Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Papp Ádám: A Magány
Aphrodite77• 2022. október 22. 13:41 • olvasva: 32
Fakó, szürke színű magány
kopog be néha az ablakon.
Fáradt szemeivel néz rám
szívemet elzárva tartom.
Átadná magát nekem,
de nem vagyok rá vevő.
Olyan, akár a nincstelen;
kezeiben sincs semmi erő.
Fakó, szürke színű magány
kopog be néha az ablakon.
szeretné lelkemet érezni magán,
de én már nem hagyom.
Rám néz még egyszer, sír,
megszánom, de nem engedek.
– Régi, fájó lelkű barátom
el kell, hogy engedjelek.