Verstan és környéke
Kemény István: - Az írásjelek elhagyásáról
Kemény István: - Az írásjelek elhagyásáról
Irodalmi szószedet: Az írásjelek elhagyásáról
http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=11147
"A hetvenes évek végétõl kezdve sokáig azt hittem, hogy vesszõt, kettõspontot, pontosvesszõt, pontot, felkiáltójelet, kérdõjelet és nagybetût versbe írni soha többet nem szabad. Elvonják a figyelmet a lényegrõl, a mondanivalóról. A vers íródjék csupa kisbetûvel, központozás nélkül! 'szintén, szívbõl úgy éreztem, hogy egy vers akkor a legszebb, ha kizárólag maguk a szavak állnak benne egymás mellett, és az õ rendjükbõl ragyog ki a lényeg. Ha mégsem ilyen mai verset olvastam, meg is csóváltam a fejem: itt most valami idejétmúlt, zavaros, stílustalan dolgot engedtek bele a Mûbe (azaz: mûbe). Sõt, néha támadt hasonló rossz érzésem a rímmel meg a ritmussal kapcsolatban is, bár azért nekem a tökéletes vers mégiscsak rímes maradt: a letisztult, kései József Attila egyetlen hibájának azt éreztem, hogy miért használ írásjeleket: miért nem hisz a tiszta szöveg erejében? Írásjel nem való a versbe. Nem voltam egyedül ezzel a hülyeséggel.
Késõbb rájöttem, hogy a központozás elhagyása közönséges irodalmi divat volt abban a korszakban, és az égvilágon nem volt semmi jelentõsége, nincs következménye. Még késõbb viszont arra jöttem rá, hogy ez a divat az elhaló modernség egy kései virága volt. Most is ezt gondolom."
Kemény István
A magyaros (ütemhangsúlyos) verselés
A magyaros (ütemhangsúlyos) verselés
Hangsúly, ütem, szótagszám
A magyaros verselés egysége az ütem. Egy ütem egy hangsúlyos szótagból és a hozzá tartozó hangsúlytalan szótagokból áll. Fülünk legfeljebb négy szótagot tűr egy ütemben. (Tehát a leghosszabb ütemben egy hangsúlyos és három hangsúlytalan szótag van) Az ütem végén önkéntelenül is igen-igen rövid szünetet tartunk. Az ütemek időbeli hossza egyenlő A versek óriási többségénél az ütemek azonos szótagszámú sorok rímelnek össze.
Versformák
Az ősi nyolcas
Ez a leggyakoribb versformák egyike egész költészetünkben.
Képlete: 4 | 4 (kétütemű nyolcas)
A negyedik szótag után, a két ütem között a fül sormetszetet vár. A sormetszet (cezúra) azt jelenti, hogy az ütemvég egyúttal szóvég is egész rövid szünettel. Tehát a tiszta ősi nyolcas: négy szótag, sormetszet, négy szótag: 4 || 4 (Gyorsabb, lüktető, dobpergésszerű sorforma.) Felező nyolcasnak is nevezik.
Estve jött a | parancsolat
Violaszín | pecsét alatt.
(Csokonai Vitéz Mihály: Szegény Zsuzsi…)
Ez a csárda | nevezetes,
Gólya jár rá, | nagy kelepes
(Vörösmarty Mihály: Puszta csárda)
E világon | ha ütsz tanyát,
Hétszer szűljön | meg az anyád!
(József Attila: A hetedik)
Az ősi hatos
A kétütemű hatosnak háromféle tagolása is lehetséges:
Amott | kerekedik 2 | 4
Egy fekete | felhő 4 | 2
Amott száll | amott száll 3 | 3
Egy fekete | holló 4 | 2
Ez az ősi sorfajta rövid lévén, ritkán fordul elő párrímes alakban. Legtöbb esetben félrímes. (Csak a páros sorok rímelnek össze, a páratlanok rímtelenek.)
A magyaros verstípus leggyakoribb formája a két ősi hatosból álló magyar alexandrin, vagy Zrínyi-sor. (Az ősi hatos és összetételei lassúbbak, mint az ősi nyolcasé, lazább, lágyabb hangzású)
Megöltek egy | legényt 4 | 2
Hatvan | forintjáért 2 | 4
Összetett verssorok
a) Háromüteműek
A kétüteműnél hosszabb magyaros verssorok összetettek, az ősi nyolcas és az ősi hatos elemeiből alakulnak ki.
- Háromütemű kilences:
A háromütemű kilences lényegében egy ősi nyolcas és egy egy szótagú, tehát hosszan kitartandó szöveg (hiszen az ütemek egyenlő hosszúságúak).
Ezrivel te- | rem a fán a | meggy…
Feleségem | van nekem csak | Egy
(Petőfi Sándor: Ezrivel terem…)
- A háromütemű kilences másik formája egy ősi hatos után egy háromtagú ütem.
Képlete: 4 | 2 | 3
Ezt a kerek | erdőt | járom én,
Ezt a barna | kislányt | várom én.
(Népdal)
- Gyakori forma a háromütemű tizes. Kezdődik egy négyes ütemmel és folytatódik egy ősi hatossal.
4 | 4 | 4
4 | 3 | 3
4 | 2 | 4
Nyári napnak | alkonyula | tánál 4 | 4 | 2
Megállék a| kanyargó| Tiszánál 4 | 3 | 3
Ott, hol a kis | Túr siet | beléje, 4 | 3 | 3
Mint a gyermek | anyja | kebelére. 4 | 2 | 4
(Petőfi Sándor: A Tisza)
- A háromütemű tizenegyes alapja az ősi nyolcas, melyet egy három szótagos ütem követ.
4 | 4 | 3
A magyarok | istenére |
Esküszünk
(Petőfi Sándor: Nemzeti dal)
- A háromütemű tizenkettes 4 | 4 | 4
Megy az eke | szaporodik |a barázda.
(Illyés Gyula: Megy az eke)
b) Négyüteműek:
A négyütemű lassabb, mint a háromütemű, mert kevesebb szótag van egy-egy ütemben. A négyütemű sor hosszabbnak tűnik, mint az ugyanolyan szótagszámú háromütemű. A vers lüktetése annál gyorsabb, minél több szótag van egy ütemben és minél kevesebb ütem egy sorban.
- A négyütemű tizenegyes: egy ősi hatos, utána sormetszet, majd egy ötös
Vagy fordítva: elől egy ötös, utána sormetszet, majd egy ősi hatos
- A négyütemű tizenkettes:
Az alaxandrin olyan verssort jelent, melynek a hatodik szótagja után kötelező sormetszet van.
A magyar alexandrin két ősi hatos egybekapcsolva.
Így kilecféle lüktetése lehet, ami igen változatossá teszi hullámzását.
Tüzesen | süt le a || nyári nap | sugára
az ég | tetejéről || a juhász- | bojtárra.
(Petőfi Sándor: János vitéz)
Kényes, büszke | pávák, || Nap-szédítő | tollak,
hírrel | hirdessétek: || másképpen lesz | holnap.
(Ady Endre: Fölszállott a páva)
- Négyütemű tizenhármas az ősi nyolcas összetételeihez tartozik
1.egy ősi nyolcas és egy ötös. 4 | 4 || 4 | 1
2.Másik változata egy hetes és egy ősi hatos kapcsolása. 4 | 3 || 4 | 2
- Négyütemű tizennégyes egy ősi nyolcas és egy ősi hatos kapcsolása. 4 | 4 || 4 | 2
- Négyütemű tizenötös ( 4 | 4 || 4 | 3) és a négyütemű tizenhatos ( 4 | 4 || | 4 | 4) leggyakrabban úgy fordul elő, hogy a költők két sorrá törik és párrím helyett félrímesen kapcsolják egymáshoz.
4 | 4 || 4 | 4 a
4 | 4 || 4 | 4 a
ritmikailag teljesen egyenlő ezzel:
4 | 4 x
4 | 4 a
4 | 4 x
4 | 4 a
Jank azonban | mind nyomon van:
le, a völgynek, | fel, a hegyre,
vadcsapáson, | vízomláson
veri, vágja, | űzi egyre.
(Arany János: Szibinyáni Jank)
Ez a négy sor tulajdonképpen két négyütemű tizenhatos sor, kettétörve. Így is írható:
Jank azonban | mind nyomon van: || le, a völgynek, | fel, a hegyre,
vadcsapáson, | vízomláson || veri, vágja, | űzi egyre.
Négynél több ütemű sorokat a fül már alig képes egy sorrá összefogni. Az ilyen hossz sor már önkéntelenül törik két, akár három sorra.
Vitézek | mi lehet
ez széles | föld felett
szebb dolog az | végeknél?
(Balassi Bálint: Vitézek...)
A rímről
Mi a rím?
A rím: a szavak szóvégi összecsengése.
A rím hatását növelheti továbbá:
a rím terjedelme, tisztasága, ritmikai egyezése, újszerűsége és esetleg a hasonló-azonos hangzású szavak jelentései közötti kapcsolat is.
A rímelő sorvégek közül az első a rímhívó, a második a felelő vagy válaszoló rím.
A nem rímelő ("rímtelen" ) sor neve a különben rímes versben a vaksor, a jele: x.
A rím az elhelyezkedését tekintve végrím, de ritkábban a verssorok más helyein is előfordulhat, pl. belső rímként, vagy alliterációként a szavak elején.
A rím terjedelmét a rímelő egység szótagszámával mérjük. A rímek vagy csak a végső szótagban jelennek meg, vagy több szótagra is kiterjednek.
Arra azonban vigyázni kell, hogy a három szótagú, vagy annál hosszabb rímek már szójátéknak hatnak. Ha a költő azt gondolván, hogy művészibb lesz a verse, ha nyújtja a rímet, legtöbbször ellenkező hatást ér el, verse groteszkké válik.
Ismert ebben a műfajban:
A mohácsi kompon álltam
s ezt a verset komponáltam...
Még egy ilyen adomát:
s a rendőrnek adom át...
A fentiek már a szójáték kategóriába tartoznak.)
Nézzük tehát a rímek fajtáit az összecsengés minősége szerint:
- A tiszta rím:
Pl.: halál - talál; erény - szerény
A tisztán rímelő szótagokban minden hangzó azonos. Ez azonban nem a leírt betűt jelenti, csak a kiejtés számít.
Pl. fáradt - járat Ez tiszta rím, mert a dt hangcsoportot t-nek ejtjük.
Van kertem, a kertre rogyó fák
suttogva hajolnak utamra,
és benn a dió, mogyoró, mák
terhétől öregbül a kamra.
(Kosztolányi Dezső: Boldog, szomorú dal)
- · Az asszonánc:
Mert fájna most felhőtlen ég,
Mosolygó, sima tengerarc,
Élénk, verőfényes vidék -
Óh, fájna most nekem e rajz.
(Arany János: Ősszel)
Ha a mássalhangzók rokon hangzásúak (d-t; k-g stb. ) akkor az asszonánc közel áll a tiszta rímhez. (Hivatalos nevükön a zöngés - zöngétlen mássalhangzó párokról beszélünk: p-b; f-v; t-d; sz-z; c-dz; s-zs; cs-dzs; ty-gy; k-g.)
Meg kell még említeni egy másik minőségi különbséget is a rímekben:
- · Éles rím (Hímrím)
Pl: talán-falán; erény-szerény; temető és te meg ő
És Bendegúz és Detre szász
kezet kézben ropogva ráz.
(Arany János: Keveháza)
- · Tompa rím (Nőrím)
Pl.: élt-béget; bárka-márka
Karóval jöttél, nem virággal,
feleseltél a másvilággal,
aranyat igértél nagy zsákkal,
(József Attila: Karóval jöttél)
Az éles és tompa rímek váltakozásának fontos szerepe van a nyugat-európai rímes verselésben.
A magyaros vers általában rímes. Persze, nem ez teszi magyarossá, hanem hangsúlyviszonyai alapján ütemes.
A rímek elhelyezkedése a versszakképzés alapja.
Előfordul, hogy a költő nem bontja strófákra (szakaszokra) a verset, csak olyan helyen kezd új versszakot, ahol új gondolat kezdődik. (Ez figyelemre méltó gondolat!)
A szakasz: verstani egység. A gondolati egység jó, ha egybeesik vele, de nem szükségszerű.
Rímformák:
• Leggyakoribb a tiszta párrímes szakaszok közül a négysoros, amelyben két-két párrímes sor alkot egy verstani egységet. (aabb )
Estve jött a parancsolat
Violaszín pecsét alatt.
(Csokonai Vitéz Mihály: Szegény Zsuzsi… )
- • A csoportrímelésű (bokorrím) három és négysoros szakaszok főleg a XVIII. sz. előtt voltak szokásban. (aaa); (bbb )
Képlete: a a a (a) ...
Fönn az égen ragyogó nap.
Csillanó tükrén a tónak
Mint az árnyék leng a csónak.
Vajda János: Nádas tavon
A négysoros, félrímes szakaszok népdal eredetűek. (xaxa)
És ekkor még szivem kigyúl,
Mint hosszu téli éjjelen
Montblanc örök hava,
Ha túl a fölkelő nap megjelen...
Vajda János: Húsz év múlva
- • A keresztrím műköltészeti termék, nincs a népköltészetben (néhány helyet leszámítva) előzménye. (abab )
A falunak tornya karcsú,
Körül karcsú könnyű fák
Falu fölött vörösarcú,
Sárga bajszú holdvilág.
(Babits Mihály: Augusztus)
- • Az ölelkező rímes, négysoros versszak a magyaros verselésben ritka. (abba)
Fut a rabló megrakottan,
Nyomja vállát súlyos préda;
S a bitang nép, a sok céda,
Veszekedik a lopotton.
(Arany János: Az egri leány)
- Ráütő, rácsapó rím
Ráütő, rácsapó rím: a felelő rímet váratlanul egy harmadik is követi.
Képlete: x a x a a (vagy: a b a b b)
Ó költő tisztán élj te most,
mint a széljárta havasok
lakói és oly bűntelen,
mint jámbor, régi képeken
pöttömnyi gyermek Jézusok.
S oly keményen is, mint a sok
sebtől vérző, nagy farkasok.
Radnóti Miklós: Járkálj csak, halálraítélt
- Visszatérő rím
Visszatérő rím: a felelő rímre a vers további részében még egy sor rímel.
Pl.: a a x a (vagy: a a b b a)
Indulj, dalom,
bátor dalom,
sápadva nézze röptöd,
aki nyomodba köpköd:
a fájdalom.
Kosztolányi Dezső: Esti Kornél éneke
Összetett strófa-szerkezetek
1. Balassi-versszak a régi hatütemű tizenkilences három részre bontásából keletkezett. Két ősi hatos és egy kétütemű hetes alkotta.
- Ez a hosszú sor rendszerint csoportrímes.
Mindennap jó reggelt ezen repültök el szóldogálván darvaim.
Reátok néztemben hullnak keservemben szemeimből könnyeim,
hogy szép szerelmesem jut eszembe nekem megújulnak kínjaim.
Ezt törte három sorrá Balassi, úgy, hogy a két ősi hatost is rímeltette.
Mindennap jó reggelt a6
ezen repültök el a6
szóldogálván darvaim. b7
Reátok néztemben c6
hullnak keservemben c6
szemeimből könnyeim, b7
hogy szép szerelmesem d6
jut eszembe nekem d6
megújulnak kínjaim. b7
(Balassi Bálint: Darvaknak szól)
Ezt a versformát és változatait Ady Endre is kedvelte.
2. A Himfy-szakasz Kisfaludy Sándor konstrukciója. Ez 12 soros, ősi nyolcasok és kétütemű hetesek kapcsolódása ezzel a rímképlettel: (ababcdcdeeff)Az a,c,e sorok ősi nyolcasok, a b,d,f sorok hetesek.
Nagyon kecses versforma.
Egy példa a kortárs költészetből:
Érted-e a munkaváros
Felujjongó nagy dalát?
Míg a hajnal félve szálldos,
Felrázza az éjszakát:
Hallod? A reggel imája!
Vasból pattant, szétzilált
Hangok égő áriája,
Égig érő trombiták,
Felsípolva, feldalolva,
Messze, kéken összefolyva,
Hol pirosból kél az ég,
Azt dalolják: élni szép!
(Weöres Sándor: Himfy-strófák)
• Említsük meg a rímelés egy érdekes formáját is, amikor az egymást követő szavak első hangja cseng össze, az alliterációt.
...magányosság vitéze,
magam ellen vitéz
barangoló borongó
ki bamba bún borong,
borzongó bús borongó
baráttalan bolond
(Babits Mihály: Egy szomorú vers)
A verstan alapfogalmai
A verstan alapfogalmai
Mi a vers?
A legtöbb ember számára a kérdésre a válasz egyszerű: a vers rímes, rövid sorokba tördelt szöveg.
Ez azonban nem ilyen egyszerű. Hiszen a vers például akkor is vers, ha folyamatosan egymás után írjuk a sorokat a lap szélétől a lap széléig és fordítva: a próza akkor is próza marad, ha csak az oldal közepére szedik. Tehát a külső megjelenési forma csak megkönnyíti a vers felismerését, de nem határozza meg a verset.
A másik említett szempont, a rím. Valóban, a versek nagy százalékára jellemző a rím, mégsem tekinthető kizárólagosan jellemző dolognak. Vannak olyan versek, ahol nincs rím.
Mi tesz akkor egy verset verssé?
Figyeljük csak meg például ezt a két József Attila sort:
Roskad a kásás hó, cseperészget a bádogeresz már,
elfeketült kupacokban a jég elalél, tovatűnik
(József Attila: Flóra 1.)
A gyakorlott versolvasó önkéntelenül is tagolja, így:
Roskad a | kásás | hó, csepe- | részget a | bádoge- | resz már,
Itt a szótagok hosszúságának és rövidségének jut a fő szerep. A hosszan vagy röviden ejtett szótagok közti időkülönbség hoz létre valamilyen törvényszerűséget, valamilyen visszatérést.
Ez a visszatérés, a nyelvben levő hangtani elemeknek észlelhető törvényszerűsége:
- lehet az azonos vagy hasonló hangzású szótagok visszatérése (a rím)
- lehet a szótagok hangsúlyosságának és hangsúlytalanságának valamilyen rendszere (ütem)
- lehet a szótagok hosszúságának és rövidségének különbözeteiből származó rendszer (verslábak)
A vers tehát a nyelvben lévő hangtani elemeknek észlelhető törvényszerűség szerint való visszatérése.
(Versnek csakis az akusztikus visszatérésen alapuló szöveget mondjuk, így a "szabadvers" műfajilag költemény ugyan, de (helytelenül meggyökeresedett neve ellenére) verstanilag (prozódiailag) nem vers.)
A verstan
A verstan tudománya a nyelvi elemek verssé válásának törvényszerűségeit kutatja, s rávilágít a versek szövegének akusztikai összefüggéseire.
Mivel minden nyelvnek sajátos hangsúlyozási törvényei vannak, így ahány nyelv, annyi verstan.
A mi nyelvünkben szinte minden olyan verstani jelenséget vissza lehet adni, ami csak európai nyelvekben előfordul.
Amikor verstanról beszélünk, akkor elsősorban mérhető és számlálható jelenségekről beszélünk.
A sorok, a sorokban a szótagok száma például megszámolható.
A szótagok hosszúsága a kiejtés során finom műszerekkel mérhető.
Ezek a dolgok fizikai és számtani tények.
A verstan ágai:
- A rímeléssel és a versalakzatokkal foglalkozó vizsgálódások
- prozódia (a szöveg hangtani hullámzásával foglalkozó tudomány)
A vers atomjai és molekulái
Minden vers szavakból, minden szó szótagokból áll. Bár a szótag tovább bontható még hangokra, de a vers hullámzása szempontjából közömbös, hogy milyen minőségű hangok hullámzanak. Így a legkisebb egység, amely befolyásolja a vers lüktetését: a szótag.
A vers lüktetését az a tény adja, hogy a szótagok különböző tulajdonságokkal rendelkeznek.
1. Egy szótag a szóban elfoglalt helyzete szerint lehet
- hangsúlyos
- hangsúlytalan
Azt a versegységet, melyben hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok kapcsolódnak össze, ütemnek nevezzük. (A magyaros verselés jellemzője az ütem és a rím együttes használata.)
A magyaros verselés egysége az ütem. Egy ütem egy hangsúlyos szótagból és a hozzá tartozó hangsúlytalan szótagokból áll. Fülünk legfeljebb négy szótagot tűr egy ütemben. (Tehát a leghosszabb ütemben egy hangsúlyos és három hangsúlytalan szótag van) Az ütem végén önkéntelenül is igen-igen rövid szünetet tartunk. Az ütemek időbeli hossza egyenlő A versek óriási többségénél az ütemek azonos szótagszámú sorokban rímelnek össze.
2. Tudjuk, hogy a kiejtés időtartama szerint a szótag lehet: A szótag hosszúságát alapvetően a benne lévő magánhangzó hosszúsága határozza meg
- hosszú az a szótag, amelyben vagy hosszú magánhangzó van (ház, néz, ró, kéz), vagy rövid magánhangzó és utána egynél több mássalhangzó van benne. (talpra: a szó első szótagja az előbbiek szerint hosszú)
- rövid az a szótag, amelyben a magánhangzó rövid és utána legfeljebb egy mássalhangzó áll. (kar, fel, mar)
Azt a versegységet, amely a hosszú és a rövid szótagok különbözőségére épül, verslábaknak nevezzük.
A hosszú szótagot a verslábon belül vízszintes vonással, a rövid szótagot felül nyitott félkörrel jelöljük.