A világ és mi

Az itt következő írás, a Világ-nyelv, terjedelmi okból több különböző bejegyzésben lesz közzétéve. Ezek a bejegyzések egyetlen összefüggő művet, írást képeznek, nem több különállót.
VILÁG-NYELV

A világnak világul kell beszélnie
1.
A fenti címmel összhangban: tulajdonképpen nem is tudom, hogyan kellene írnom, hogyan, hogy mindenki a legkönnyebben és legpontosabban és legjobban és legbiztosabban megértsen a félreértés legkisebb veszélye nélkül. Valami embernyelven-ám ennek rengeteg formája, sajnos vagy szerencsére?szerencsére, hiszen a változatosság gazdagít. Például azt,hogy én vagyok, te talán úgy mondod: es esmu, te úgy, hogy mina olen, ő úgy: ich bin. Valaki: je suis. Vagy ego sum?... De mégis, sajnos is: es nem tudja, ki az, mi az a mina, ki az, mi az az ich. Ego nem ismeri je-t. Márpedig ismernie kellene, hiszen globalizálódván, mind gyakrabban találkozunk.
2.
Az emberiség sok-soknyelvűsége, az emberi világunk ezen gazdagsága, ez a változatossága nagyon-nagyon nagy érték, ugyanazt így is, úgy is lehet mondani és kell mondani és mondjuk és mondom és mondod.

Valamifajta közös nyelv igényét mind a mindennapokban mind a tudományos-kulturális életben jól láthatjuk, a globalizálódott-globalizálódó ember nem érti meg magát a sokezer nyelv bármelyikén, a soksokezer nyelve bármelyikén.
1. Fejlesszük a fordítási-tolmácsolási technikákat?
2. Tegyünk általános második nyelvvé egy természetes nyelvet, valamelyikünk nyelvét?
3. Tegyünk általános második nyelvvé egy speciálisan erre a célra kidolgozott mesterséges nyelvet?
Van, aki szerint végleges és igazi megoldást csak a 2. vagy a 3. jelenthet .

A természetes nyelv kipróbált,vitán felül alkalmas a nemzetközi kommunikációra. A legelterjedtebb nyelvekről szólva: sok embernek tanulnia sem+nagy területeken beszélik őket.
Ugyanakkor vitán felül áll-álljon az is: a nemzetközi életben nemzeti nyelv(ek)et használni nem szerencsés, mivel magával hozza az adott nyelvű államok, népek, kultúrák, egyes emberek fölényét, mások hátérbe szorítottságát.

Természetes nyelv esetében válasszunk egy mára kihaltat? Eléggé kipróbált, valaha beszélték-és azzal a bizonyos nyelvi egyenrangúsággal nem ellenkezik. Kihalt nyelv esetleg némileg megújítva, a a kor követelményeihez igazítva.(Persze, megújításával már tettünk egy lépést a mesterséges nyelv felé). Más alternatíva: csak egy maroknyi ember csak kis hatókörű nyelvére essék a választás-eszerint az még nem sérti, nem sértené komolyan az egyenrangúság elvét. Mint például a baszk, a , esetleg a .Talán beleférne a norvég és az örmény is. Jespersen szerint ezeket is javasolták.
A kitalált nyelvek életképességét talán lehetne vitatni. Egy nyelvet nem lehet csinálni, a nyelvnek spontán kell kifejlődnie,hosszú idő alatt. Ugyanakkor tudjuk-tudhatjuk, hogy a természetes és a mesterséges nyelv közti különbség csupán fokozati, nem lényegi. A természetes nyelvekben is akadnak mesterséges csinálmányok (gondoljunk pl. a magyar nyelvújításra) és a feltalált nyelvben is beindul a nyelvi fejlődés, ha huzamosabb időn át sokan és sokszor használják.
Mesterséges nyelv esetén az egyetlen szóba jöhető jelölt nyilvánvalóan az eszperantó. Vagy ki akarná, ki tudná feltámasztani az occidentált, az idót, a volapüköt...? Tény, hogy az eszperantó alkalmas, ezt több mint egy és egy negyed évszázad bebizonyította.
3.
Itt és most nem cél, nem feladat a világnyelv nyelvi milyenendőségének leírása, részletezése (csak a legáltalánosabb hangokból építkezzék és építkezik, írása fonetikus (legyen), kerülje és kerüli a rendhagyóságokat, nemzetközi (legyen) a szókészlete, gazdag a szóképzési rendszere). Egyet tegyünk hozzá: létezzék és létezik benne minél több egyfajta úgynevezett és úgynevezhető "szabad többféleség", azaz valamely jelentés többféleképp kifejezhetése egymással teljesen egyenértékűen. Mint például a holland nyelvben a jövő idő segédigéje, zullen, egyes szám második személyében tetszőlegesen zult vagy zal: jij zult komen vagy jij zal komen=jönni fogsz. A németben az egyes szám második személyű felszólító mód: igető+e vagy csak az igető, a +e elmaradhat. Schreib(e)-írj!
4.
Otto Jespersen szerint a nyelvi ideál: emberi gondolatok kifejezése a lehető legegyszerűbb eszközökkel a legteljesebb módon, továbbá, hogy a befogadó számára is a legkönnyebb legyen. Más a gondolatok átadásáról, maximális pontosságról és a beszélő-hallgató minimális erőfeszítéséről beszél.
A kifejezési képesség maximuma és az elsajátítás könnyűsége persze, ellentétes irányúak, meg kell találni köztük az ideális egyensúlyt. A hímnem és a nőnem jelölése vagy például a kettős szám pontosít, gazdagít,de bonyolít is. Az irányhármasság pontosabb és árnyaltabb mint az iránykettősség, ámde nehezebb is, különösen akinek nyelvében iránykettősség van.
5.
A Világnyelv semlegessége, szupranacionalitása mint Világnyelvhetőségének alapja, feltétele és lehetősége. Meglepő, de az emberek nem jutnak el a felismerésig: a Második Nyelv nem lehet és ne legyen Első Nyelv, igen a dicsőséges nyelvi egyenlőség végett, az emberek, népek egyenjogú együttműködése, együttműködhetése végett. Nemzeti nyelv nem lehet nemzetközi nyelv, ez fából vaskarika.
6.
A világnyelv a köznapi szóhasználatban: széles körben,világszerte ismert, beszélt nyelv.
A továbbiakban azonban valami olyasmit értsünk ezt a szót használva, ami eleve arra van hivatva, hogy mindenki és akárki közös kommunikációs eszköze legyen. Minden feltételnek megfelel: elsajátítása minimális erőfeszítést igényel és használata nem kedvez egyikünknek egyikük rovására sem, stb.
Hogy ezt megkülönböztessük a világnyelv köznapi jelentésétől, a következőkben így írjuk: a Világnyelv. Még pontosabb talán, ha (az) "Emberiségnyelv"-nek nevezzük.
A Világnyelv, az Emberiségnyelv, így önmagában egy elvont fogalom, ami sokféle formában materializálódhat.
(Emberiségnyelv-hívjuk nyelvnek, bár elvileg lehet akár valami jelbeszéd is. S használjuk egyes számban a szót, bár jelölhet többet is.)
7.
Akadtak világnyelviek, akik a jövő világát a következőképp képzelték el: mindenki két nyelvet beszél, hazájának nyelvét és a Világnyelvet.
Lehet-e realitása a Világnyelvűségnek? Vagy nevetséges ábránd, minden tökéletessége ellenére meg kell elégedni elméleti létével?
A Világnyelv mint a nemzetközi érintkezés első számú, sőt kizárólagos eszköze.
A nemzetközi szervezetek hivatalos nyelve.
A nemzetközi csúcstalálkozók, tudományos és egyéb konferenciák nyelve.
Hogy konkrét példákat mondjunk: a Nobel-és egyéb díjak átadásakor mondott Emberiségnyelvű beszédek, az Emberiségnyelvű légiirányítás, az Emberiségnyelvű egyetemi szakok, iskolai tagozatok...
Az Emberiségnyelv kötelező iskolai tantárgy. Pl. a középfokú végzettség része az alapfokú, a felsőfokú végzettség része a középfokú Emberiségnyelvvizsga.
A nyilvános helyeken, az utcákon, a pályaudvarokon, a vasútállomásokon, a repülőtereken, a vendéglátóhelyeken stb., stb. helyi nyelvű+Emberiségnyelvű feliratok, menetrendek, információ táblák stb.
Mindez szigorúan jogszabályozva. Az is, hogy az egyes helyi nyelvek ne nőhessenek túl a helyi kereteken. (Ezen jogszabályok pontos mikéntjére itt és most ne térjünk ki.)

Ez az utópia könnyen kivitelezhetetlennek bizonyulhat, eljövetelének hite pedig naiv-bár szívet melengető-történelmi optimizmusnak.
Miről szóljon ez esetben a világnyelvi ideológia? Legyen ez-az a politikailag és nacionálisan semleges, jól bevált, pontos, kifejező, de világos és áttekinthető stb. nyelv, ismerjék és használják minél többen, minél gyakrabban stb. a hatalmas X és/vagy Y és/vagy Z ország nyelve HELYETT.

A Világnyelvűség, a csak álombeli és az esetleg valóra váltható Világnyelvűség ideológiája a Világnyelviség. Ennek jelmondata lehet: a világnak világul kell beszélnie (nem szlovákul, nem franciául, nem tagalogul nem... stb.)
8.
Azt írtuk: az egyes emberek második nyelve...

ITT, INNEN FOLYTATJUK .

VILÁG-NYELV, folytatás

8.
Azt írtuk: az egyes emberek második nyelve. Pontosítsuk ezt.
Háromféle Világnyelvűség különböztethető meg. A Világnyelv mint idegen nyelv és mint anyanyelv, utóbbi további két verzióban.
A "Világ-idegennyelv" az a nyelvi világállapot, amelyet a különféle mesterséges nyelv-mozgalmak célul tűzhetnek ki és tűznek ki. Egy semleges és egyszerűen elsajátítható nyelv mint a globális kommunikáció eszköze.
A "Világanyanyelvvel" óvatosan kell bánni. Az uralkodó felfogás szerint csupán elméletben létezhet. Egy globálisan használt és embermilliárdok által használt nyelv nem maradhatna egységes. A Világ-idegennyelv esetében a felbomlás talán elkerülhető-mérsékelhető, hiszen mint második nyelv, csak második nyelv, korlátozottabb használatú.
Van olyan vélemény is persze, miszerint napjainkban a világérintkezés megélénkülésével elképzelhető a Világanyanyelv spontán létrejötte, fennmaradása, a Világanyanyanyelvűsödés szükségszerű történelmi folyamat.
Gyakorlati lehetőségeitől függetlenül megvizsgálandó egy Világanyanyelv szüksége. S mindenképp igennel kell felelnünk rá. Mindennemű kommunikációs probléma megoldása-eltűnése a maga javára billenti a mérleget a nyelvi elszegényedéssel szemben-ennek az elszegényedésnek nem kell nyelvi sokszínűségünk teljes eltűnését jelentenie. Az arab, a hindi, a szlovén, a francia nyelv megmarad(hat) könyvekben, adatbázisokban és használtathatik, használtatik a művelt elit, a tudósközösség által.
Megvizsgálandó a Világanyanyelv milyensége is. Eltérően a Világ-idegennyelvtől, nem kell,hogy tulajdonsága legyen a könnyen megtanulhatóság.(Kivéve a helyesírás fonetikusságát.)
A Világanyanyelvben jobban érvényesíthető a kifejezési képesség maximuma. Értem ezalatt azt: nem szükséges a nyelvi gazdagságot a megtanulhatóság érdekében korlátozni. Nem kell, hogy sok jelentésárnyalatot csak körülírással lehessen kifejezni.
A nyelv minél kevesebbet tudjon csak körülírással kifejezni (mondhatjuk: csak közvetve) kifejezni és minél többet közvetlenül is. Pl.: nemcsak nőnemű ő, hímnemű ő van, hanem létezik külön ilyen és külön olyan nemű névmás is.(S persze létezik egy semleges forma, egy nemre nem utaló névmás is). Nemcsak azt tudjuk mondani: ház, tárgyesetben, de azt is: házat. Nemcsak úgy tudjuk mondani: a városban, irány, hanem úgy is: a városba. Nemcsak én beszélni a múltban, hanem én beszéltem is.
Ezen kívül: X dolog kifejezésére létezik egy általános forma, ami pusztán X. AX vagy BX? nem árulja el. Továbbá létezik külön, speciálisan AX és BX alak is.
A Világanyanyelv, a fentieken túl, rendelkezzék izoláló, agglutináló és flektáló vonásokkal is, találtathassék benne mindenféle típusú toldalék: prefixumok, circumfixumok, infixumok, szuffixumok. Egyalakú és többalakú tövek, toldalékok, többalakúság fonetikai és szemantikai szempontok szerint, egymástól részben és teljesen különböző alakváltozatok. Pre- és poszpozíciók. Egyszerű és összetett formák, igeidők.
Szabálytalanságokkal tarkítva. A kivételek a nyelvet változatossá teszik, "megízesítik".

Az imént felvázolt nyelvtípust, amelyet tehát Világanyanyelvünknek képviselnie kellene, nevezzük teljes nyelvnek.
Ennek kialakulása minden bizonnyal tudatos beavatkozást igényel. Vagyis a Világanyanyelv, legalább részben mesterséges kell, hogy legyen, legalábbis, ha érvényesíteni akarjuk a teljes nyelv kritériumait.

A Világanyanyelvűség egy formája: kétnyelvűség, miszerint mindenki saját szűkebb hazájának nyelvét és a Világanyanyelvet beszéli, utóbbit is anyanyelvként, születésétől kezdve tanulva. Ez egyfajta egyensúlyi helyzet az emberiség nyelvi sokszínűsége-gazdagsága és a totális egynyelvűség mint a kommunikációs nehézségek megoldása közt.
9.
Az emberiség ideális nyelvi állapota, a szó szoros értelmében vett Világnyelvűség-talán lehető, talán lehetetlen. Mind a Világanyanyelvűség, mind a Világidegennyelvűség.
Megtalálni, kitalálni a tökéletes nyelvet, a Tökéletes Nyelvet, a TÖKÉLETES NYELVET, amit aztán mindenki elismer-elfogad, világszerte bevezettetik, mindenki, de mindenki ismeri, beszéli, használja, minden két különböző nyelvű ember e nyelven érintkezik... és mindez tart, amíg ember él a földön.

Legyen egy (esetleg több) ilyen és/vagy olyan kommunikációs módunk, amelyek, azon túl, hogy teljes értékűen ki lehet velük fejezni ezt is, azt is, nem eredményeznek sem államközi, sem interperszonális nyelvi egyenlőtlenségeket. S ez a kommunikációs forma legyen használható-használandó-használt minél többek által, minden több helyütt, minél több téren. Mindez, lehetségesség szerint, a mindenkori és az abszolút lehetségesség szerint.Természetesen lehet célul kitűzni a teljes Világnyelvűséget, a 7. pontban leírt utópiát.
10.
Az emberiség nyelvi helyzetével kapcsolatban három hozzáállás létezik:
Az első a nyelvi világközöny. A leggyakoribb típus.
A világ nyelvi állapota iránt nem érdeklődni.
A másik a Világnyelviség.
Világnyelvi az, aki az előzőekben leírt Világnyelvűség híve.
Egy vagy több független (és felépítése alapján is megfelelő) nyelv és/vagy egyéb kommunikációs móddal látja megoldhatónak és megoldandónak az emberiség nyelvi problémáit. Sajnálatos módon ez a tábor a legnéptelenebb.
Végül a Világnyelviség ellentéte, amit nyelvi imperializmusnak hívunk.
Nyelvi imperialista az, aki mindenféle független, közös nyelv helyett valamely , alapfunkcióját tekintve helyi nyelvet (nyilván a saját nyelvét) akar nemzetközileg használni, használtatni. Az ezen nyelv egyeduralmának kiépítésére, fenntartására, kiterjesztésére törekszik.
A nyelvi imperializmus többnyire más imperialista törekvésekkel társul: politikai, szellemi hegemónia, amelynek megteremtésében, fennmaradásában a nyelv döntő szerepet játszik. Ez az állami nyelvi imperializmus.
Az egyén, az egyes ember nyelvi imperializmusát magyarázhatja egészen egyszerűen az: örömmel tölti el, hogy a világ az ő nyelvét beszéli. Ez is lehet elégséges magyarázat, nemcsak nyelvtanulási kötelezettsége megkerülésének szándéka.

A nyelvi imperialistához szorosan kapcsolódik a nyelvi quisling.
A megszálló nácikat kiszolgáló norvég miniszterelnök nevének köznevesült formája a Világnyelviségben azokat jelöli, aki a Világnyelv, az Emberiségnyelv helyett használt nyelv(ek)et-mint az Emberiségnyelv helyett használt nyelv(ek)et mértéktelenül terjesztik, oktatják, egyeduralkodásukat és így értelemszerűen a más nyelvűség hátrányos helyzetét elősegítik.
A nyelvi imperialista-többnyire-a saját nyelvét akarja a világgal megtanultatni mint második nyelvet, ezzel szemben a nyelvi qiuslingnek az általa "quislingelt" nyelv nem sajátja-akár idegen nyelvként sem kell beszélnie, ez nem feltétele a nyelvi quislingségnek.

VILÁG-NYELV, folytatás

...ez nem is tudott volna másképpen történni.
11.
1. A "mindenki tanulja és beszélje az én nyelvemet"-típus, a legalacsonyabb színvonal, nem tartozik témánkhoz, mivel nem az ember nyelvi problémáinak megoldási kísérlete.

A "Milyen nyelv kell?" kérdés feltevése a kezdet.
2. A "mindenki tanulja és beszélje az én nyelvemet, hiszen, íme, nézzétek és lássátok: ez a legelterjedtebb, ezt beszélik a legtöbben, a legnagyobb területen, így tehát ezt kell a a legkevesebb embernek kínkeservesen elsajátítania, ezen kívül, ugye, használják az élet minden területén, szépirodalmi és szakirodalmi művek, tudományos értekezések, cikkek, tanulmányok tömegének nyelve, vitán felül alkalmas, kipróbált, igaz, van benne némi nyelvi esélyegyenlőtlenség, de nem a világvége, az ilyesmi amúgy is elkerülhetetlen, így is érdemes megtanulni, így is ez a legjobb, az egyetlen lehetőség, stb.,stb."-felfogás, nos ez már tekinthető nyelvi gondjaink megoldási törekvésének. Bár erősen egyoldalú szempontú és könnyen keveredhet hazafiúi büszkeséggel, esetleg személyes önteltséggel. Tény, hogy a természetes nyelv mint nemzetközi melletti érv ez: beszélői számából, elterjedtségi területéből fakadó eleve alkalmassága.
3. A "mindenki tanulja és beszélje-ne az én nyelvemet, hanem a legtöbb anyanyelvi beszélővel rendelkező és a legszélesebb körben ismert nyelvet, hiszen, íme, nézzétek és lássátok: ez a legelterjedtebb, ezt beszélik a legtöbben, a legnagyobb területen így tehát ezt kell a legkevesebb embernek kínkeservesen elsajátítania, ezen kívül ugye, használják az élet minden területén, szépirodalmi és szakirodalmi művek, tudományos értekezések, cikkek, tanulmányok tömegének nyelve, vitán felül alkalmas, kipróbált, igaz, van benne némi nyelvi esélyegyenlőtlenség, de nem a világvége, az ilyesmi amúgy is elkerülhetetlen, így is érdemes megtanulni, így is ez a legjobb, az egyetlen lehetőség, stb., stb.-elképzelés az előbbi megtisztítása minden énközpontúságtól.
4. "Milyen nyelv kell?"-és némi józan ésszel eljuthatunk az Emberiségnyelv, a Világnyelv ismérveihez, lásd az írás korábbi pontjait.
12.
Minden, bármely nemzeti nyelv globális közvetítő szerepben nem, NEM világnyelv,nem a Világnyelv, nem egyéb mint ún. világnyelvpótlék.
Valahogy érintkezniük kell az eltérő nyelvűeknek. Különösen a globalizáció korában. Ha nincs Emberiségnyelv, mindenkitől független, nemzetközileg ismert nyelv, értelemszerűen a legbefolyásosabb országok, országcsoportok nyelve fog használtatni helyette. A mindenkori legbefolyásosabbak nyelve.
Nyelven kívüli, politikai,gazdasági tényezők határozzák meg, melyikünk nyelve válik világnyelvpótlékká, hogyan, meddig, mennyire stb.
Azonban én azt gondolom: X nyelv nem válna világnyelvpótlékká, mert nem tudna azzá válni-ha az ember határozottan szemben állna vele.
Ha nem hinnék a világnyelvpótlékot a Világnyelvnek.De gépiesen alkalmazkodtok hozzá.
Megtanulod X nyelvet és használod, ha kell, ha nem.
Vajon tisztában vagy azzal: X nyelv nem a Második Nyelvünk szerepre termett, nem is igazán alkalmas rá? Hogy uralma ilyen és olyan nyelvi előnyöket-hátrányokat eredményezett és eredményez?
Lényegében saját nyelvi hátrányos megkülönböztetésedet veszed tudomásul.

"Ugyan mit tehetnék én-ez ellen?" "Nem szerencsés ez, persze-de ki lehet bírni." Esetleg: " Engem nem érint."
(Nyelvileg) világközönyös vagy, teljes érdektelenséget tanúsítasz a (nyelvi) világrend, annak milyensége, esetleges hibái iránt.
Eszményünk a világérdekelt és világaktív ember. Aki nem közömbös a világ, annak történései iránt.
Nyelvileg?
A Világnyelvűség elkötelezett híve, tettekben is, nemcsak szavakban.

Ha az átlagember nem volna, ha nem volnál (nyelvi) világközönyös, bizony, nem kizárt, hogy X nyelv hegemóniája nem tudott volna és nem tudna kiépülni és fennállni. Minden történelmi és politikai folyamat ellenére sem. Megfelelő számú és megfelelően világérdekelt, világaktív emberrel az emberiség bármilyen és bármelyik világnyelvpótléknyelvűsége talán (könnyen és gyorsan) megakadályozható, illetve gyógyítható.
A Világnyelvűség jegyében tudatosítani kel benned is, hogy minden világnyelvpótlék-rendszer abnormális, rendellenes állapot, amely személy szerint téged is hátrányosan érint és amely orvosolható és orvosolandó a te részedről is.
13.
Szólni kell a Világnyelviség-Világnyelvűség és a legjelentősebb mesterséges nyelv, az eszperantó kapcsolatáról.
Az eszperantizmus-amennyiben az eszperantó általános második nyelvvé tételét jelenti és célozza-a Világnyelviség egy megtestesülése. A Világnyelviség azonban lényegesen tágabb az eszperantizmusnál, nem mondja, hogy csakis az eszperantó lehet és kell, hogy legyen az Emberiségnyelv.
Természetesen az eszperantó sokkal nagyobb része az emberi történelmünknek, mint azt gondolnánk, a legnagyobb hatású kísérlet a megfelelő nyelvi világrend kiépítésére.
Kijelenthetjük:egyetlen eszperantó nyelvkönyv, szótár bizonyos szempontból többet ér és hasznosabb mint az összes világnyelvpótlék-nyelv (mint világnyelvpótlék-nyelv) összes nyelvkönyve és szótára együtt. (Ugyanez elmondható akár minden más mesterséges nyelvről is).
A teljes történelem folyamán az eszperantó állt és áll a legközelebb az Emberiségnyelv fogalmához.
14.
Természetesen tudjuk, hogy nem az Emberiségnyelv hiánya a XXI. századba frissen belépett ember központi problémája.
Inkább szeméttelenítsünk, békekössünk világnyelvpótlékul mint klímaváltozzunk, túlnépesedjünk világul.
Ettől függetlenül, ennek ellenére az Emberiségnyelvtelenség létezik és valós probléma. Az Emberiségnyelv-igény a világbékéltetés közben szóba kerülhet és szóba kerüljön.
Az emberiség olyan faj, amely nem adott magának nyelvet.

Persze meg lehet említeni a volapükizmust, a Nemzetközi Segédnyelv Szervezetet, stb. , de kiváltképp a már szóba került eszperantót.
Az eszperantó sem érte el-legalábbis eddig-a nemzetköziség azon szintjét, hogy Emberiségnyelvnek nevezhessük.

Nem kizárt, hogy a Világnyelvűséget, annak csúcsát az elméleti kidolgozottsága, a szimbolikus megvalósítása és ennyi-annyi Emberiségnyelv-jelölt megalkotása-megalkotottsága fogja jelenteni, a jövőben is.Természetesen a gyakorlati megvalósítás korlátai ellenére a jelenleginél tudnánk lenni Emberiségnyelvűbbek is.

"Az ember, az Ember látva soknyelvűségét, közös nyelvet ad magának. Szakértő módon, ügyesen kidolgozva.
S nemcsak megalkotja, de el is fogadja és használja."
Bármilyen költői megfogalmazás, de lényegében erről van-VOLNA szó.
Sapir szerint a semleges világnyelv iránti egyetemes lojalitás az emberi szabadság erőteljes szimbóluma. Menjünk kissé tovább. Az emberiségnyelv maga, szükségének felismerése, megalkotása-megalkotottsága, befogadása, használata bizonyítéka LEHETNE az ember magasrendűségének, emberiségének, önállóságának. Emberisége: az ember emberiségben gondolkodik, nem szorul bele nemcsak személyes önmagának nem, de de saját népének-hazájának-országának partikularitásába sem. Önállósága: tudatosan, precízen alakítja sorsát, történelmét.
Mindezek kifejeződése LEHET, LENNE, LEHETNE az Emberiségnyelv.
X nyelv hegemóniájának, ennek helytelenségének észre nem vétele, X nyelv hegemóniájához való automatikus alkalmazkodás az emberi szűklátókörűség , alsóbbrendűség bizonyítéka.

"Miután az ember gondoskodott önnön nyelvi szükségleteiről, kipattanhat a fejéből az Embernyelv után akár a kozmikus nyelv gondolata is: vagyis egy olyasfajta kommunikációs eszközé, amely a világmindenségben élő legkülönbözőbb fajok közti kölcsönös megértést szolgálja..." De szaladjunk-e ennyire előre, ki tudja, az Emberiségnyelv nem haladja-e meg képességeinket, céljainkat?...
15.
Jelenleg az első számú világnyelvpótlék az angol nyelv. Több százmillió anyanyelvi beszélőjével anyanyelvileg is a legelterjedtebbek egyike. Minden kontinensen és minden téren közhasználatú. A Brit-szigeteken, Észak-Amerikán, Ausztrálián... kívül számos egyéb országban is hivatalos státuszt élvez az egykori gyarmati viszony maradványaként. Azonban Emberiségnyelv-helyettiségének fő oka az USA szélsőséges világgazdasági és világpolitikai súlya.

Napjainkban nagyobb tudományos szenzáció az egyszeregy angolul mint a világmindenség alapképlete bármely más nyelven. Napjainkban a nemzetközi életben részt venni inkább van lehetősége egy Hitlernek angolul mint egy Platónnak, Einsteinnek, Homérosznak bármely más nyelven. Inkább lehet fajgyűlölni, népirtani angolul mint világmegváltani, holtakat feltámasztani nemangolul. Stb.
16.
Minden nyelvi rendszer...

2017. október 10. ·

VILÁG-NYELV, folytatás

16.
Minden nyelvi rendszer, amely valamely nemzeti nyelv elsődleges használatára épül, torz és rendellenes állapot. Egyfajta betegség.

Úgy gondolom, a világ elangolosodásában is kulcsszerepe volt a nyelvi világközönynek.
Az angol nem vált volna világnyelvpótlékká, mert nem tudott volna világnyelvpótlékká válni és nem tudna az lenni, ha az emberek határozattan szemben álltak volna vele, szemben állnának vele.
Ha nem hinnék a Világnyelvnek.
De te gépiesen alkalmazkodsz hozzá. Megtanulsz angolul és angolozol, ha kell ha nem.
Vajon tisztában vagy azzal: az angol nem a Második Nyelvünk szerepre termett, nem is igazán alkalmas rá? Hogy uralma ilyen és olyan nyelvi előnyöket és hátrányokat eredményezett és eredményez?

"Ugyan mit tehetnék én-ez ellen? "Nem szerencsés ez, persze, de ki lehet bírni." Esetleg: "Engem nem érint."

(Nyelvileg) világközönös vagy, teljes érdektelenséget tanúsítasz a (nyelvi) világrend, annak milyensége, annak esetleges hibái iránt. Ha ugyan nem vagy kifejezetten nyelvi imperialista, angol nyelvi quisling.

Eszményünk a világérdekelt és világaktív ember. Aki nem közömbös a világ, annak történései iránt. Nyelvileg a Világnyelvűség híve, tettekben is.

Ha az átlagember nem volna, ha nem volnál (nyelvileg) világközönyös, nem kizárt, hogy minden történelmi, politikai folyamat ellenére nem tudott volna az angol nyelv eluralkodni.
Megfelelő szám és megfelelően világérdekelt és világaktív emberrel az emberiség angol nyelvűsége talán gyógyítható.
A Világnyelvűség jegyében tudatosítani kell benned is: minden világnyelvpótlék-rendszer abnormális, rendellenes állapot, amely téged is hátrányosan érint és amely orvosolható és orvosolandó a te részedről is.

Korunk első számú világnyelvpótlékának, az angol nyelvnek quislingjei mindazok, akik az angol nyelvet egy bizonyos minimálisan kényszerű mértéken felül terjesztik, népszerűsítik, oktatják.
Elősegítik az angol világnyelvpótlék-szerepének konszolidálódását, kiteljesedését, az angol nyelvű világ hegemóniáját, a más nyelvű világ háttérhelyzetét.
Tipikus példa az ilyen-olyan egyetemi angol tanszékek oktatói.
17.
Az angol nyelvről szólva meg kell különböztetnünk a nemzeti angolt és a világnyelvpótlék-angolt. Az angol mint anya-és államnyelv és az angol mint nemzetközileg, a Világnyelv helyett használt nyelv. Ugyanaz, mégis más, ugyanaz a nyelv két teljesen eltérő szerepben, két egymásra nem is hasonlító arccal. Ezen és azon emberek nyelvét, ezen és azon államok nyelvét tiszteljük, elismerjük éppúgy mint bármely másikat, az észtet, a malájt, a szuahélit... A szükséges Emberiségnyelv helyetti nyelvet azonban el kell utasítanunk, ugyanígy elutasítanánk ilyen szerepben bármely más nyelvet, a lettet, a zürjént, a baszkot...
Hangsúlyozzuk, hogy a Világnyelvűségben, ha szóba kerül az angol nyelv, a világnyelvpótlék-angolra kell gondolni, amennyiben a nemzeti angolról beszélünk, azt jelezzük:
a nemzeti angol. Tehát minden angol nyelvű tudhatja, hogy ez az ideológia NEM az ő nyelve ellen irányul.
18.
A világnyelvpótlékságról elmondottak természetesen igazak az összes esetleges jövőbeli világnyelvpótlékra, napjainkban pedig az az angol után a franciára vagy épp az oroszra stb. is.
19.
A mindenkori világnyelvpótlékot (jelenleg az angolt) anyanyelvükként beszélőktől el lehet várni, el kell várni, el van várva:
-ismerjék el ennek a nyelvi helyzetnek a helytelenségét
-ne éljenek saját nyelvük mindig és mindenhol és mindenben használhatóságának lehetőségével
-tanuljanak nyelv(ek)et, mint bárki más Pl. ha létezik bármiféle Emberiségnyelvjelölt, igyekezzenek azt ők is megismerni.
20.
Meg kell tanulnunk nemangolul.
Fel kell fedezni, hogy nemcsak angolul beszélünk.
Hogy Mina és Én és Jeg... bizony semmivel sem alacsonyabb rendű mint I. És mint Je és mint Ich és mint...
Észre kell vennünk, hogy a nyelvtanulás nemcsak angoltanulás, a nyelvtudás nemcsak angoltudás, az idegen nyelv, sőt a NYELV, A NYELV nemcsak az angol nyelv tud lenni.Tud lenni és kell, hogy legyen.

Igen, meg kell tanulnunk nemangolul érteni, beszélni, gondolkodni, akarni.
Főleg neked. Képes vagy rá?

Folytatva ezt: meg kell látnunk nemAmerikát. Sőt: NemAmerikát.
Igen, a teljes nemamerikai világot. Meg kell látnunk, de akár szó szerint, fizikailag érzékelnünk kell. Például a skandináv fjordokat, a Hradzsint, a Nyevszkij- székesegyházat, de igen, a Tadzs Mahalt és az Akropoliszt is. Meg kell másznunk a Fujit és meg kell mártóznunk az Iszik-kölben, végig kell sétálnunk a Kínai Nagy Falon... Igen, főleg neked. Képes vagy rá? Sajnos nem kizárt, hogy bár képes volnál rá, nem áll szándékodban.

Fel kell ismernünk, hogy a tudatlanság, az alsóbbrendűség, az erkölcstelenség angolul és Amerikában is tudatlanság, alsóbbrendűség, erkölcstelenség.
Hogy Dante nemangolul is olvasható.
Hogy a napfény a szejm vagy a knesszet épületét is ugyanúgy megvilágítja, mint a White House-t. Hogy Hirosimában, Nagaszakiban is haltak meg emberek, nemcsak Pearl Harbornál és nemcsak a World Trade Centerben.
21.

ITT, INNEN FOLYTATJUK

VILÁG-NYELV , folytatás

... a World Trade Centerben.
21.
Milyen (nyelvi) feladatok állanak tehát történelmünk jelen pillanatában a Világnyelviség előtt? Ha a Világnyelvűség a maga abszolút formájában formájában kivitelezhetetlen, a cél: a Világnyelvűségnek a mindenkori lehetséges legnagyobb mértékű, lehetséges legtartósabb, lehetséges legnagyobb területi kiterjedésű felépítése és fenntartása.
Az abszolút tökéletes Világnyelv, ha ugyan beszélhetünk ilyenről, számos szakértő ember együttes munkája kell, hogy legyen. Ha ugyan beszélhetünk ilyesmiről-aligha lehetséges olyan szó-és szabályrendszert megalkotni, amelyet csakugyan NEM LEHET, NEM KELL nyelvészeti okból kifogásolni.

Alkossunk meg egy teljesen új nyelvet?
Fogadjuk el az eszperantót?
Újítsuk meg a ...-t?

De még ennél is nagyobb feladat ezt a nyelvet utána minden téren és mindenütt használhatóvá, HASZNÁLHATÓVÁ, használandóvá, HASZNÁLANDÓVÁ tenni .

S legyen minél több ilyen-olyan kommunikációs forma, amely az eltérő nyelvűek érintkezését szolgálja, a világnyelvpótlékokat mellőzhetővé teszi.(Alkossunk meg akár piktogramokból álló vagy kézmozdulatokból álló jelrendszereket.)
22.
Az ember elfogadta, elfogadja a X nyelv Világnyelvhelyettiségét. Pl. a világangolt. Nem kíván " világul" kommunikálni, nem tiltakozik a világ az X (pl. angol) nyelvűeké és csak az övüké szabály ellen.
Mindenki szorgalmasan tanul X -ül, pl. angolul. Lépten-nyomon Open-okba, No Smoking-okba botlunk. A legapróbb falusi könyvtárból sem hiányozhat az X , jelenleg angol nyelvű irodalom. Csinálunk angol tanszéket, angol nyelvű irodalmak és kultúrák tanszékét, alkalmazott angol nyelvi tanszéket, (talán) angol nyelvi káromkodások tanszékét (is) .

Az ember nem tiltakozik az elXnyelvűsödés, jelen esetben az elangolosodás ellen. Ez az " Emberiségnyelvűsítés ", annak kísérlete alól nem ment fel. Minden ilyesfajta mozgalomnak meg kell küzdenie nemcsak az ellenérdekeltséggel, de inkább a nyelvi világközönnyel. Súlyos történelmi vétek volna felhagyni minden Világnyelvűsítéssel látva a világangol (vagy világbármiegyéb) elfogadottságát. "Ha az embernek ez kell, legyen. Nem lesz Emberiségnyelvű, mert nem tud az lenni, ha nem akarja."-nem Világnyelvi hozzáállás.
23.
Bevezetendő és szigorúan alkalmazandó az ún. min ang elve.
Min ang-minimális angol. Azt jelenti: az angolhasználat, az angoltanulás, az angoltanítás minimalizáltsága.
Csak annyian, csak az, csak annyira, csak akkor stb. tanulják és beszéljék és használják az angolt, amennyinek és akinek, amennyire és amikor ez mindenképpen szükséges, mindenképpen kikerülhetetlen.
Más megfogalmazásban: az angolul tudók száma, mindannyiuk angoltudásának szintje és mindannyiuk angolhasználatának mértéke a mindenkori kényszerű minimumnál nem növelendő jobban.
A világ jelen elangolosodottságát tudomásul kell vennünk és figyelembe kell vennünk, ám maradjunk szigorúan a kényszerű minimumon belül.

Az ún. angolmentesítés=az angolkényszer minimalizálása. Világunk minél több pontján, életünk minél több területén minél kevésbé kelljen az angol nyelvet nemcsak használni, ismerni is.
Ugyanakkor ezt és/vagy azt a Viágnyelvjelöltet minél több helyütt, minél több téren lehessen és kelljen ismerni-használni, mindnyájunknak, minél jobban, minél gyakrabban.
24.
(Egyes vélemények szerint napjainkban a Világnyelvűsítésnek talán Európával, az Európai Unióval lehetne-kellene kezdeni. Az Európa centrikusság hite és szándéka nélkül.
Soknyelvű közösség, egyre mélyülő, egyre kiteljesedő együttműködés, fokozottan fennáll a közös nyelv igénye, továbbá az EU politikai és gazdasági súlya a jövő évtizedekben ha növekszik, egy "európai Világnyelv" idővel exportálható lenne...
Ugyanakkor lényeges, hogy a megfelelő Világnyelvjelölt(ek) felbukkanjanak Európán túl, Európától függetlenül (is). Az ottani emberek NE pusztán európai találmányként ismerjék meg, megjelenésük ne keltse-ne kelthesse az európai civilizációs fölény érzetét.)
25.
A nyelvileg világközönyös embereket olyan helyzetbe kell hozni, hogy ne tudják az általuk gépiesen elfogadott világnyelvpótlékot használni, pontosabban: hogy minél kevésbé tudják használni, hanem helyette igenis, kényszerüljenek rá az Emberiségnyelvjelölt, a valamely, az adott Világnyelvjelölt megtanulására, használatára, legalább bizonyos szintű megtanulására és legalább bizonyos esetekbeli használatára. Minimális világnyelvpótlékandóság, sőt minimális világnyelvpótlékhatóság, maximális Világnyelvjelölthetőség, maximális Világnyelvjelöltendőség. Maximális világnyelvpótlékhatatlanság, minimális Világnyelvjelölthetetlenség. Minimális, maximális a mindenkori lehetőségek szerint.
Napjainkban mindez alatt elsősorban (de nem kizárólagosan) a minimális angolandóság és a minimális angolhatóság, a maximális angolhatatlanság értendő.

A nyelvi imperialistákat pedig olyan helyzetbe kell hozni: ne tudjanak nem tudomást venni a világnyelvpótlék-nyelvüket nem beszélő világról. Ez a világ, az emberiség ezen része legyen mennyiségileg is, még inkább súlyát, szerepét tekintve olyan és akkora, hogy nyelvi elvárásait, hogy Világnyelvi elvárásait figyelembe kelljen venni.
"Aki nem beszéli az én nyelvemet, ami nem az én nyelvemen van, az nincs!"-ne mondhassa se az angol, se a más nyelvi imperialista.

(Lesz-e valaha, lehet-e valaha az Egyesült Nemzeteknek angolul nem beszélő főtitkára?... Hogyan, mikor?
Jelenleg ez elképzelhetetlen volna-ha valamikor lehetővé válik és megtörténik: egy rendkívül fontos nemzetközi tisztség betöltéséhez nem lesz szükség akár még alapszintű angol nyelvtudásra sem. (Hanem helyette?...) Az Egyesült Nemzetek Szervezetének első angolul nem tudó főtitkára, az ő majdani esetleges hivatalba lépése-léphetősége, ezen hivatalra jelölése-jelölhetősége jelezhet valamit.

Az ember angolul lépett a Holdra. Igaz, nem világnyelvpótlék-angolul, inkább nemzeti angolul.
Vajon hogyan, milyen nyelven fogunk a Marsra lépni? A Vénuszra? a Plútóra?...)
26.
" -Minden ember egyenlő nyelvileg.
-A nyelvtanulás, az idegen nyelvek tudása mindenkinek egyformán kötelessége, képességei szerint, anyanyelvétől és a világ mindenkori nyelvi helyzetétől függetlenül.
-Mindenkit azonos nyelvi jogok illetnek meg és mindenkit azonos nyelvi kötelezettségek terhelnek, anyanyelvétől és a világ mindenkori nyelvi helyzetétől függetlenül.
-Nyelve miatt senki nem kerülhet semmiben senkihez képest sem előnybe, sem hátrányba."
Mivel az Egyetemes Nyelvi Nyilatkozat csak papíron tud létezni: mindenképp szükséges egy olyasfajta nemzetközi mozgalom, melynek célja az elkerülhető vagy elkerülhetetlen nyelvi hátrányok ellensúlyozása.
A Kisebbségi Nyelvűek Mozgalma.
Kisebbségi nyelv, azaz csak szűk területen beszélt, alig vagy egyáltalán nem ismert. Azok is, amelyek már a kihalás szélén állnak és azok is, amelyek legfeljebb egy kisméretű ország államnyelvei, egy kis lélekszámú nép nemzeti nyelvei.
Kiterjedt fordító-tolmácsoló tevékenységgel igyekszik a kisebbségi nyelvűek számára a nyelvi esélyegyenlőséget biztosítani.

Korunkban minden angolozás optimális esetben csakis kényszerangolozás tud lenni, vagyis az angol nyelv világnyelvpótléksága teheti csak szükségessé. Minden önkéntes angolozás rendellenes, oka rosszabb esetben (nyelvi) imperializmus, jobb esetben-és ez az általános-szimpla szűklátókörűség.
Az angolozás minimalizálandósága-minimalizálása, a min ang, nem az angol nyelv ellen irányul. Minden nyelv azért van, hogy beszéljék, idegen nyelvként is. Minden nyelv léte értelme, minden nyelv megtörténendősége.
A Világnyelvű rendszer nem bármely nyelv, például az angol léte értelmének megvalósulásáról szól, helyette a (mindenkori és abszolút) lehetségesség szerinti ideális nyelviségről, mindenki és mindannyiunk és mindannyiotok nyelvi világáról.
27.
Szükséges valamiféle határozat a Világnyelvűségről. Mellette ezt szabályozó törvénycsomag, egyezmények stb.

ITT,INNEN FOLYTATJUK