A vesritmus elemzése a középiskolában (2.)

Marie_Marel•  2013. augusztus 18. 18:53

II. A metrum

 

1. A versritmus elemi egysége a szótag. A versritmus tényezői közül kettő kife-jezetten a szótagméréssel kapcsolatos, az egyik a szótagok hangerejét, hangsúlyát mérlegeli, a másik a szótagok kiejtési idejét. E két szótagmérő tényező két ön­álló verselési rendszer alapja, a hangsúlyosé és az időmér­tékesé. Többé-kevésbé bonyolult szabályaik vannak, az isko­lai versritmus-tanítás évszázadok óta ezekre hagyatkozik. Pe­dig a verset a prózától nem ezen metrikai tényezők és szabá­lyok különítik el. A verset a prózától a sorképzés választ­ja el. Nem minden versre jellemző a sorok hangsúlyos vagy időmértékes szótagmérő szabályainak követése sem. Ha a vers­ritmus a két szótagmérő szabályrendszer egyikének nyomán ha­lad, akkor a versritmus hangsúlyos vagy időmértékes tényező­jét részesíti előnyben. Mindkét tényező maradhat háttérben is, hiszen a versritmus említett négy alaptényezőjéből az akusz­tikai és a lejtésbeli is nyerhet előnyt, pedig ezek szótag­mérő verselési rendszert nem mutatnak.

A magyar nyelvű versek annak alapján sorolhatók két alap­csoportba, hogy érvényesítik-e a szótagmérő versritmusténye­zők egyikét vagy nem. Az utóbbiak neve szabadvers, az előb­bieké metrikus vers.

 

2. A metrum számviszonyokkal jellemezhető ritmikai alap­séma. Ilyet csupán a szótagmérő verselési rendszerek mutat­nak. A magyar nyelvű költészet alkotásainak zöme metrikus ritmusú. Arany János verstani értekezése óta a hangsúlyos vagy ütemező verssort úgy jellemezzük, hogy megnevezzük üte­meinek és szótagjainak a számát. A kétütemű hetes azt jelen­ti, hogy a sor hangsúlyos metrikát érvényesít, ütemei száma kettő, szótagjaié hét. Az ötös jambus vagy jambusi tízes azt jelenti, hogy a sorban időmértékes metrika működik, a sor­ban öt jambusi versláb (jambus vagy jambust helyettesítő versláb) és tíz szótag van.

Az iskolai verstan elsősor­ban a mértékek, a metrika tana. Ez a versritmus két tényezőjére épülő verselési rend­szerek megismertetését célozza, indokoltan, hiszen a vers­tan ezek kutatásában jutott a legtöbbre. Adódik ezen túl a hangakusztikai tényezők köréből a rím elemi rendszere és a szabadvers rövid jellemzése. Nevezhetjük mindezt ritmuselemzésnek, de tartsuk nyilván, hogy a ritmust szűkebb jelentésével, szinte a metrikával azonosítva emlegetjük.

 

 

         III. Magyar verselési rendszerek

 

1.       Hangsúlyos verselés. Nevezhetjük ütemezőnek is, de már kevésbé magyarosnak vagy nemzetinek, mivel más hangsúlyo­zó nyelvek is teremtettek ilyet. Tény, hogy élhangsúlyos nyel­vünk természetének megfelelően ez az eredeti verselésünk, ez jellemzi teljes népköltészetünket. Nem árt azonban ismétel­nünk, hogy a hangsúlyos metrika az eredeti más hangsúlyozó nyelvekben is.

 

2.       Időmértékes verselés. Az időmértékes ütemek alapján nevezhetjük verslábazónak is. Görög eredetű. Az ógörögben az időmértékes metrika éppen olyan természetes, eredeti nyelvi­leg, mint a hangsúlyozó nyelvekben a hangsúlyos metrika. Meg­említjük, hogy az egyetemes költészet általunk nem említett nyelvi tényezők nyomán más elvekre épülő metrikai rendsze­reket is alkotott. A magyar nyelvű költészetben elegendő a hangsúlyos és az időmértékes metrika ismerete. A távoli ha­tások példái kivételesek.

Tudatosítandó sajátossága nyelvünknek, hogy a szótagidőt mérő időmértékes metrikát nyelvileg természetesen ké­pes követni, mivel hosszú-rövid szótagjaink metrikusan ren­dezett váltogatása a helyes magyar beszédben sem hat mester­kélten. A hangsúlyozó nyelvek többsége imitatív időmértékes metrikát képet csupán megvalósítani, a hangsúlyos szótagot tekintve metrikailag "hosszúnak", a kevésbé hangsúlyosat "rö­vidnek", mint például a németben. A magyarhoz hasonló alka­tú nyelvek száma kevés, bár ezen adottságunk Európában sem egyedüli.

Az antik görög időmértékes verselést hozzánk a latin nyelv közvetítette, amelynek hatása a magyar államiság kez­detétől számítható. Alkalmazása is, befogadása is tanultsá­got kíván, egyértelműen műköltészeti jellemző. A történeti okok magyarázzák, hogy műköltészetünk a kezdetektől fogva él mind a hangsúlyos, mind az időmértékes metrikával.

 

3. Szimultán verselés. Lényege a hangsúlyos és az időmértékes metrumok szerkezeti kapcsolata, ütemezés és vers­lábazás egyidejűsége. Nevezhetjük bimetrikus verselésnek ak­kor, ha tudjuk, hogy a hangsúlyos és az időmértékes verselés külön-külön monometrikus. A magyarul megszólaló időmértékes metrumokban mindig ott munkál a hangsúlyozó nyelviség. A szó­tagok időmértékes jellemzésében nálunk mindig érdemes a hang­súly mértékét is figyelembe venni. A hangsúlyozásnak csupán szótagszintű jelenléte az időmértékes metrum mono-metrikusságát nem sérti. Bimetrikus-szimultán versritmus esetén a verslábak mellett az ütemeknek is ott kell lenniük. A szi­multán verselés is műköltészeti, ennek kezdetével egyidős. Verstani kutatása a XX. század elején indult meg, századunk második felében ért el gyakorlatilag is értékes eredményeket.

 

4. A szabadvers ritmusa a szótagok szintjén nem ismeri a sorozatosan ismét­lődő rendezettséget, tehát nem metrikus. Sorozatosság, ismétlődés változatos, nagyobb nyelvi egységek­ben mutatkozik, ezek által a prózához mért nagyobb ritmikai kötöttségek jellemzik. Versritmusa van a szabadversnek, met­rum nélkül. Ennek leírásában többnyire szó- és mondattani, nyelvészeti fogalmak állnak rendelkezésünkre, olyan nyelvi­-stilisztikai fogalmak, mint például a gondolatritmussal kap­csolatos párhuzam, ellentét, felsorolás, fokozás stb. Rész­ben metrikai fogalmak is feltűnhetnek, ha az adott szabadvers jelez metrikus szórványokat. Természetes az is, hogy a vers­ritmus metrikán túli tényezőit figyelembe kell vennünk, te­hát a hangakusztikai és a dallambeli tényezőt.

A szabadvers ritmusának rendszerezésére van már kísérlet, eszerint beszélhetünk például sorképző, sorváltó, sortagoló, mértékőrző típusokról, az iskolai oktatásnak azonban még várnia kell a mai és a várható kuta­tási eredmények stabilizálódására.

 

*

 

A versritmus elemzése az iskolában ma a metrikai rend­szerek alapos, a hangakusztikai tényezők eseti és a szabad­vers körvonalazott tanítását írhatja elő - tanterveinkkel, tan-könyveinkkel összhangban.

 

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!