A poslin nyelv tervezete, folytatás

csp01•  2021. április 12. 12:57  •  olvasva: 26

A feltételes mód jele jelenben -o, múltban -u.

mu skivo=írnék, nu skivo=írnál, ku skivo=írna, smu skivo=írnánk, snu skivo=írnátok sku skivo=írnának

mu skivu=írtam volna, nu skivu=írtál volna, ku skivu=íírt volna, smu skivu=ítunk volna, snu skivu=írtatok volna, sku skivu=írtak volna

Minden ige szabályosan ragozódik.

esaj=lenni, esa, ese, esi, esex, eso, esu

habaj=birtokolni, haba, habe, habi, habex, habo, habu

Összetett igeidők:

1. Egyidejű jelen: a létige, az esaj jelenben és főnéi igenév

Párhuzamosan tartó jelenbeli eseményeket fejez ki

mu esa skivaj=írok, valami mással egyidejűleg

2.Egyidejű múlt: az esaj múltban és a főnévi igenév: 

Párhuzamosan tartó múltbeli eseményeket fejez ki

nu ese skiva=írtam, valami mással egyidejűleg

3. Egyidejű jövő:, a létige jövőben és a főnévi igenév

Parhuzamosan tartó jövőbeli eseményeket fejez ki

mu esi skivaj=írni fogok, valami mással egyidejűleg

4. Előidejű jelen: a jelenig tartó, mostanra befejeződött eseményt fejez ki

habaj jelenbven és a főnévi igenév

mu haba skivaj=mostanra megírtam

De jelenthet közvetlen múltat is: mu haba skivaj=az előbb írtam

5. Előidejű múlt: két múltbeli esemény közül a korábban történő

habaj múltban és főnévi igenév

mu habe skivaj=írtam, valami más elött

6. Előidejű jövő

két jövőbeli esemény közül a korábban töténő

a habaj övőben és a főnévi igenév

mu habi skivaj=írni fogok, valami más előtt

7. Utóidejű jelen: a jelenre következő eseményt fejez ki:

a ragozott ige jelenben és a főnévi igenév

mu skiva skivaj=írok, most,mindjárt

8. Utóidejű múlt: két múltbeli esemény közül a későbbi

a ragozott ige múltban és a főnévi igenév

mu skive skivaj=írtam, valami más után

9. Utóidejű jövő:

két jövőbeli esemény közül a későbbi

a ragozott ige jövőben és a főnévi igenév

mu skivi skivaj=írni fogok, valami más után


Vannak olyan szócskák, amelyek a múlt, jelen, jövő viszonyait fejezik ki. Ezeket "időviszonyszóknak" nevezem. 

1.az ige mellé egy asx-az ige által kifejezett esemény összefügg a jelennel

mi skive asxh=írtam es ennek pl. hatása van a jelenre

2. az ige mellé egy sxa-az adott eseménynek nincs köze a jelenhez

mu skive sxa=írtam és ez pl. nem hat ki a jelenre

3. az ige mellé egy esx-az ige által jelölt esemény összefügg a múlttal

mu skiva esx=írok és ez pl. a múlt következménye.

4. az ige mellé egy sxe-az adott eseménynek nincs köze a múlthoz

mu skiva sxe=írok és ez nem függ össze a múlttal

5. az ige mellé egy isx-az adott esenény összefügg a jövővel

mu skiva isx=írok és ez  pl. a jövőben fontos lesz

6. az ige mellé egy sxi-ai ige által jelölt esemény nem függ össze a jövővel

Mu skiva isx=írok es ez a jövőben nem lesz lényeges

A passzív, szenvedő ige képzése: az ige elé s-et teszünk. Ha az ige msh-val kezdődik, sa-t.

mi skive ta=megírtam azt

tu saskive =az meg lett írva

A cselekvőt az ala elöljárószó fejezi ki

mu saskive ala mu=az meg lett írva általam

tu saskiva=megíratik

tu saskive=megíratott

tu saskivi=meg fog íratni

tu saskivex=írasson meg

tu saskivo=megíratna

tu saskivu=megíratott volna

Igekötők:

p!. in-be, bele, su=rá

inskivaj beírni suskivaj=ráírni stb.

A bon igekötő a cselekvés eredményességét jelzi: bonskivaj=jól írni

Ellentéte: bion vagy bin, a cselekvés eredménytelenségét jelzi: bionskivaj vagy binskivaj=rosszul írni

Az ige alaformájában folyamatos és befejezett eseményt is kifejezhet: skivaj=írrni, megírni

A befejezettséget az uz igekötő nyomatékosíthatja:: uzskivaj=megírni

A folyamatosságot a kon igerkötő: konskivaj=írni

Ha az igének van más igekötője, azt az ige mögé tesszük, ez a folyamnatosság: inskivaj-skivaj in=írni bele, folyamatosan

A gyakoriságot, ismétlődést a mul igekötő érzékerlteti: mulskivaj=írogatni, rendszeresen írni

Ha az igének van más igekötője, annak megkettőzése is ismétlődés:in-,inskivaj=beleírogatni, beleírni rendszeresen

Igenevek:

1. Aktív főnévi igenév: skivaj=írni

2. Passzív főnévi igenév: saskivaj=írva lenni

3. Aktív mellléknévi igenév: skivak=író (az író ember)

4. Passzív melléknévi igenév: saskivak= az írt, megírt dolog

5. Aktív határozói igenév: skinarn=írva

6. Passzív melléknévi igenév: saskivarn=írva léve

Tehár igető és aj a főnévi, igető es ak a melléknévi es igető es arn a határozói igenév. A passzív forma s vagy sa az aktív igenév elejéhez (s mgh előtt, sa msh előtt)

8. Egyebek

-kötőszók: ji=igen, non=nem, pla=is, au=vagy, ad=de, hanem, anke=még, moj=már, gre=hogy,, uxl=és, ven=ha

 Pla, gre, anke szóvégi mgh-ja kieshet: pl', gr', k', ank' 

-tagadás a non szóval. A tagadott mondatrészt megelőzi.

non mu skive ta=nem én írtam azt, mu non skive ta=nem írtam azt, mu skive non ta=nem azt írtam

Ha tagadott szó mgh áll, a nonból n lesz és az egybeírandó a tagadott szóval: non ung acx-nung acx=nem itt, non ur ar-nur ar=nem akkor

A poslinban egyszeres tagadás van:  mu haba mal=nincs semmim

nem mu ne haba mal, ez állítás, nem igaz, hogy nincs semmi, tehát van valamim.

-a birtoklást a habaj ige fejezi ki. A birtokos az alany, a birtok tárgyesetbe kerül

mu haba alibukas=vannak könyveim, smu habe alautos=voltak autóink

-a műveltetést a mafaraj=csinalni, tenni ige fejezi ki: mu mafara skivaj=íratok (valakivel valamit)

Akivel a cselekvést végeztetjük, azt az ala=által elöljárószó fejezi ki: mu mafara skivaj hal ala nu=íratok veled valamit

Műveltetésnél passzív ragozás nincsen.

-a célhatározói mellékmondatban felszólító mód áll, előtte a pro=végett elöljárószó

lesgaj=olvasni

mu skiva pro mu salesga=írok azért, hogy olvassanbak (engem)

Azonos alanyok esetén a pro után állhat főnévi igenév is a ragozott ige helyett:

mu skiva pro salesgaj

az óhajtó mondatot az ohx szó vezeti be, utána kijelentő mód áll: ohx nu esa ung acx=bár itt lennél

Ha a vágy etős, felszólító mód: ohx nu esex ung acx=bár itt lennél! (nagyon akarom)

Ha a vágy csak mérsékelt, feltételes mód: ohx nu eso ung acx=bár itt lennél(csak kevéssé vàgyom rá)


-az általános alany: ige+hx

skivahx=olvasnak, az ember olvas, skivehx=olvastak, az ember olvasott, skivihx=olvasni fognak, az ember olvasni fog, skivexhx=olvassanak, az ermber olvasson, skivohx=olvasnának, az ember olvasna,skivuhx=olvasttak volna, az ember olvasott volna

-eldöntendő kérdésben a mondat első szava elé nasgy mögé egy el szócskát illesztünk. Írásban kötőjellel (vö eszpoerantó chu). 

Nu ese ar ung=ott voltál

Nu-el vagy el-nu ar ung?=ott voltál?

-a szórend szabad

mu skiva ta, mu ta skiva, skiva mu ta, skiva ta mu, ta mu skiva, ta skiva mu=megírom (azt,)

-bizonyos mgh-k kiesése: némely mgh elhagyható és írásban aposztróffal helyetesíthető.

Kieshet a névelők végén álló a: ja auto agy j' auto=az autó

unba auto-un'auto=egy autó

Kieshet a többes szám jele előtti a: libukas vagy libuk's=könyvek

Kieshet a melléknév -ut végződéséből az u: bonut vagy bon't=jó

Elmaradhat a ju a sorszámnévképző, aju u-ja:unianju vagy unianj'=tizedik

Elmaradhat a személyes névmások végén álló u is:

m'=én, n'=te, sk'=ők, élők

Elhagyható a a kölxsönös névmas végső mgh-ja, minden esetben:

t'=egymás, ast'=egymást, est'=egymásé, ist'=egymásnak, ost'-ez a vonzatos eset.

Elhagyható a dru visszható névmás u-ja:

dru vagy dr'=saját maga, önmaga

Elhagyható a jelen idő a jele: mi skiv'=írok

Ilyenkor a jelen idő egybeesik az ige tövével

Elhagyható a passzív ige s képzője utáni a: sabelinaj=megszépíteni, s'belinaj is lehet

-hangsúlyos mondatrész kiemelése: a szó első vagy egyetlen mgh-ját megnyújtjuk:,  muu skive=én írtam és nem más, uuzex ra=fejezd be azt, fontos, hogy befejezd. (uzaj=befejezni)

-szóképzés: új szavakat alkothatunk képzőkkel

-on. igéből főnevet képez. Megfelel a magyarv ás/és képzőnek

sparlaj beszélni, sparlon=beszélés

ba-nagyítás.   dom=ház, badom=palots

be-kicsinyítés.  brot=kenyér, bebrot=zsemle

he-helyképző. kred=hit, hekred=templom

ha-időképző.  luks=fény, haluks=nsppal

-uj visszahatás. uzaj=befejezni, uzajuj=befejeződni

-is. valamivé, valamilyenné válni.  belut=szép, belisaj=megszépülni.  grandut=nagy, grandisaj=megnagyobbodni

-in. valamivé, valamilyenné tenni. belut=szép, belinaj=megszépíteni, bonut=jó, boninaj=megjavítani

di- tulajdonságoi jelentő szót képez. cxind=gyerek, dicxind=gyerekség,  hum=ember, dihum=emberség stb.

A nemek jelölése: jo a hímbem jelke, ja a nőnemé, je a többes,számú közös nemé. A szó végéhez járulnak, írásban kötőjellel.

mu-jo=én, hímnemű, mu ja=én, nőnemű smu jo=mi, hímneműek, smu-ja=mi, nőneműek, smu-je=mi, nő- és hímneműek is

Néhány szónál párhuzamos alakok vannak

hum=ember, hum-jo vagy hom=férfi, hum-ja vagy ham=nő

gib=házastárs, gib-jo vagy gob=fêrj, gib-ja vagy gab=feleség

fil=gyereke valakinek, fil-ja vagy fal=lánya, fil-jo vagy fol=fia

frit=testver, frit-jo vagy frot=fiútestvér, frit-ja vagy frat=lánytestvér

ater=szülő, ater-ja vagy mater=anya, ater-jo vagy pater=apa

cxind=gyerek, cxind-ja vagy cxand=lány, cxind-jo vagy cxond=fiú

Ellentétképzés: minden szó ellentétét úgy képezzük, hogy a szó első vagy egyszótagú szó esetén egyetlen szótagjába az ottani mgh elé beteszünk egy i-t.

grandut=nagy, griandut=kicsi, framik=barát, friamIk=ellenség, donaj=adni, dionaj=kapni

Ha a szó első vagy egyetlen szótagjában i van, amögé egy e-t teszünk: intelig=okos, ientelig=buta

Mint írtuk, minden ige szabályos ragozású. Néhány igének van, lehetséges rendhagyó ragozása is.

1. esaj=lenni.  szabályosan: esa, ese, esi, esex, eso, esu

rendhagyóan az s- tőből: sa, se, si, sex, so, su

Tagadva szabályosan: nesa, nese, nesi, nesex, neso, nesu

rendhagyóan: san, sen, sin, sexn, son, sun 

2.a habaj=birtokolni

szabályosan: haba, habe, habi, habex, haboi, habu

Rendhagyóan: ha, he, hi, hex, ho, hu

Tagadva szabályosan: non haba, non habe, non habi, non habex, non habo, non habu

rendhagyóan: han, hen, hin, hexn, hon, hun

3. potaj=tud, képes valamire

szabályosan: pota, pote, poiti, potex, poto, potu

rendhagyóan: pa, pe, pi, pex, po, pu

Tagadva szabályosan: non pota, non pote, non poti, non potex, non poto, non potu

rendhagyóan: pan, pen, pin, pexn, pin, pexn, pon, pun

4. mudevaj=kell valakinek valamit csinálni

szabályosan: mudeva, mudeve, mudevi, mudevex, mudevo, mudevu

rendhagyóan: a mad- tőből: mada, made, madi, madex, mado, madu

Tagadva: szabályosan: non mudeva, non mudeve, non mudevi, non mudevex, non mudevo, non mudevu

rendhagyóan: madan, maden, madin, madexn, madon, madun

5. volaj=akarni

szabályosan: vola, vole, voli, volex, volo, volu

rendhagyóan: va, ve, vi, vex, vo, vu

Tagadva szabályosan: non vola, non vole, non voli, non volex, non volo, non volu

rendhagyóan: van, ven, vin, vexn,von, vun

6. durfaj=szabad, hat/het

szabályosan: durfa, durfe, durfi, durfex, durfo, durfu

rendhagyóan: da, de, di, dex, do, du

Tagadva szabályosan: non durfa, non durfe, non durfi, non durfex, nin durfo, non durfu

rendhagyóan: fan, den, din, dexn, don, dun

7. sciaj=tudni, ésszel, tistában lenni valamivel, tudatában lenni valaminek

szabályosan: scia, sciie, scvii, sciex, scvio, sciu

rendhagyóan: ca, ce, ci, cex, co, cu

Tagadva szabályosan: non scia,, non scie, non scii, non sciex, non scio, non sciu

rendhagyóan: can, cen, cin, cexn, con, cun

Más rendhagyóságok:

ahogy írtuk, rendhagyó az első három sorszám: ujnu, ujbu, ujtru


És van hat melléknév, amelynek az alakjuk fokozáskor megváltozik.

bonut=jó, pumer=jobb, pumest=legjobb, pumar=kevésbé jó, pumast=legkebésbé jó

bionut=rossz, piumer=rosszabb,=piumest=legrosszabb

belut=szép, peluter=szebb, pelutest=egszebb, pelutar=kevésbé szép, pelutast=legkevésbé szép

bielut=csúnya, bieluter=csúnyább, bielutest=legcsúnyább, bielutar=kevésbé csúnya, bielutest=legkevésbé csúnya

grandut=agy, kakuter=nagyobb, kakutest=legnagyobb, kakutar=kevésbé nagy, kakutast=legkevésbé nagy

griandut=kicsi, kakuter=kisebb, kakutest=legkisebb

kakutar=kevésbé kicsi, kakutast=legkevésbé kicsi



Ez a nyelvtan dióhéjban. Kisebb szókészletet is kidolgoztam.

Vannak önkényes szóalkotások, pl. gib=házastárs

Vannak több nyelvből származö szavak, pl. libuk=könyv olasz libro és az angol book összevonása, 

Vannak egy bizonyos nyelvből származó szavak, pl. hum=ember, latin eredetű

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom