Természet játéka.

Reggel a két felhő között kukucskál a Nap.

Hol eltűnik, hol visszajön, s újra néz.

Mögötte angyalok játszanak,

felhőkből állatokat alkotnak.

Van benne lovacska, medve, és nyuszika,

néha feltűnik a ravasz róka.

Mikor a felhőt a piros ég beborítja.

Jaj, a szegény bárányfelhőknek.

Nincs, hogy hová meneküljenek.

Bele a fekete felhő gyomrába,

mert az ordas farkas elnyeri őket nem sokára.

Reggel a felhők között kukucskál a Nap.

Égi tengeren vitorlások egymással játszanak.

Egyik, másik szigethez kikötnek,

majd egy csendes szellőtől ők 

a szigettől eljönnek, és tovább

szelik az égi tenger kék hullámait.

Jobbra egy angyal térdel, s imádkozik. 

Nap most fényesebben világit,

így az angyalka szárnya lassan-lassan eltűnik.

Nap, most földre veti sugarait.

Tó vízén, kiskacsa keresi anyja óvó szárnyait.

Békák hangosan kuruttyolnak,

Hallgatom, és nézem e táj szépségét,

a napsütötte, csillogó teret.

Ahol fent, és lent a lények boldogok lehetnek.