Verstan és környéke

Verselemzés felépítése 2011.12.18

Verselemzés felépítése

Alapszabályok

• A fogalmazást bekezdésekre osztjuk, a tárgyalásban is minden elemzési szempontot külön bekezdésbe szerkesztünk.

• Nem kell kiírni, hogy bevezetés, tárgyalás, stb.

• A szöveg mondatokat és ne vázlatos elemeket tartalmazzon ROSSZ: Metafora: "rózsám" JÓ: A költői én a rózsám metaforával érzékelteti szerelmét múzsája iránt. A rózsa, mint jelkép a szerelmet, boldogságot, fiatalságot, szépséget emeli ki a versben.

• Ne legyenek szóismétlések.

• Egy gondolat csak egyszer jelenjen meg.

• Ha megnevezel egy költői eszközt, idézd! (idézőjel használatával)

Bevezetés (még nem elemezzük a konkrét szöveget)

• Költőt elhelyezni korban, stílusban pl. Szabó Lőrinc a 20. századi magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb alakja. (nem életrajz)

• Érdekességeket, a művészetére általánosan jellemző elemeket megemlíteni pl. Ady költészetére jellemző volt a szimbólumok használata, műveiben gyakoriak az ellentétek, érdekesség, hogy verseinek általában háromszavas címeket adott.

• A mű témájáról egy-két általános megállapítás pl. A szerelem minden ember életének egy kiemelkedő érzése, mely minden művészeti ágban fontos ihlető erő. Petőfi szerelmi költészetének különlegessége, hogy verseit nem egy elérhetetlen múzsához, hanem hitveséhez írta.

Tárgyalás (a szöveg értelmezése)

• Cím elemézse: benne lévő jelképek vizsgálata, milyen hangulatú versre utal, témajelölő/műfajjelölő pl. A címben megjelenő híd jelképesen a múltat és a jelent köti össze, már a címből következtethetünk rá, hogy a költői én élete válaszút elé érkezett.

• Műforma: versszakok, verssorok, megnevezni, azt is ha szabályos versszakokra van osztva (hány versszak, hány sorosak), és azt is, ha nincs versszakokra osztva. Pl. A vers nincs versszakokra osztva, mintha a gondolatok, érzékek sokasága nem engedné meg a szabályos egységekre való tagolást, a verssorok hosszának szabálytalansága érzelmi zaklatottságra utal.

• Általános mondanivaló összegzése (nem a tartalom elmesélése) pl. A műben megjelenik a forradalmi szenvedély, a költői én buzdítja, bátorítja a magyarokat, hogy csak összefogással tudunk sikereket elérni. A romantika korára jellemző volt, hogy a művészek feladatuknak tartották a haza sorsáért való küzdelmet mind a művészetükben, mind a magánéletükben.

• Szerkezet: van-e nagy váltás a műben, (tartalmi, hangulatbeli, időbeli múlt- jelen), keretes szerkezet, visszatérő refrén pl. A versszakok végén visszatérő sor: "Oh, irgalom atyja ne hagyj el" imaszerűen ismétlődik, fokozza Ágnes asszonny őrületét, időtlenné teszi a szenvedést, hiszen a mű végéig bocsánatért könyörög, de a lelkiismerete nem engedi meg, hogy elérkezzen a megváltás.

• Költői eszközök értelmezése - NEM kisiskolás módon: az 1. versszakban..., a 2. verssazkban... - folyamatosan a szövegben (érdemes közben vázlatot készíteni). Ne ugyanabból a költői eszközből soroljon fel többet, próbáljon meg minél többől.

Költői képek: hasonlat, metafora, megszemélyesítés, allegória, szimbólum, metonímia, szinesztézia

Zenei eszközök: rímelés, alliteráció, hangutánzó szavak

Ismétlések: szóismétlések, tőismétlések, anafora, refrén + halmozás; Mindig meg kell nézni, miért pont az a szövegegység ismétlődik (hiszen azt kiemeli, hangsúlyozza) pl. A fekete szó ismétlése felerősíti a világ romlottságának, reménytelenségének érzését, a versen végigvonul ez a szín, folyamatos visszatérése feszültséget kelt.

Mondattípusok: mindig megvizsgálni, pl. sok felkiáltás - érzelmi zaklatottság. költői kérdés, többszörösen összetett mondatok, egyszerű tőmondatok - leegyszerűsített közlés (forma minimuma gyakran a tartalom maximuma-magyarul: kevés szóval sokat mondd)

Soráthajlás: a gondolatok, érzések szabad áramlását segíti elő

Érzékterületek: akusztikai, vizuális stb. hatások dominálnak-e

Logikai viszonyok: elsősorban ellentét, látszólagos ellentét - paradoxon (gyűlölök és szeretek), oximoron (édes mostoha, jelző és jelzett szó között)

Fontos, hogy ne csak felismerje, hanem értelmezze is a költői eszközt! Pl. a "kezed párnámra hull/elalvó nyjrfaág!" metaforában szinte megjelenik előttünk a szeretett nő kecsessége, mozdulatainak finomsága, a szerelem érzésének meghittsége.

Befejezés (új dolgot már nem mondunk a szövegről)

• mondanivaló összegzése
• saját válemény erőteljesebb kiemelése - érvekkel pl. Nekem tetszett ez a vers, mert én is gyakran foglalkozom azzal a gondolattal, hogy létezik-e örök szerelem. Erre persze nincsen megkérdőjelezhetetlen válasz, de ez a szerelmes vers hűen érzékelteti ennek az érzésnek a szenvedélyességét.

 Forrás: http://www.eszesek.eoldal.hu/cikkek/irodalom/verselemzes-felepitese.html

A verselemzés vázlata és alapfogalmai

1. Irodalomtörténeti elemzés

a) A vers elhelyezése az irodalom, a stílusok történetében

Stílusirányzat, stílusjegy, téma, motívum, toposz,

b) A vers elhelyezése a szerző életművében

Kötet, életrajzi események megjelenése, hatása

c) A vers és a történelmi háttér összefüggése

Keletkezés időpontja, történelmi események megjelenése, hatása

1. Szöveghű elemzés

A vers szöveghű elemzésének elején mindig foglaljuk össze, hogy a részk (az elemek), hogyan szolgálják a vers egészének üzenetét, hatását!

A versben a tertalmi és a formai lemek is ezt az üzenetet szolgálják!

Üzenet, alapgondolat, mondanivaló, látvány

a) A vers alapszituációjának bemutatása. Mit tudunk meg a lírai én (beszélő) személyéről? Kinek a nevében szólal meg a költő?

Alapszituáció, szempont (perspektíva), vershelyzet, szerep

Látomás, látvány,  fikció, mítosz, szimbólum,

b) A vers szerkezete

• Gondolatmenet  szintjén: gondolatritmus, visszatérő gondolatok, idő- és értékszembesítés, keret, eseménysor, ellentétek, práhuzamok, fokozás, halmozás, ismétlés, költői kérdés
• Mondatok szintén: mondatszerkesztés, mondat és versszak viszonya, körmondat
• Szavak szintjén: szókincs, domináns szófajok, rímelő szavak, szórend
• Hangok szintjén: hangszimbolika

c) Költői eszközök és a vers üzenete:

• A képszerűség költői eszközei: szimbólum, allegória, metafora, metonimia, oximoron, hasonlat, ellentét, megszemélyesítés
• A vers zeneiség kifejezőeszközei: rím, tiszta rím, alliteráció, figura etimologica, enjambement (áthajlás), akusztikus hatások

d) A vers műfaji és stilisztikai jegyei és a vers üzenete:

• A vers műfajának és üzenetének megfogalmazása: dal, epigramma, óda, himnusz, elégia, ars poetica, episztola, rapszódia, zsoltár, ballada, képvers
• A vers stílusrétege:  szónoki, hétköznapi (társalgási), tudományos
• A vers stílusárnyalatai: ironikus, gúnyos, groteszk, durva, emelkedett, fenséges, régies, neológ

e) A vers formája és üzenetének összefüggése:

• Verselés: időmértékes, ütemhangsúlyos (disztihon, verslábak), szimultán, szabadvers
• Rímképlet: párosrím, ölelkező rím, bokorrím, szonett-forma, ballada-forma

f) A cím és a szöveg összefüggésének bemutatása

1. Egyéni szempontú elemzés

a)      Tetszés vagy elutasítás: miért jó, miért igaz, milyen érzelmet vált ki, benyomás, összkép

b)      Asszociációk, képzettársítások: emlékek, vágyak, hasonló olvasmányélmények

c)      „Változtasd meg élted!”

****

A verselemzés szempontjai + egy jópofa példa

https://docs.google.com/document/d/1TyclW41EXpsZ_7rl1EnM7Gj1hYHzw2K1CUal2LEU8Mw/edit?pli=1

A szonett (rövid dal) középkori eredetű, a reneszánsztól egész Európában elterjedt versszerkezet.
A legkötöttebb formák egyike, ezért a legintenzívebb, ambivalens lírai tartalmak kifejezésére a leghatásosabb.
14 sorból áll, általában két quartinára (általában 10-11 szótagos, négy soros szakasz) és két terzinára (ugyanolyan szótagszámú három soros szakasz) tagolva.
Általában tartalmi ellentét van a szonett első és második része között.

1. Petrarcánál az alapforma:
a b a b
a b a b
c d e
c d e (vagy: c d c d c d)

2. Shakespeare-nél az alapforma (angol szonett):
a b a b
c d c d
e f e
f g g

• http://magyarnarancs.hu/publicisztika/ir odalmi_szoszedet_a_szonett-53117

Részlet a cikkből:

"Vén, mint az országút, de ma is él, sőt virul. ' a líratörténet (egyik) nagy túlélője: idestova nyolcszáz esztendeje, hogy a palermói udvar költői kitalálták, éppen hét évszázada született Petrarca, aki híressé tette - s lám, a posztmodern irodalom szerepjátékokat és iróniát kedvelő, utalásokra éberen figyelő szalonjában nincs korszerűbb és elegánsabb, mint egy finoman megmunkált, fanyar szonett, s benne néhány gondosan elhelyezett, vájt füleknek szánt allúzió*. Végy két négysoros strófát, illessz hozzá két háromsorost, és persze rímeljen a szerkezet - így hangzik a formai váz receptje a szakácskönyvek stílusában.

• Várady Szabolcs - Szerkesztői üzenet

 Mihelyt kapásból meg tudsz írni egy
szonettet, mondjuk ilyesféleképpen,
ujjaidat csak futtatva a gépen,
s úgy érzed, hogy magától (szinte) megy,

véreddé vált, akár az egyszeregy,
ha álmodból fölkeltenek: "No kérem,
lássunk egy jó szonettet, írja szépen",
csak könnyű séta s nem megmászni hegy,

ha, mondom, eddig eljutsz végre egyszer,
tudván, hogy írta ezt Petrarca, Sidney,
s mily rímképlettel Shakespeare (s pláne Spenser!),

akkor elég, ha annyit mondasz: "Így ni!"
és dobhatod is az egészet el.
De addig, barátom, gürcölni kell!

• Ez a cikk pedig JA egy töredékével foglalkozik:

http://www.holmi.org/2006/05/mann-lajos- jozsef-attilaszendergo-szonett-je

„Éltem, így érdemeltem én meg,

hogy társul vegyenek a vének,

kikben a haragvó remények

jó bölcseséggé változának.

Dolgos derű és könnyü kellem

szorongást eloszlató szellem

serkent engem a semmi ellen:

ha szólok, sokan szólnak hozzám.

Bimbózó és kinyilt világgal,

mint kisgyerek virágos ággal

………………………………….

Szendereg szivemben a vétek,

melyet szivesen büntetnétek,

ám én kilépek elibétek”

• Lanor hozta a cikket a szonettről:

http://terebess.hu/haiku/tarjan.html

Egy érdekes előadás vázlat a szonett alakulásáról, hátha valakit érdekel:

ez egy letölthető doc.

2008. október 30. 17:02

 A haiku a pillanat költészete.

A haiku több mint versforma: önálló műfaj.

Szülőhazájában csak azokat az 5-7-5-ös sorképletű verseket nevezik így, amelyek a természet ábrázolásán keresztül mély filozófiai, lélektani tartalmat sugallnak.

A haiku a japán költészet egyik jellegzetes versformája, mely a 20. század elejétől egyre több nyelv irodalmában megjelent. Három sorból áll, melyek rendre 5, 7 és 5 morásak (a fordításokban szótagosak). Egyebekben formailag kötetlen, a sorvégek – mintegy mellékesen – rímelhetnek, de ez nem előírás. (Az összecsengő sorvégek sokszor csak a fordítók leleményei.) A haikut ugyanakkor nagyon erős zeneiség jellemzi, részben a szimmetrikus forma ritmusa, részben a magán- és mássalhangzók hangulati értéke miatt, melyekre a vers rövidsége miatt a befogadó is nagyobb figyelemmel van.

A haiku azonban nemcsak versforma, hanem műfaj is. Haiku formában íródnak a szenrjú-k (tréfás alkalmi versek), vagy a dzsiszei-k (halál előtti búcsúversek) is, ezek azonban nem tartoznak a haiku műfaj alá.

Az európai lírai műfajokkal ellentétben a haiku nem én-központú. A természeti jelenségek leírása nem a szubjektum állapotának megjelenítésére szolgál, csupán egyszerű rögzítése azoknak. Ezen elvet úgy hívják: szono mama (éppen ilyen). Mivel a szöveg nem utal a művész saját értelmezésére, a befogadás alkotó jellege erős hangsúlyt kap, az olvasó ugyanolyan aktív részesévé válik a folyamatnak, mintha a tankából elhagyott két sornyi reflexiót kéne hozzáfűznie a haikuhoz. Basó szavaival: "a harang egyhangú kongása után fülünkben még hosszan zúg ez a hang… Ugyanígy a vers elolvasása után is valamilyen hangnak még tovább kell visszhangoznia az olvasóban". Idézi Papp Noémi

A hagyományos haiku tematikája olyannyira a természethez kötött, hogy az évszázadok során egyfajta lexikon alakult ki az egyes évszakokhoz kötődő kifejezésekből, szavakból (növények és állatok, ünnepek stb.); sok antológia ezen évszak-szavak (kigo) alapján csoportosítja a verseket, nem pedig költők vagy korszakok szerint.

Forrás_ Wikipedia

Egy mden kori példa:

Fodor Ákos.

Biztosíték

bárhogy törekedj:
nem moshatod ma le a
holnapi mocskot

Limerik alapvetések: 
5 soros, pikáns témájú versike.

szótagszám soronként: 9-9-6-6-9 
rímelés: A-A-B-B-A 
ütemek: 
titi-tá | titi-tá | titi tá 
titi-tá | titi-tá | titi tá 
titi-tá | titi-tá | 
titi-tá | titi-tá | 
titi-tá | titi-tá | titi tá

A limerik (vagy angolosan: limerick) abban a formában, ahogy ma ismerjük, a viktoriánus Anglia Janus-arcú terméke. Az egyik arcát Edward Lear, a nonszenszversek írója és illusztrátora tette olyan népszerűvé, hogy a vicclapokban valóságos népmozgalommá vált ilyen ötsoros, aabba rímképletű badar versikéket fabrikálni, melyeknek első sora általában személynévre végződött, vagy a várost nevezte meg, ahol a limerik szereplőjével a további négy sorban elbeszélt bámulatos badarság megesett. A Janus-arc másik fele a prüdériájáról híres korszak visszájáról tekint ránk. Ez az értelmiség obszcén folklórja, amely a XX. század közepéig csakis szájhagyomány útján terjedt az irodalmi berkekben, egyetemek táján, a katonatiszti karban, de bizony a felsőbb papság köreiben is, hasonlóan a malac viccekhez, csak éppen virtuózan leleményes rímekkel, énekelhető formában előadva. A műfaj illetve a versforma valójában sokkal régebbi eredetű, csíráit már a középkori angol költészetben is kimutatták. Büszkék is rá az angolok, és annyira a nyelvükbe ágyazottnak tekintik ezt a formát, hogy azt tartják, jó limeriket írni csakis angolul lehet.

"Mik tehát a jó gyermekvers általános jellemzői? Az irodalomtörténeti áttekintés után gyűjtsük össze ennek összetevőit! Nem kötelező szabályokat sorolnunk, nem hihetjük azt, hogy a jó vers receptje leírható lenne. Csak leírjuk azokat a tulajdonságokat, amelyek többsége a „jó” költeményekben általában megvannak.



1. Formai jellemzők:

erőteljes formai, zenei megformálás, a tartalmi elemek háttérbe szorulása a formaiakhoz képest,

a szövegvers újra zeneivé válása elsősorban a szimultán ritmusrendszer révén,

a magyar nyelv szabályos hangsúlyozásának verstani megerősítése,

viszonylag egyszerű mondatszerkezet, versszak- és mondathatárok egybeesése,

az alakzatszerű szerkezetek: ismétlések, párhuzamosságok,

gyermeki, azaz viszonylag kicsi és konkrét szókincs,

nyelvi játékok: szójátékok,

néphagyomány kínálta formák, műfajok, kifejezések használata,

képszerűség.



2. Tematikus jellemzők:

helyzetszerűség (szituativitás), azaz a vershelyzet konkrét életszerűsége,

gyermekalakok gyakori szereplése,

cselekményesség,

az elvont gondolatiság kerülése,

kicsinyítés, gyermek-méretekhez igazítás,

a természeti világ és állatok szereplése,

humor,

képzeleti játékok, szerepjátékok,

töprengő attitűd.



3. Világképi jellemzők:

antropomorfizmus, azaz nem emberek (természet, állatok, tárgyak) emberszerűsége,

animizmus, azaz eleven tárgyak,

intencionalitás, azaz a történések szándékoltságának feltételezése,

természet és emberi világ történései közötti összefüggés feltételezése,

felértékelődő kicsiségek,

figyelmesség, érdeklődés, éberség. "



Dobszay Ambrus