Nyár este volt

Pálmafák tövében, a fehér homokos tengerparton,

fekszik Kegyed.

Lenge ruhája alatt behatolva, élvezi a tenger felől

jövő csiklandozó kellemes, melegítő szelet.

Nyár este volt.

Fel kell, és a Hold felé néz, lábait szét nyitja,

kezét széttárja, s hagyja, hogy a szél

a testén a szőrzetét felborzolja.

Hosszú, dús fekete haja, lobog a szélben.

Kívánja, hogy Kedvese most mellette legyen.

Kívánsága, teljesül, s Kedvese megjelenik.

Testén, csak egy pálmalevél függeszkedik.

Kedvese testét átöleli, kezét a feszült melléhez helyezi,

magához hossza, így maradnak hosszú percekig egybeolvadva.

Elmerülnek a szerelemmel átitatott éjszakába.

Nyár este volt.

Pálmafák alatt a percek gyorsan pörögnek.

Teste még kívánja a kellemes perceket, melyben

ott rejlik a Kedvese felé az élvezett.

Boldogan öleli át, és érzi, hogy

át adja Kegyednek a teljes szerelmet.

Ez, már csak emlékében marad.

Kegyed bent a fűtőt szobába.

Visszagondolt a Tengerpartra.

Kívánja, hogy Kedvesét viszontlássa.

S, a nyár estét bevigye az ágyába.

Nyár este volt.

Tenger felől a simogató szél testébe hatolt.

Kedvesén csak egy pálmalevél volt.

 

Buda – Tétény. 2017-11-13.