A nyelvi minden

A nyelvi minden

1. Mi a nyelv? Közelítsünk feléje egy sajátos szempontból.

 A nyelv minden lehetségességének közege. Nyelvileg, a nyelvben, a nyelv által, a nyelv módján és formájában, megnyelvelve minden lehetséges.

 A Hold lejön a Földre.

 Buddha keresztény hitre tér.

 A zatás debner körbevisrezi a kete prikót.

 Megtörténik? 

Valahogyan igen. Ebben a mondatban, ezen mondat formájában és módján, ezen mondat által, ezen mondatilag, belefoglalva stb.-igen. Ki lehet mondani, el lehet mondani, el lehet beszélni. Mondhatjuk, hogy ez nem olyan minta "valódi" megtörténés-ám ez is megtörténés, annak egy típusa, meglehet, nem csökkent értékű a "hagyományos, "valódi" megtörténéshez képest.

2. A nyelv minden szabadságának közege is. Nyelvileg, a nyelvben, a nyelv formájában és módján, megnyelvelve, a nyelv által minden szabad.

  A Sátán legyőzi Istent.

  Hitler feltámad és felépíti a Negyedik Birodalmat.

  Üstökös csapódik a Földbe és globális katasztrófát idéz elő.

 ...

  Megtörténhet? szabad megtörténnie?

  Nyelvileg, a nyelvben, nyelvi formában és módon, így, megnyelvelve, a nyelv által szabad. Ilyen formában, ilyen módonnincs ártalmára senkinek és semminek. Nem kell miatta imádnunk a sátánt, sem Hitlert, nem szenvedünk el semmilyen katasztrófát. Ellenkezőleg: ez a megtörténésük gyarapítja a világot. Megtörténnek ezek is-ilyen ártalmatlan formában. Ezzel is nagyobb, több a világ, a történelem, a létezés.

3. A nyelv minden szükségességének a világa is. Megnyelvelve, a nyelvnek módján és formájában, a nyelv által, nyelvileg minden kell,minden szükséges.

   A Sátán legyőzi Istent.

  Kitör a harmadik világháború és globális atomháborúvá fajul.

   Megsemmisül az anyag, a tér, az idő.

...

Szükség van rá? Így-nyelvileg, ilyen formában és ilyen módon, ebben, ezáltal, így-megnyelvelve-mindenképpen.

  Így senkinek nincs ártalmára(nem kell behódolnunk a sátánnak, nem kell atomháborúskodnunk, nem semmisülünk meg), viszont ezen megtörténésük-megtörténtségük is gyarapítja, növeli a világot, a történelmet, a létezést. Ezek is meg vannak történve-valamilyen módon.

4.Gondoljunk a beszédtett-elméletre, a konstatív és performatív mondatokra. Bővítsük ki ezt az elméletet: minden kijelentő mondat performatív. Mindegyik megtörténteti bizonyos formában azt, ami a tartalma, azt, amit állít vagy tagad.

  A nyelvhasználónak óriási a hatalma. Nyelvével, nyelve által, annak módján és formájában bármit és mindent meg tud tenni.

  Óriási a szabadsága: nyelvével, általa, benne bármit és mindent megtehet.

 S óriási a felelőssége is, hiszennyelvével, benne,általa stb. mindent és bármit meg kell tennie.

 Ki kell mondania, el kell beszélnie. Le kell írnia.

5.  Foglaljunk nyelvbe mindent, minden eseményt, minden cselekedetet. Történjék meg minden nyelvileg, nyelvi módon, nyelvi formában, a nyelv által, megnyelvelve! A pozitív események így is, vagy legalább így, a negatív események csak így.

  Megfogalmazhatunk néhány úgynevezett és úgynevezhető "mindenmondatot".

  Minden  mindent (meg)mindenez(get)/(meg)mindenezget(ett)/(meg) fog mindenez(get)ni, (meg)mindenez(get)ne/(meg)mindenez(get)ett volna és minden minden által (meg)mindenez(get)tetik/(meg)mindenez(get)etett/(meg) fog mindenez(get)ni/(meg)mindenez(get)tetne/(meg)mindenez(get)tetett volna mindenhogyan, mindenhol,mindenko, mindenokból, minden célból, mindenért, minden mennyiségben, minden mértékben, mindenhová, mindenhol, mindenhonnan, mindenig, mindenné, minden által, mindennel, minden eszközzel, minde előzmény után, mindeneredménnyel, mindenbe, mindenben, mindenből, mindenre, mindenen, mindenről, mindenhez, mindennél, mindentől, mindenként, mindenenként, mindenestül, minden elé, minden lőtt, minden elől, minden mögé, minden mögött, minden mögül, minden fölé, minden fölött, minden fölöttről, , minden mellé, minden mellett, minden mellől, minden közé, minden között, minden közül,  mindenköré, minden körül, minden elé, minden előtt, minden után, minden társsal, mindenszer,minden helyett, minden nélkül, minden körülmények között, mindenhelyzetben, minden állapotban, minden stb. minden stb.

  Minden minden. Minden mindenféle. Minden mindenhol van. Minden mindenkor van. Minden mindenhogyan van. Minden mindenért van. Minden minden miatt van. Minden minden végett van. Minden minden mennyiségben van. Minden minden mértékben van. Minden mindennel van. Minden minden által van. Minden minden eszközzel van. Minden minden előzmény után van. Minden minden eredménnyel van. Minden minden körülmények között van. Minden minden helyzetben van. Minden minden állapotban van.Minden mindenben van. Minden mindenen van. Minden mindennél van. Minden minden előtt van. Minden minden mögött van. Minden minden előtt van. Minden minden után van. Minden minden fölött van. Minden minden alatt van. mInden minden mellett van. Minden minden között van. Minden minden társsal van. Minden mindenszer van. Minden minden helyett van. Minden minden körül van. 

 Van-és volt, lesz, lenne, lett volna.

  S mindeme mondatok tagadva is.

Egyéb mindenmondatok:

1. ... 2. ... 3. ... 4. .... stb. 

  A lehetséges mindenmondatok száma, ha nem is végtelen, de nagyon nagy.

  Minden van-nincs/(nem) volt/(nem) lesz/(nem) lenne/(nem) lett volna-minden+az összes képző, jel, rag, névutó. Talán ez tartalmazza az összeset.

  Minden helyett természetesen minden más is: ez, az, az ilyen, az olyan, ezek, azok, az ilyenek, az olyanok, X, Y, Z, én, te, ő, mi, ti, ők, az asztal, az űr, Kis Juliska, a, b, c, ..., ..., 

  Végezetül az összes mondat-

elmondva: 1. "...", 2. "...", 3. "...", 4. "...", stb.

és leírva: 1. ..., 2. ..., 3. ..., 4. ..., stb.

Valamennyi mondat, ami akárhol, akármikor elhangzik, elhangzott, elhangzik, el fog hangzani, bárki szájából és ami sosem hangzik el, sosem hangzott el, sosem hangzik el, sosem fog elhangzani (valamiért, bármiért). Elhangzani+leírva lenni, elolvasva lenni.