A poslin nyelv tervezete, folytatás

A feltételes mód jele jelenben -o, múltban -u.

mu skivo=írnék, nu skivo=írnál, ku skivo=írna, smu skivo=írnánk, snu skivo=írnátok sku skivo=írnának

mu skivu=írtam volna, nu skivu=írtál volna, ku skivu=íírt volna, smu skivu=ítunk volna, snu skivu=írtatok volna, sku skivu=írtak volna

Minden ige szabályosan ragozódik.

esaj=lenni, esa, ese, esi, esew, eso, esu

habaj=birtokolni, haba, habe, habi, habew, habo, habu

Összetett igeidők:

1. Egyidejű jelen: a létige, az esaj jelenben és főnéi igenév

Párhuzamosan tartó jelenbeli eseményeket fejez ki

mu esa skivaj=írok, valami mással egyidejűleg

Vagy olyan eseményt, ami épo most történik:

mu esa,skivaj=épp most írok

2.Egyidejű múlt: az esaj múltban és a főnévi igenév: 

Párhuzamosan tartó múltbeli eseményeket fejez ki

Vagy a múlt egy adott pillanatában épp tartott eseményt:

mu ese skivaj=épp írtam

nu ese skivaj=írtam, valami mással egyidejűleg

3. Egyidejű jövő:, a létige jövőben és a főnévi igenév

Párhuzamosan tartó jövőbeli eseményeket fejez ki

Vagy a jövő egy adott pillanaatában épp tartani fogó eseményt:

mu esi skivaj=épp írni fogok

mu esi skivaj=írni fogok, valami mással egyidejűleg

4. Előidejű jelen:közvetlen múltat fejez ki

habaj jelenben és a főnévi igenév

mu haba skivaj=az előbb megírtam

5. Előidejű múlt: két múltbeli esemény közül a korábban történő

habaj múltban és főnévi igenév

mu habe skivaj=írtam, valami más elött

6. Előidejű jövő

két jövőbeli esemény közül a korábban töténő

a habaj jövőben és a főnévi igenév

mu habi skivaj=írni fogok, valami más előtt

7. Utóidejű jelen: közvetlen jövőt fejez ki:

a ragozott ige jelenben és a főnévi igenév

mu skiva skivaj=írok, most,mindjárt

8. Utóidejű múlt: két múltbeli esemény közül a későbbi

a ragozott ige múltban és a főnévi igenév

mu skive skivaj=írtam, valami más után

9. Utóidejű jövő:

két jövőbeli esemény közül a későbbi

a ragozott ige jövőben és a főnévi igenév

mu skivi skivaj=írni fogok, valami más után

Vannak olyan szócskák, amelyek a múlt, jelen, jövő viszonyait fejezik ki. Ezeket "időviszonyszóknak" nevezem. 

1.az ige mellé egy ax-az ige által kifejezett esemény összefügg a jelennel

mi skive ax=írtam es ennek pl. hatása van a jelenre

2. az ige mellé egy xa-az adott eseménynek nincs köze a jelenhez

mu skive xa=írtam és ez pl. nem hat ki a jelenre

3. az ige mellé egy ex-az ige által jelölt esemény összefügg a múlttal

mu skiva ex=írok és ez pl. a múlt következménye.

4. az ige mellé egy xe-az adott eseménynek nincs köze a múlthoz

mu skiva xe=írok és ez nem függ össze a múlttal

5. az ige mellé egy ix-az adott esenény összefügg a jövővel

mu skiva ix=írok és ez  pl. a jövőben fontos lesz

6. az ige mellé egy sxi-ai ige által jelölt esemény nem függ össze a jövővel

Mu skiva ix=írok es ez a jövőben nem lesz lényeges

A passzív, szenvedő ige képzése: az ige elé x-et teszünk. Ha az ige msh-val kezdődik, xa-t.

mi skive ta=megírtam azt

tu xaskive =az meg lett írva

Ha az ige a-val kezdődik, ax-et teszünk eléje:

amaj=szeretni, axamaj=szeretve lenni

A cselekvőt az ala elöljárószó fejezi ki

mu xaskive ala mu=az meg lett írva általam

tu xaskiva=megíratik

tu xaskive=megíratott

tu xaskivi=meg fog íratni

tu xaskivew=írasson meg

tu xaskivo=megíratna

tu xaskivu=megíratott volna

Igekötők:

p!. in-be, bele, su=rá

inskivaj beírni suskivaj=ráírni stb.

A bon igekötő a cselekvés eredményességét jelzi: bonskivaj=jól írni

Ellentéte: boin vagy bin, a cselekvés eredménytelenségét jelzi: bionskivaj vagy binskivaj=rosszul írni

Az ige alapformájában folyamatos és befejezett eseményt is kifejezhet: skivaj=írrni, megírni

A befejezettséget az uz igekötő nyomatékosíthatja:: uzskivaj=megírni

A folyamatosságot a kon igerkötő: konskivaj=írni

Ha az igének van más igekötője, azt az ige mögé tesszük, ez a folyamatosság: inskivaj-skivaj in=írni bele, folyamatosan

A gyakoriságot, ismétlődést a mul igekötő érzékerlteti: mulskivaj=írogatni, rendszeresen írni

Ha az igének van más igekötője, annak megkettőzése is ismétlődés:in-inskivaj=beleírogatni, beleírni rendszeresen

Igenevek:

1. Aktív főnévi igenév: skivaj=írni

2. Passzív főnévi igenév: xaskivaj=írva lenni

3. Aktív mellléknévi igenév: skivak=író (az író ember)

4. Passzív melléknévi igenév: xaskivak= az írt, megírt dolog

5. Aktív határozói igenév: skinarn=írva

6. Passzív melléknévi igenév: xaskivarn=írva léve

Tehát igető és aj a főnévi, igető es ak a melléknévi es igető és arn a határozói igenév. A passzív forma x vagy xa az aktív igenév elejéhez (x mgh előtt, xa msh előtt)

8. Egyebek

-kötőszók: ji=igen, non=nem, pla=is, au=vagy, ad=de, hanem, anke=még, moj=már, gre=hogy,, ek=és, wen=ha

 Pla, gre, anke szóvégi mgh-ja kieshet: pl', gr', k', ank' 

-tagadás a non szóval. A tagadott mondatrészt megelőzi.

non mu skive ta=nem én írtam azt, mu non skive ta=nem írtam azt, mu skive non ta=nem azt írtam

Ha tagadott szó mgh áll, a nonból n lesz és az egybeírandó a tagadott szóval: non ung acx-nung acx=nem itt, non ur ar-nur ar=nem akkor

A poslinban egyszeres tagadás van:  mu haba mal=nincs semmim

nem mu ne haba mal, ez állítás, nem igaz, hogy nincs semmi, tehát van valamim.

-a birtoklást a habaj ige fejezi ki. A birtokos az alany, a birtok tárgyesetbe kerül

mu haba alibukax=vannak könyveim, smu habe alautox=voltak autóink

-a műveltetést a mafaraj=csinalni, tenni ige fejezi ki: mu mafara skivaj=íratok (valakivel valamit)

Akivel a cselekvést végeztetjük, azt az ala=által elöljárószó fejezi ki: mu mafara skivaj hal ala nu=íratok veled valamit

Műveltetésnél passzív ragozás nincsen.

-a célhatározói mellékmondatban felszólító mód áll, előtte a pro=végett elöljárószó

lesgaj=olvasni

mu skiva pro mu xalesga=írok azért, hogy olvassanak (engem)

Azonos alanyok esetén a pro után állhat főnévi igenév is a ragozott ige helyett:

mu skiva pro xalesgaj

az óhajtó mondatot az ohx szó vezeti be, utána kijelentő mód áll: ohx nu esa ung acx=bár itt lennél

Ha a vágy erős felszólító mód: ohh nu esex ung aq=bár itt lennél! (nagyon akarom)

Ha a vágy csak mérsékelt, feltételes mód: ohh nu eso ung aq=bár itt lennél(csak kevéssé vàgyom rá)

-az általános alany: ige+hh

skivahh=olvasnak, az ember olvas, skivehh=olvastak, az ember olvasott, skivihh=olvasni fognak, az ember olvasni fog, skivewhh=olvassanak, az ermber olvasson, skivohh=olvasnának, az ember olvasna,skivuhh=olvasttak volna, az ember olvasott volna

-eldöntendő kérdésben a mondat első szava elé vagy mögé egy el szócskát illesztünk. Írásban kötőjellel (vö eszperantó chu). 

Nu ese ar ung=ott voltál

Nu-el vagy el-nu ar ung?=ott voltál?

-a szórend szabad

mu skiva ta, mu ta skiva, skiva mu ta, skiva ta mu, ta mu skiva, ta skiva mu=megírom (azt,)

-bizonyos mgh-k kiesése: némely mgh elhagyható és írásban aposztróffal helyetesíthető.

Kieshet a névelők végén álló a: ja auto agy j' auto=az autó

una auto-un'auto=egy autó

Kieshet a többes szám jele előtti a: libukax vagy libuk'x=könyvek

Kieshet a melléknév -ut végződéséből az u: bonut vagy bon't=jó

Elmaradhat a ju a sorszámnévképző, aju u-ja:unianju vagy unianj'=tizedik

Elmaradhat a személyes névmások végén álló u is:

m'=én, n'=te, sk'=ők, élők

Elhagyható a a kölcsönös névmas végső mgh-ja, minden esetben:

t'=egymás, ast'=egymást, est'=egymásé, ist'=egymásnak, ost'-ez a vonzatos eset.

Elhagyható a dru visszható névmás u-ja:

dru vagy dr'=saját maga, önmaga

Elhagyható a jelen idő a jele: mi skiv'=írok

Ilyenkor a jelen idő egybeesik az ige tövével

Elhagyható a passzív ige x képzője utáni a: xabelinaj=megszépíteni, x'belinaj is lehet

Az ún. nyomatékosító szó: egy ew. Ami előtt áll, azt kiemeli, hangsúlyozza. Ew mu=én és nem valaki más

-szóképzés: új szavakat alkothatunk képzőkkel

-on. igéből főnevet képez. Megfelel a magyarv ás/és képzőnek

sparlaj beszélni, sparlon=beszélés

ba-nagyítás.   dom=ház, badom=palota

be-kicsinyítés.  brot=kenyér, bebrot=zsemle

he-helyképző. kred=hit, hekred=templom

ha-időképző.  luks=fény, haluks=nappal

-uj visszahatás. uzaj=befejezni, uzajuj=befejeződni

-is. valamivé, valamilyenné válni.  belut=szép, belisaj=megszépülni.  grandut=nagy, grandisaj=megnagyobbodni

-in. valamivé, valamilyenné tenni. belut=szép, belinaj=megszépíteni, bonut=jó, boninaj=megjavítani

di- tulajdonságoi jelentő szót képez. qind=gyerek, diqind=gyerekség,  hum=ember, dihum=emberség stb.

A nemek jelölése: lo a  hímbem jele, la a nőnemé, le a többes,számú közös nemé. A szó végéhez járulnak, írásban kötőjellel.

mu-lo=én, hímnemű, mu-la=én, nőnemű smu-lo=mi, hímneműek, smu-la=mi, nőneműek, smu-le=mi, nő- és hímneműek is

Néhány szónál párhuzamos alakok vannak

hum=ember, hum-lo vagy hom=férfi, hum-lavagy ham=nő

gib=házastárs, gib-lo vagy gob=fêrj, gib-lavagy gab=feleség

fil=gyereke valakinek, fil-la vagy fal=lánya, fil-lo vagy fol=fia

frit=testver, frit-lovagy frot=fiútestvér, frit-la vagy frat=lánytestvér

ater=szülő, ater-la vagy mater=anya, ater-lo vagy pater=apa

cxind=gyerek, cxind-la vagy cxand=lány, cxind-lo vagy cxond=fiú

Ellentétképzés: minden szó ellentétét úgy képezzük, hogy a szó első vagy egyszótagú szó esetén egyetlen szótagjába az ottani mgh mögé beteszünk egy i-t.

grandut=nagy, graindut=kicsi, framik=barát, fraimIk=ellenség, donaj=adni, doinaj=kapni

Ha a szó első vagy egyetlen szótagjában i van, amögé egy e-t teszünk: intelig=okos, ientelig=buta

Mint írtuk, minden ige szabályos ragozású. Néhány igének van, lehetséges rendhagyó ragozása is.

1. esaj=lenni.  szabályosan: esa, ese, esi, esew, eso, esu

rendhagyóan az s- tőből: sa, se, si, sew, so, su

Tagadva szabályosan: nesa, nese, nesi, nesew, neso, nesu

rendhagyóan: san, sen, sin, sewn, son, sun 

2.a habaj=birtokolni

szabályosan: haba, habe, habi, habew, haboi, habu

Rendhagyóan: ha, he, hi, hew, ho, hu

Tagadva szabályosan: non haba, non habe, non habi, non habew, non habo, non habu

rendhagyóan: han, hen, hin, hewn, hon, hun

3. potaj=tud, képes valamire

szabályosan: pota, pote, poti, potew, poto, potu

rendhagyóan: pa, pe, pi, pew, po, pu

Tagadva szabályosan: non pota, non pote, non poti, non potew,  non poto, non potu

rendhagyóan: pan, pen, pin, pewn, pin, pexn, pon, pun

4. mudevaj=kell valakinek valamit csinálni

szabályosan: mudeva, mudeve, mudevi, mudevew,, mudevo, mudevu

rendhagyóan: a mad- tőből: mada, made, madi, madew, mado, madu

Tagadva: szabályosan: non mudeva, non mudeve, non mudevi, non mudevew, non mudevo, non mudevu

rendhagyóan: madan, maden, madin, madewn, madon, madun

5. volaj=akarni

szabályosan: vola, vole, voli, volew volo, volu

rendhagyóan: va, ve, vi, vew, vo, vu

Tagadva szabályosan: non vola, non vole, non voli, non volew, non volo, non volu

rendhagyóan: van, ven, vin, vewn,von, vun

6. durfaj=szabad, hat/het

szabályosan: durfa, durfe, durfi, durfew, durfo, durfu

rendhagyóan: da, de, di, dew, do, du

Tagadva szabályosan: non durfa, non durfe, non durfi, non durfew,  non durfo, non durfu

rendhagyóan: dan, den, din, dewn, don, dun

7. sciaj=tudni, ésszel, tistában lenni valamivel, tudatában lenni valaminek

szabályosan: scia, sciie, scvii, sciew, scvio, sciu

rendhagyóan: ca, ce, ci, cew, co, cu

Tagadva szabályosan: non scia,, non scie, non scii, non sciew, non scio, non sciu

rendhagyóan: can, cen, cin, cewn, con, cun

Más rendhagyóságok:

ahogy írtuk, lehet rendhagyó az első három sorszám: unju, bu, tru

És van hat melléknév, amelynek az alakjuk fokozáskor megváltozhat.

bonut=jó, pumer=jobb, pumest=legjobb, pumar=kevésbé jó, pumast=legkebésbé jó

bionut=rossz, piumer=rosszabb,=piumest=legrosszabb

belut=szép, peluter=szebb, pelutest=egszebb, pelutar=kevésbé szép, pelutast=legkevésbé szép

bielut=csúnya, bieluter=csúnyább, bielutest=legcsúnyább, bielutar=kevésbé csúnya, bielutest=legkevésbé csúnya

grandut=agy, kakuter=nagyobb, kakutest=legnagyobb, kakutar=kevésbé nagy, kakutast=legkevésbé nagy

griandut=kicsi, kakuter=kisebb, kakutest=legkisebb

kakutar=kevésbé kicsi, kakutast=legkevésbé kicsi

Ez a nyelvtan dióhéjban. Kisebb szókészletet is kidolgoztam.

Vannak önkényes szóalkotások, pl. gib=házastárs

Vannak több nyelvből származö szavak, pl. libuk=könyv olasz libro és az angol book összevonása, 

Vannak egy bizonyos nyelvből származó szavak, pl. hum=ember, latin eredetű