A nyelv és minden

NYELV ÉS MINDEN
1.
A mondatokat felosztjuk lokúciós, illokúciós és perlokúciós mondatokra.
Kijelentő (tényközlő) mondatokra ( Megígérte, hogy eljön.), valamilyen cselekvésre ösztönző mondatokra (Ígérd meg, hogy eljössz!) és valamilyen cselekvést megvalósító mondatokra (Megígérem, hogy eljövök.) .
2.
A beszédtett- elméletnek talán valamifajta kiterjesztéséről lehet szó.
Azt mondhatjuk: lényegében minden kijelentő mondat perlokúciós. A kijelentő mondatban foglaltak a mondat megfogalmazásával, kimondásával, leírásával, a mondat léte által megtörténnek. Bizonyos formában.

A macska felmászik a fára.
Felmászik?
Most, hogy ezt kimondtuk, leírtuk-igen, VALAHOGY igen.
Leírtuk, kimondtuk és felolvastuk és a többi-mi, én is, ő is, ők is, te is,
(?), ti is (?)...
Felmászik ezen mondatban. Ezen mondat által. Stb.

A macska felmászik a fára.
Milyen, melyik macska? Bármilyen, bármelyik, valamilyen, valamelyik, mindenféle, mindegyik. (Akár) a világ összes macskája. A tiéd is, ő is.
Milyen, melyik fára? Bármilyen, bármelyik, valamilyen, valamelyik, mindenféle és mindegyik. A körtefa is, a tudás fája is.
3.
Ilyen formában minden meg tud történni.
A macska felmászik a felhőkre.
A háztető felmászik a felhőkre.
A háztető felgágogja magát a felhőkre
...
...
Mindez, igen, valahogy megtörtént és meg van történve és meg lesz történve mindig.
Mindezt, igen, elmondtuk, leírtuk, felolvastuk. Te is, ha máshogy nem is, legalább így, ezt elolvasva.

A nyelv sokkalta nagyobb erő, hatalom, képesség mint gondolnánk. A nyelv, a nyelvünk, a nyelvetek, a nyelved és a nyelvem.
A nyelvben, nyelvileg, stb. minden lehetséges.
Háromkettő narancskavics ledalolja a fenyőszomorút .
Mi ez? Mit jelent ez?
Minden, mindent, amit lehet, lehetne-bármi és bármennyi és bármilyen ez a minden, így és itt lett, létrejött, megtörtént és valósággá vált, van, létezik, meg van történve, valóság és lesz, létezni fog, megtörtént lesz, valóság lesz, mindig.
Háromkettő. Lehet öt, lehet hat.
Narancskavics. Narancsból készült vagy naranccsal kevert kavics. Ledalolta. A föld alá. Az égbe. Az autóba. Fenyőszomorút. A fenyő bánata. Vagy a miénk, ahogy, amikor, amiért fekszünk a fenyő tetején. Éppen itt.
Stb. Te hogyan értelmezed?
A nyolchátú fecskesas körbenézte a hegyes-kéket. Igen, sőt: körbenézte holnap.
És körbe fogja nézni tavaly.
Bármilyen képtelenség és abszurd, hihetetlen, abnormális stb., stb.-ez is mind -mind megtörtént. Megtörténik, megtörtént, meg fog történni, meg fogott történt, meg fog történt, meg fogott történt... igen, hiszen leírtuk, kimondtuk, elmondtuk, elolvastuk.
Napóleon 51 év múlva találkozott magunkkal. A pleti karszerűen megette a Nagy Óceánt.
...
4.
Azt írtuk: a nyelvben , nyelvileg stb. minden lehetséges.
Ezt folytatva: a nyelvben, nyelvileg stb. minden szabad.
Megölted a szomszédodat. Őt, pontosan őt. Brutálisan és aljas indítékból . Megtörtént? Igen, ebben a mondatban .
Szabad (volt) megtörténnie? Igen, ebben a mondatban.
Ez a megtörténése, ez a megtörténtsége nem károsított és nem károsít meg, nem kisebbített és nem kisebbít meg senkit, semmit. Nem halt bele, nem rokkan bele, nem bukik bele senki senki. Sem a szomszédod, sem te. Sem én, sem Szókratész, sem a Fényember, sem a kentaurok. Ellenkezőleg: történt ilyesmi , megtörtént ez a szomszéddal, veled stb. Megöletett, meg van ölve, brutálisan és aljas okból, gyilkos lettél és vagy, brutális és aljas-így, ilyen-nevezzük így-ártalmatlan formában és módon.
Ezzel is nagyobb, több a megtörténtségetek. Ezzel is nagyobbak, többek vagytok. Lettetek, vagytok. Engem is meggyilkolsz, kegyetlenül és aljas indítékból és én is téged nemkülönben...
5.
Végezetül pedig: nyelvileg, a nyelvben stb. minden szükséges. Szükséges, hogy (a) nyelvben, nyelvileg stb. megöljük a szomszédunkat, aljas okból és kegyetlenül-brutálisan.
Ez a megtörténés, ez a megtörténtség nem károsított és nem károsít meg, nem kisebbített és nem kisebbít meg, semmit, senkit. Nem hal bele, nem veszett el tőle és nem fog visszafejlődni tőle, miatta, a hatására semelyikünk. Én, Ő, Eszter, Einstein... Ellenkezőleg. Történik ilyesmi, megtörténik ez velünk, a szomszédunkkal...-igen, ilyen ártalmatlan módon és formában.
Ezzel is nagyobb, több (igen, gazdagabb is) a megtörténtségünk, a létünk, többek, gazdagabbak, nagyobbak vagyunk. Ez sem maradt ki, marad ki létünkből, életünkből, történelmünkből, belőlünk.

(S mindennek a megtörténtsége, léte, mindene, minden legyen minél nagyobb, minél több?... A legnagyobb, legtöbb, leg-, legesleg-, leg- és legesleg-,..., annál is nagyobb és több, végtelenül?)
6.
A NYELV MINDEN, MINDEN ESEMÉNY, MINDEN MEGTÖRTÉNÉS LEHETSÉGÉNEK, SZABADSÁGÁNAK ÉS SZÜKSÉGESSÉGÉNEK TEREPE.
A nyelv használójának óriási hatalma. Hiszen a nyelvvel, pusztán kimondva, leírva mindent, szó szerint mindent meg tudunk tenni, meg tudunk valósítani. Létre tudunk hozni, meg tudunk semmisíteni, tudunk örömet okozni, szenvedést okozni, tudunk győztessé tenni-vesztessé tenni, tudunk beteljesíteni és elveszejteni.
Továbbá óriási a szabadsága is. Hiszen a nyelvvel, pusztán leírva-kimondva mindent, szó szerint mindent meg szabad tennünk, meg szabad valósítanunk.
Meg szabad semmisítenem , létre szabad hoznom, szabad örömet és bánatot okoznom, vesztessé és győztessé tennem, elveszejtenem és be is teljesítenem.
Továbbá óriási a felelőssége is . Hiszen a nyelvvel , pusztán kimondva , leírva mindent , szó szerint mindent meg kell tennünk, meg kell valósítanunk .
Győztessé kell tenned, meg kell buktatnod, mennyországba és pokolba kell helyezned, helyezned pl. postáznod, meg kell ölnöd, létre kell jövetned, el kell veszned, be is kell teljesülnöd.
A nyelv használója: mi, ő, Éva, Arisztotelész, Adolf Hitler, Gulliver. A nyelvvel, a nyelvével, a nyelvünkkel, az enyémmel, a tiéddel.
7.
Figyeljünk a puszta szóra is. A szó az általa jelöltnek valamifajta másik léte. Minden létezik az őt jelentő szóban, szó által, szó módján, szótól, szóból, szóként (szónál...), szavakban, szavak által, szavakból, szavaktól, szavakként, szavaknál, szavak módján stb.-és ez a (nyelvi) létezés bizonyos szemszögből független a nyelven kívüli, a nyelv előtti ("prelingvális") létezés(é)től. Nyelvi létem, nyelvi léted, nyelvi léte stb.
Az autó szóban, szóként, belőle, általa, tőle, az ő módján stb. létezik az összes autó, eddigiek, jelenlegiek, leendőek, azok is, amelyek sosincsenek, talán nem is lehetnének. Mindenféle és minden és mindegyik és minden egyes autó, fizikai, esetleges fizikai létéhez nem kapcsolódva.
Igen, az ember autó-fogalma eredményezte az autó szót. Az ezen létezőkre utaló hangsort. Autó-fogalmunkat pedig a "valóságosan", fizikailag létező autók ihlették.
Azonban az autó szó által megtestesült, hordozott, "fenntartott" stb., stb. autóknak a megtörténhetőség terén nincs közük a "valódi", hús-vér autókhoz. Tud és szabad és kell, hogy történjék velük olyasmi is, ami azokkal nem tud, nem kell, nem szabad.
Az autó, minden autó, az az autó is égig ér, halálra gázol, a pokolba visz. A nyelvi autó. Az "igazi"?
8.

Minden mondat, minden fajtájú és minden egyes mondat kiszakítható környezetéből, szövegkörnyezetéből, beszédhelyzetéből. Jelentése bármely hasonló vagy teljesen más helyzetre vonatkoztatható.
Kérek egy liter tejet.-hangzik el a közértben. Tekintsünk el helyétől,
miértjétől, persze kimondójától, címzettjétől is, annak reakciójától is.
Valahol, akárhol, valamikor, akármikor, valami és bármi és semmi okból, célból stb., valamit, bármit, semmit eredményezve stb. kérés, tejkérés, egy liter tej kérése.Történik ilyesmi, megtörténik ez VALA- és AKÁR- , a külső körülményektől teljesen függetlenül. VALA- és AKÁR- és MIND- és SE-.

Minden szó, mindenfajta és minden egyes szó elszakítható környezetétől, szövegkörnyezetétől.
"Nincs."
Ki, mikor, miért, kinek, stb. mondja-közömbös.
Annak kijelentése, hogy nincsen, nem létezik, zérus, nulla stb. A nemlét megállapítása, kinyilvánítása, közlése... Konkrét elhangzását, annak körülményeit zárójelbe téve.

Az összes nyelvi megnyilatkozás tartalma létezik és értelmezhető és értelmezendő a megnyilatkozás megszületésétől, okától, alanyától, részeshatározójától stb. függetlenítve.
Ez is a nyelv hatalma és a nyelvhasználó (nem tudatos) világépítő-világformáló tevékenysége, képessége és tevékenysége.
9.
A nyelvet a kommunikáció igénye hívta életre. A közlés, az önkifejezés, az információcsere... szüksége és szándéka.
De a nyelv nemcsak erre alkalmas. Sőt, létezik ennél sokkalta előrébb való és ehhez nem kapcsolódó funkciója. Minden megtörténés lehetségességének, szabadságának, szükségességének színtere, közege. Mindent lehetővé tesz és mindent megenged, egyszersmind igényel.
A nyelv a kommunikáció eszköze?
Annál lényegesen több. Elsősorban nem az, elsősorban nem annak kell lennie.
Minden történjék meg, a macskák másszanak fel a fákra, öljük meg a szomszédunkat, mindet, aljasan és kegyetlenül stb. Minden történjék meg
"biztonságosan", semminek nem ártva, ugyanakkor mindent, minden létét, minden megtörténtségét nagyobbítva, fokozva-növelve, gazdagítva.
A nyelv, a nyelvetek, a nyelved, a nyelve, az övé és övék is, az enyém is.
10.
Valamit, akármit, mindent stb. természetesen nemcsak "megnyelvelni", nemcsak "megnyelvni" lehet-és kell. Mindent el is tudunk, tudtok, tudsz, tud, tudnak, tudok pl. képzelni.
Magam elé képzelem, ahogy a pirosító agytekervény integet a Halálszépnek a sólyom kezével.Te is magad elé képzeled. Sőt, te azt is, ahogy
Vagy ahogy a teljes világ elpusztul. Összedől, elég, elolvad, felszívódik, elpárolog, szétfolyik, kettétörik, eltűnik, elhal.
A megtörténés elképzelése-elképzeltsége sem károsított, károsít meg senkit, semmit. Nem kisebbített meg, nem kisebbít meg. Helyette ez is növeli-fokozza a megtörténtséget, azt, amivel, megtörténik valami, így, elképzelve, azt, ami megtörténik valamivel így, elképzelve.
Minden esemény lehetségességének, szabadságának és szükségességének terepe a képzelet, a puszta képzelet is. Ugyanígy pl. a rajz. A szobor is. Lásd később.
11.
Írjuk le ide, jelképesen az összes mondatot, az összes kijelentést.
Mindegyik, aminek az elhangzása, lejegyzése bárhol, bármikor, bárki által, bárhogyan és bármiért, bármi célból, bármi okból stb. megtörtént, megtörténik, meg fog történni vagy valamiért, bármiért sosem történik meg, de tudna, vagy sosem történik meg és valamiért, bármiért nem is tudna.
Íme:
... _ (meg) ...ja/i / (meg) ...ta/te / (meg) fogja ...ni / ...a/e (meg) / (meg) ...ná/né / (meg) ....ta/te volna ...t ... helyen, ... időben, ...módon, ... miatt, ...végett, ...módon, ...ért, ...állapotban, ...eszközzel, ...társsal, ...előzmény után, ...eredménnyel, ...ba/be, ...ban/ben, ...ból/ből, ...hoz/hez/höz, ...nál/nél, ...tól/től, ...ra/re, ...n/on/en/ön, ...ról/ről , ...ig, ... elé, ... előtt, ... elől, ... alá, ... alatt, ... alól, ... mögé, ... mögött, ... mögül, ... fölé, ... fölött, ... fölülről, ... mellé, ... mellett, ... mellől, ... közé, .. között, ... közül, ... nélkül, ... helyett, ... köré, ... körött, ... körül, ...ként, ... szor/szer/ször, ...nak/nek, ...val/vel, annyira, hogy..., ...stb., ...stb., /!/?/?! !! stb. , stb.

A _ = pl. de, sőt, még, már, mégis, mégsem, csak, vagy, hanem, bár, stb.
Az egyes ...-k természetesen nem feltétlenül ugyanazt jelentik.

És: ... van/volt/lesz/legyen/lenne/lett volna az, hogy..., olyan, hogy..., úgy, hogy..., azért:... amiatt, mert..., avégett, hogy..., olyan állapotban, hogy..., ott, hogy..., akkor, hogy..., ahelyett, hogy..., anélkül, hogy..., annyira, hogy...
ez, hogy... ilyen, hogy..., így, hogy..., ezért:..., emiatt, mert..., evégett, hogy..., ilyen állapotban, hogy..., itt, hogy..., ekkor, hogy..., ehelyett, hogy..., enélkül, hogy..., ennyire, hogy...,
És egyebek: ..., ..., ..., ..., stb.
...=valami, akármi, minden, akárki, valaki, mindenki, A, B, C, ez, az, én, te, ő, mi, ti, ők, maga, ön, maguk, önök, Z, q , ... és akármik, valamik és így tovább és akármim, valamim és így tovább, akármid, valamid és így tovább.
12.
Az ilyen, úgynevezett mindenmondatokban benne foglaltatik lényegében mindegyik mondat. Mindenféle és minden és mindegyik és minden egyes.
Íme, itt és most, ezen mindenmondatok által, megszületésükkel, leírásukkal, felolvasásukkal (mert, ugye,fel is olvastuk őket) valamilyen formában minden megtörtént, meg van történve, megtörtént, megtörténik, meg van történve.
Leírtunk, felolvastunk és a többi mindent. Én, te, ő, ő.

Minden, ha máshogy nem is, ezen mindenmondatok révén "megnyelvett".
S mi, akik mindezt leírjuk, kimondjuk, elolvassuk, mi vagyunk minden
"megnyelvelői", mindennek ilyen formájú megtevői. Én, te, ő, ő.
13.
A nyelvben, a nyelvből a nyelv által, nyelvileg, nyelvi úton-módon-formában, a nyelv eszközével, (a) nyelvként stb. ... tehát minden lehetséges, minden szabad, minden kell. Minden van is, ha máshogy nem is, a mindenmondatokban, bennük és belőlük, általuk, tőlük, az ő eszközükkel, az ő útjukon, formájukon- formájukban-módjukon, a mindenmondatokként, stb.
A nyelv a test, a forma. Minden és bármi a lélek, a tartalom.
14.
Figyeljük meg az alábbi mondatokat:
1. Van a ... Nincs a ... Kell a ... Tilos a ... Szabad a... Biztos a .. Lehetséges a ... Lehetetlen a .... Jó a ... Rossz a ... Szép a ... Csúf a ...
(.... =minden, bármi, valami, a továbbiakban is)
2. Minden ... Az is ..., ami nem ...
Semmi nem ... Az sem ..., ami ...
3. Egyebek: ..., ..., ..., ..., stb.

Mindezek minden igemódban és minden igeidőben.
Mindezek pl. a következő bevezetések után: szerintem, szerinted stb.

Folytassátok :

Tovább :

És tovább :

És ezzel itt AZ ÖSSZES.
14.
Szóba került már a művészet, a rajz és a szobor formájában. Lásd a 10. végét.
Nem kapcsolódik tárgyunkhoz, de némi kitérővel említsük meg: a nyelvhez és a képzelethez hasonlóan a művészetet is nevezhetjük minden lehetsége, szabadsága és szükségessége színterének. Mire gondoljunk itt?
Megírni, szoborba foglalni, lerajzolni-lefesteni, megkomponálni, filmen ábrázolni stb. mindent tudunk, tudtok, tud és tud és tudnak és tudok. Szabad, sőt kell, hogy megírjunk, megfessünk, megrajzoljunk, megkomponáljunk, filmbe öntsünk, megszobrosítsunk stb.-mit? A mennyet, a poklot, a ...-t és a ...-t, a Nemet, a tégedet, az alfát, a békét, azt, ahogy az alfa leszáll a békére. Minden keletkezését és pusztulását és létre sem jöttét, minden célba érését-értségét, üdvözülését és elkárhozását. Lehetséges, szabad, muszáj.
A pozitív események LEGALÁBB ÍGY/ÍGY IS történjenek meg és megtörténnek LEGALÁBB ÍGY/ÍGY IS. A negatív események ÍGY történjenek meg és ÍGY megtörténnek. ÍGY nem kevesebbítenek, épp ellentétesen, gyarapítanak.
ÍGY megtörténnek ezek is, nem maradnak ki a történelemből.

Műalkotásilag, művészetileg, a műalkotás és a művészet útján, belőle, tőle, általa... és ma többi. ÍGY a legeslegnegatívabb esemény is pozitív előjelet kap.
15.
Figyeljük meg az alábbi műalkotásokat:
1.- Minden -ez az irodalom

Minden

- Minden -ez a szobrászat
egy bármely alakú és bármely méretű és bármely színű tárgy

- Minden -ez a rajz
egy tetszőlegesen, összevissza húzott vonal

- Minden ez a zene
egy bármilyen, bármelyik hang
- Folytassátok:

-Tovább:

2. Minden tárgy, mindenféle és minden és mindegyik és miden egyes tárgy, tárgy stb. mint műalkotás, ellátva a műalkotás címkével.
3. Valamint minden műalkotás, mindenféle és minden és mindegyik és minden egyes műalkotás ellátva a Minden címmel.
A Minden címmel+egyéb címekkel, pl.: Ez, Az, Én, Ő, A, P, A város, Macskák... stb., minden
16.
"A mindenmondatokat mindenki:
leírja: ..., ..., .., ..., stb.
kimondja: "...", "...", "...", "...", stb.
elolvassa: "...", "...", "...", "...", stb.
stb.
Az összes szót mindenki:
leírja: ..., ..., ..., ..., stb.
kimondja: "...", "...", "...", "...", stb.
elolvassa : "...", "...", "...", "...", stb.
stb.
Az összes mondatot mindenki :
leírja: ..., ..., ..., ..., stb.
kimondja: "...", "...", "...", "...", stb.
elolvassa: "...", "...", "...", "...", stb.
stb.
Mindezeket mindenki:
ez is: az is: te :
ti: ő: ő: stb.

Egyebek: ..., ..., ..., ..., stb."