Íme

Az ember felnőve szembesül a világgal. A világvannal és az énvagyokkal. A világ közönyösen bámul ránk vagy: Íme, itt vagy és itt vagyok. Mit szólsz hozzá?
  Van akit ez szorongással tölt el. Érzi az ezzel járó felelősséget. Elárasztja lelkét-elméjét: Mi legyen? Mit kell tenni? Mi lesz?
  Van aki a létében és a világ létében lehetőséget lát, a lehetőséget látja. Hatalmat és élvezetvágyat érez.

 Az Íme-érzés, a magára a mindenre és az énre és a világbanlévőségünkre vonatkozó íme. Van, létezik, vagyok, létezem, tehát lehet és van az, hogy: ...