Természet játéka.

verselo•  2011. június 9. 15:22

Reggel a két felhő között kukucskál a Nap.

Hol eltűnik, hol visszajön, s újra néz.

Mögötte angyalok játszanak,

felhőkből állatokat alkotnak.

Van benne lovacska, medve, és nyuszika,

néha feltűnik a ravasz róka.

Mikor a felhőt a piros ég beborítja.

Jaj, a szegény bárányfelhőknek.

Nincs, hogy hová meneküljenek.

Bele a fekete felhő gyomrába,

mert az ordas farkas elnyeri őket nem sokára.


Reggel a felhők között kukucskál a Nap.

Égi tengeren vitorlások egymással játszanak.

Egyik, másik szigethez kikötnek,

majd egy csendes szellőtől ők 

a szigettől eljönnek, és tovább

szelik az égi tenger kék hullámait.

Jobbra egy angyal térdel, s imádkozik. 

Nap most fényesebben világit,

így az angyalka szárnya lassan-lassan eltűnik.


Nap, most földre veti sugarait.

Tó vízén, kiskacsa keresi anyja óvó szárnyait.

Békák hangosan kuruttyolnak,

Hallgatom, és nézem e táj szépségét,

a napsütötte, csillogó teret.

Ahol fent, és lent a lények boldogok lehetnek. 


Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

eM2011. június 9. 17:41

:) egy pillanatra gyereknek éreztem magam...jó volt...köszi:))

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom