes, hanem mesterséges tárgy.  Nem a fizika törvényei következtében keletkezik, hanem tudatos cselekvés, tervezés eredménye. Isten  teremtette. Mesterséges tárgy, azok legnagyobbika. 

  Ez esetben természetes tárgy talán nincs is, hiszen közvetlenül vagy közvetve minden Isten, minden a Legfőbb Lény alkotása.

  Továbbá: ha a Legfőbb Lény létezik, a mindenség keletkezése cselekvés, nem történés. Isten teremtette. A legnagyobb cselekedetek egyike. S mi a legnagyobb történés?...

A csúcslétezőről

1. A tudomány jelen állása szerintmintegy 13 milliárd 700 millió éve bekövetkezett az ősrobbanás, létrejött a tér, ami azóta is tágul.

 Aztán kialakultak az első égitestek,csillagok, bolygók, holdak. 

 Majd megjelentek az első életek.

 Ezt követően a fejlett élőlények.

S végül a fejlett élőlények közül egy, aki: megfejti a villág, a létezés mibenlétét és értelmét. Hogy mivel és mi által mi van és mi legyen.S mindezeket meg is teszi szükség és lehetőség szerint. 

 Őt nevezem csúcslétezőnek.

2. A tér nagy része üres, légüres tér, az űr, a világűr. Üres, kietlen (tekintsünk el pl. a bolygóközi portól). 

  A csillagok között nem egy magányos csillag. Nincsenek kísérő égitestjei, egyedül éli le teljes életét. 

  A bolygók (értsük bele a holdakat is) jelentős része lakatlan és lakhatatlan. 

 Az univerzum(ok) lakói közöt számos kezdetleges, fejletlen, primitív faj van. 

  Afejlettebb, intelligens fajok zagjainak többsége egszerű, hétköznapi életet él. (Nem kiemelkedő tudós, nem kimagasló bölcselő. Stb.)

  Mekkora tér marad üresen,kihasználatlanul, amire keletkezi egy csillag?...

  Hány magányos csillag után születik egy bolygós csillag?...

  Hány üres bolygó után lesz egy, ahol felbukkan az élet?...

  S hány egyszerű faj után lesz egy gondolkodó, magas szintű civilizáció?...

  S hány átlagos, hétköznapi élőlény után jelenik meg acsúcslétező?...

  Ezek a világfejlődés fokozatai: tér, csillag, bolygó, élet, értelmes élet, csúcslétező. Minden szint alapja a rá következőnek.  Mindenszint megelőlegzi az utána lévőt. Annak megjelenési közege.

 nagyméretű üres tér után kisebb, égitestekkel telített tér. Sok magányos csillag után egy bolygóval rendelkező. Sok élettelen bolygó után egy életel rendelkező. Sok kezdetleges életforma után egy értelmes élet.  Sok egyszerű, értelmes, de egyszerű élőlény után a csúcslétező.

 3. A csúcslétező tehát megtalálja minden szükségességét és meg is valósítja azt. Megválaszolja, helesen ami történjék? Mit tegyünk? kérdéseket és a válaszokból következő feladatokat teljesíti. Minden eléri létcélját, minden megkapja léte értelmét.

 A világ, a teljes világ, mindenlétező, minden dolog "megcsúcsléteztetik". A csúcslétező hiánytalan és tökéletes csúcslétezői tevékenysége, a teljes világ, minden létező,minden dolog megcsúcslétezettsége a világtörténelem csúcspontja.

  A történelem a csúcslétező és minden megcsúcslétezettsége felé haladás.

4. A csúcslétező természetesen több is lehet. S feltesszük, hogy csúcslétezők vannak, ez nem pusztán egy elméleti fogalom. Voltak, vannak, lesznek-a megcsúcslétezettség többször is bekövetkezhet(ett) és bekövetkezhet, bekövetkezik.

5. A csúcslétező, miután feltárta és megtette a szükséget, minden szükségét-meg tudja ezt tétetni másokkal is. Akik önállóan nemtudják feltárni és megtenni. A csúcslétező vezetésével, útmutatásával azonban megteszik. Pl. acsúcslétező megalapít egy erre épülő vallást és ők ezt követik. de rá is kényszertheti őket bármely eszközzel.

Ők ezáltal másodlagos csúcslétezőkké válnak. Maga a csúcslétező-aki minden szükségét felfedezi-az elsődleges csúcslétező.

   A csúcslétező lényegében a máshol szóba került bonizmushoz jut el, azt érvényesíti.

6. Beszélhetünk ún. akarati csúcslétezőről is. Aki nem képes az egetemes szükséget és az egyes létezők egyéni szükségét kitalálni és így megtenni, ám akarja ezt és próbálja ezt.  az ő tevékenysége is jelentős.

  Ő legfeljebb így tud csúcslétezni:

  "Minden szüksége=ezek, azok-és megtörténik, megtörtént

az ilyenek szüksége=ezek, azok-és megtörténik, megtörtént

az olyanok szüksége=ezek, azok-és megtörtént, megtörtént

ennek a szüksége=ezek, azok-és megtörténik, megtörtént

annak a szüksége=ezek, azok-és megtörténik, megtörtént

  Bármi is a szükség."

7. Ha Isten létezik-definíciójából következően csúcslétezőnek kell lennie-mi pedig ez esetben, mi, az összes létezők meg vagyunk csúcslétezve, tökéletesen és akár végtelenszeresen.

A történelem és mi

1. Vizsgálhatóó és vizsgálandó a létező és a történelem kapcsolata. A létező, a létezők, a dolgok elye és szerepe a történelemben. A létező mi a történelemhez viszonyítva, a történelemszemszögéből tekintve. A történelembe helyezve.Mi, mi lehet és mi legyen. A létező valós, lehetséges és szükséges történelmisége.

 Mindezeknek a tanulmányozását "hentológiá"-nak nevezem. Ens=létező, historia=történelem, összevonva. Három alapkérdése tehát: mi a létező a történelemben, mi tud lenni a történelemben és mi legyen a történelemben?

2. A történelmiség=a történelemben elfoglalt helyünk, a történelemhez képestiségünk, a történelembeli mivoltunk.

  Bizonyos minimális történelmisége mindennek van. Minden valami, valamilyen, valamekkora a történelemben, minden valami a történelmre nézve. Minden hozzátesz valamit a történelemhez puszta létével-nemlétével is. Teljesen történelmietlen létező nincs.

  A kevésb történelmi létezők  ő is.típusúak. Atörténelemben ő ez és ez, de rajta kívül más, mások is ez és ez,ő egy a több, akár egészen sok közül. Ilyen történelmisége más(ok)nak is van.

  A történelmi(bb) létezők ő, csak ő-típusúak.A történelemben ő ez és ez, több ilyen nincs, ő az egyedüli. Történelmisége csak az övé.

  A történelmiség vagy a milyenségből vagy a sorsból vagy a tettekből fakad.

  X ilyen és olyan, ezért ő ez és/vagy az a történelemben.

  X -szel ez és az történik, ezért ő ez és az a történelemben.

  Xezt és azt teszi, cselekszi, ezért ő ez és az a történelemben.

  Milyensége/sorsa/tette következtében itt az őáltalaság. A világnak, ennek-annak, a történelemnek az őáltala bekövetkezett-bekövetkező, fennálló misége, milyensége.

  A történelmiség alakítható.

3. Az ember bír a legnagyobb történelemformáló erővel a földi élőlények közül. Tudatosan alakítja saját és az élettelen környezet történetét. Beleszól, meghatározza haladásának irányát.

 Történelmítő hatalommal nemcsak az ember iség rendelkezik. Az egyes ember is. X., Y., Anna, József. Én is, te is, ő is, ő is.

  Az ember nagyobb mint gondolná.

Hallunk egy háborúról. Egy múltbeli vagy jelenlegi háborúról-vag elképzelünk egy majdanit. Imádkozunk a békéért, a háború áldozataira emlékezünk. Az áldozatoknak emlékművet állítunk. Része a történelemnek. Ez is a történelem építése, formálása. Nemcsak a háború kirobbantása, folytatása, lezárása a Történelmi Tett.

   Az az álláspontunk, hogy az embernek el kell jutnia akár az univerzum másik végébe? Akkor pl. az oda való eljutást műalkotásokban feldolgozzuk. Megverseljük, megrajzoljuk. Ezen kívül eljátszuk, előadjuk. Ez is része a történelemnek. Ez is történelem. (Le is írjuk. Stb.)

  Eljátszod Hitler felakasztását. Vagy-a Harmadik Birodalom győzelmét, ha szimpatizálsz vele. Az is történelmiség. 

 Jelszót fogalmazok meg a kappitalizmusnak vagy a kommunizmusnak-melyiknek? Világnézeti meggyőződésemtől függ.

  Ez a történelemalakíthatóságunk elvehetetlen és korlátozhatatlan. Ezt a képességünket bárhol és bármikor és bármilyen körülmények között tudjuk használni.

  A történelemilen formálása lényegében azonos az Omniban leírt világolásnak az alakítás nevű ágával. A világ alakítása, azzá és olyanná tétele, aminek és amilyennek szerintünk, szerintem, szerinted lennie kell.

4. Az eszmény a történelmi ember. Aki tisztában van történelemalakító=történelmíthető képességvel, lehetőségeivel és feladatával. Akit mindez nem riaszt, akit mindez örömmel tölt el.

  Elgondolkodik a történelem folyásán és azon: merre kell tartania. S elgondolásának megfelelve. igyekszik a kívánt irányba terelni a történelmet. Hogy pozitív vagy negatív irányba-e-az e szempontból közömbös. A negatív történelmiség is történelmiség, a negatív történelmi ember is történelmi ember.

A történelmi ember-mivel nem lehet bizonyos benne,hogy az ő elgondolása (a) helyes, hogy a történelemnek az általa gondolt irányba kell mennie, kimondja: ha tévedek és helytelen dolgokkal gyarapítom a történelmet,minden ilyen tettem semmis, minden ilyen tettem jelentse és jelenti önmaga ellenkezőjét. Jelentse-jelenti, eredményezze-eredményezi.

"Grind"

1. Világunk állandó, eltörölhetelen jelensége a nagyhatalmiság, egyes országok minden téren megmutatkozó fölénye mások rovására. Ezzel kapcsolatban bevezetünk néhány fogalmat.

-"major"= a "nagy" országok, népek, nyelvek, kultúrák, a nagyhatalmiság, a mindenkori nagyhatalmiság kedvezményezettjei, a nagyhatalmilag uralkodók.

-"minor" vagy röviden "min"=a "kis" országok, népek, nyelvek és kultúrák, a nagyhatalmiság hátrányosan érintettjei.

-"grand"=(nagy)=a nagy, jelentős, történelmi szerepű országok, népek, nyelvek, események.

  A nagyhatalmiságot megszüntetni nem lehet, legfeljebb  mérsékelni, erre törekszik a másutt leírt világközpontúság. A világközpontúsághoz kapcsolódóan egy másik cél a nagyhatalmiság ellensúlyozása. A nagyhatalmilag elnyomottak (államok, nemzetek, nyelvek, kultúrák) naggyá, jelentőssé tétele. A majorok grandok, majorságuk okán. Legyenek azok a minek is. Min+grand összevonva=grind. Ebből ered a grindizmus elnevezés.

2. Nem nagyok és kicsik. Ez értékbeli különbségeket, alsóbb- és felsőbbrendűséget sugallhat. Helyette pontosabb őket pl. erőseknek és gyengéknek nevezni. Nincsenek nagy és kis országok, nemzetek, nyelvek, nagy és kis emberek vannak. Nem szabad a nagyokat lekicsinyíteni, félresöpörni azért, mert kevésbé befolyásos országból származnak, azért, mert kevésbé ismert nép tagjai, azért, mert kevésbé elterjedt nyelvet beszélnek.Nem szabad a kicsiket felnagyítani azért, mertbefolyásos ország a hazájuk,azért, mert befolyásos nép tagjai, azért, mert nyelvüket a teljes világ ismeri és használja.

  Sajnos manapság általános a nagyok ilyen okból történő lekicsinyítése és a kicsik ilyen okból történő felnagyítása.

3. A "kis" országok, népek, nyelvek jelentőssé, naggyá tétele. Nem nagyhatalmivá!-a nagyhatalmiság minden formája elutasítva, bárkinek a bárki feletti nagyhatalmiságról legyen is szó. 

 Vigyenek véghez nagyteteket a min országok, népek is, szülessenek nagy alkotások a min nyelveken is, történjenek nagy események a min nyelveken is!

A világközpontúságról

1. A világrendszer, a mindenkori világrendszer állandó és kikerülhetetlen jellemzője a nagyhatalmiság. Bizonyos országok, országcsoportok nagy katonai, politikai, gazdasági ereje,-befolyása, mások háttérszerepe. A nagyhatalmak száma változik, ez bekerül közéjük, az lehanyatlik, ám maga a helyzet, domináns és kevésbé domináns országok vannak, nem módosul.

2. A nagyhatalmiság pozitív és negatív hatásait összevetve-melyik húzta le a mérleget?

  Lehetséges-e, volt-e, van-e, modjuk így: igazságosan világuralkodó nagyhatalom?

3. A nagyhatalmiság alternatívája legyen az ún. világközpontúság. X és/vagy Y ország helyett a világ, maga a világ a központ, annak minden térsége, minden egyes része kiveheti és kiveszi a maga részét az irányításból. Jelszava lehet: a vilápg a világé. (Nem az USÁ-é, nem Oroszországé, nem is Grúziáé vagy Angoláé.)

4. Képzeljünk el egy világszervezetet, amely átfogja az emberiség egészét. Neve lehet például-az Emberi Faj Közössége. Röviden : a Közösség. 

  Tagjai lehetnek magánszemélyek is. 

  Állami része-ennek oszágok a tagjai.

Egyéni része-ennek egyes emberek a tagjai. X, Y, Z, én, te, ő... nemzetiségtől-állampolgárságtól, lakóhelytől függetlenül.

  Az egyéni tagok is beleszólhatnak a Közösség döntéseibe, működésébe. 

  A Közösség vezetése pl. :

  Létezik egy nagy méretű, sok tagot számláló szerv, amely a legfontosabb döntéseket hozza, fontosságtól függően egyszetű, kétharmados vagy négyötödös többséggel. A tagországok meghatározott számú küldöttel képviseltetik magukat, mindegyikük ugyanannyival (pl. öttel, közülük valaki a delegáció elnöke) terüeti kiterjedéstől, lakosságszámtól, és politikai, gazdasági, katonai erőtől függetlenül. Az egyéni tagoknak is vannak benne választott képviselőik.

  Mellette léteznek különféle, speciális feladatokra megalakult testületek. Oktatásügy, egészségügy, élelmezésügy... Ezekbe is minden tagállam azonos számú embert delegál-és itt is jelen vannak az egyéni tagok küldöttei is. 

  Ami a Közösség nyelvi viszonyait illeti: a hivatalos nyelv-temészetesen-nem ezen és/vagy azon befolyásos ország nyelve, hanem egy mindenkitől független, semleges nemzetközi nyelv. Ez a tanácskozások nyelve, a kiállított dokumentumok nyelve. A Közösségrben minden hivatal betöltésének és az egyéni tagságnak is feltétele ezen nyelv ismerete. A Közösség igyekszik ezt a nyelvet világszerte használhatóvá és használandóvá tenni. Pl. tanításának bevezetése kötelező a tagországok számára.

5. Lehetne-e az Egyesült Nemzetek Szervezete ez a Közösség?

Jelen formájában semmiképp. Meg kellene változtatni a Biztonsági Tanács állandó és változó tagojka épülő rendszetét, munkanyelvvé kellene tenni a kiválasztott nemzetközi nyelvet, be kellene vezetni az egyéni tagságot. Az azonban tény, hogy az Emberi Faj Közösségéhez az ENSZ áll a legközelebb.

6. A világközpontúság jegyében:

-terjesztjük, megismertertetjük a kevésbé ismert ("kis") népek kultúrájának, művészetének-irodalmának kiemelkedő alkotásait és alkotóit.

-létezik pl. a Kishatalmak Szervezete (a Közösségen belül) a kevésbé befolyásos, a nagyhatalmilag háttérbe szorult országok tárdsasága, összefogja és képviseli őket, hogy ők is hallatthassák hangjukat a világpolitikában.

A világközpontúság ideológiája a világközpontiság. Ennek része a világnyelviség, amelynek célja a világnyelvűség. 

  Az emberek nyelvi egyenlőségének megvalósítása. Egy független, nem elkötelezett nyelv bevezetése-elterjesztése-elfogadtatása a nemzetközi életben. A túl elterjedt nemzeti nyelvek visszaszorítása, esetleges természetes visszaszorulásuk elősegítése. Minderről részletesen szól a Viilág-nyelv. 

  A Közösség nyelvpolitikája a világnyelvűséget célozza meg, ahogy fentebb írtuk.

8. Része a világközpontúságnak és a világközpontiságnak a "világpénzűség" is. Ezen és /vagy azon ország nemzeti valutája helyett létrehozni és bevezetni egy világvalutát, a nemzetközi pénzforgalom céljaira. Ez, valami ilyesmi legyen a nemzetközi értékmérő, ne a dollár, ne a rubel, ne a frank.

9. A világközponti ideológia jelmondata pl. :

  Hisszük, hogy a lett, a kongói parlamentben is készülhet a történelem, nemcsak Washingtonban, a Pennsylvania Avenue 1600-ban és Londonban, a Downing Strett 10-ben.

  Hisszük, hogy bolgárul, szuahéliül is lehet világirodalmat írni, nemcsak framciául, oroszul, angolul.

  10. A világközpontúság igyekszik és igyekezzék megszüntetni az emberii faj országokra osztottságát. Nem rájuk, hanem az egyes emberekre épít. Fajunk alapegységének az egyént tekinti, nem az országot, nem az országát.