Mikor leszáll...

verselo•  2020. július 30. 19:18  •  olvasva: 112

Mikor leszáll az est.

Sötétbe borul a táj,

Erdő levelei, elfáradtak már.

Összébb húzódnak, hogy reggelre

újra nyílhassanak.

Zörög a haraszt, ha arra sétálsz.


Mikor leszáll az est.

Csak egy fény látszik, de távolodik.

Fény, ami messzire visz.

Ha, kell hozzád is megy,

mikor a gyermek anyjához megy.


Mikor leszáll az est.

Távolodik a határ,

közelbe egy varjú felszáll,

párjához repül már.

 

Mikor leszáll az est,

csendesedik a táj.

Mindenki nyugovóra tér már.

Csak a cigány húzza a keserves nótát.

Búcsúztatja legjobb Barátját.


Mikor leszáll az est,

csendbe sötétbe bórul a táj.

Csak a sündisznó az avarközt járkál.

Gyermekeinek élelmet kapirgál.


Mikor leszáll az est.

Ember a társának,

jó éjszakát kíván már.


Mikor leszáll az est…


Érd. 2020-07-27.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!