József Attila a versírásról

Marie_Marel•  2011. július 16. 23:48

Az ember azért ir verset, mert a szó szoros értelmében sürgős szüksége
van reá. Fölidézi a tárgyak lelkét, vagy az együgyü népekről szóló
tudomány polynéziai müszavával élvén `tondi`-ját s ez sikerül is
annak, akinek `mana`-ja, vagyis varázsereje van. A költő tehát a
tudomány álláspontja szerint is vajákos, táltos, bübájos. De minthogy
a müalkotás bontatlan egész, valóságos egység, nyilvánvaló, hogy a
költő a fölidézett `több` tárgynak egy bizonyos `közös` lelkét inditja
mennynek a poklok ellen. Mert a szellemre az anyag poklai tátognak
mindenünnen, ezek fölött kell, mint Madách mondja, "glóriával
általlépnie".
". A lélek pedig e legnagyobb szükség
okából átlényegül ihletté, amely a szemlélhetetlen világegész helyébe
szemlélhető müegészet alkot. `Müalkotáson kivül egészet soha nem
szemlélünk.` Az ihlet tehát a szellemnek az a minősitő ereje, amely
az anyagot végessé teszi. Ezek szerint a mü `közvetlen egyetemesség`,
vagy szem előtt tartva, hogy belsejében kimerithetetlen, `határolt
végtelenségnek` is mondhatjuk."


József Attila: Az Istenek halnak, az Ember él

Tárgyi kritikai tanulmány Babits Mihály verseskötetéről.



A cikk előbb A Toll c. folyóirat 1930. évi 2. számában, majd különlenyomatban is megjelent.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Ross2011. július 17. 11:54

Minden őszinte tiszteletem mellett tartok tőle, hogy ha képes volnék is pontosan megérteni, mit állít (vagy tagad) a szerző, aligha értenék egyet vele, például: ''Az ihlet tehát a szellemnek az a minősitő ereje, amely az anyagot végessé teszi.'' Ez nekem túl bonyolult. Verset szerencsére többet írt...

zotya682011. július 17. 08:17

''...A lélek pedig e legnagyobb szükség
okából átlényegül ihletté,...''

eztökjó:)

Diacska2011. július 17. 00:23

ez az eszmefuttatás....
József Attilát csak az Isten tudta volna kigyógyítani éltében....igazán, mert ilyesfajta logikája csak egy ''nemnormálisnak'' van, a szó legnemesebb értelmében