Weöres Sándor: Ima

Aphrodite77•  2022. július 7. 10:41  •  olvasva: 46

Köszöntelek a folyók zúgásával,

a felhő-arcú hegyekkel, a hegy-forma fellegekkel,

a gong-alakú csillagokkal,

köszöntelek a szivárvánnyal, az éj minden tüzével,

és végül az ámulatos nap-ragyogással:

mind a tiéd! valamennyiben itt vagy,

akkor is, ha szenderegsz, és úgy is, ha leszállsz hozzánk váratlanúl

s a teremtmények seregének megvilágosítod újra meg újra

kerek pajzsaid, eleven mezőn és rideg mérföldköveken heverőket,

egyszerüségük örök titkában, nyíltságuk rejtelmében,

miket állandó ittlétük miatt

oly könnyen, szűntelenül feledünk.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!