Kegyed a vízesésnél.

Kiskegyed a vízesésnél csillogóhaját a

szolgálólány mossa, csak mossa,

mezítelen teste, a lecsurgó cseppekkel táncolva,

éri el a víztömeget.

szolgálóleány Kegyedet kéri, hogy

jöjjön hátrébb, mert úgy eléri

A hullámos csillogó haját,

testét is beszappanozza, mert így

jobban tisztán tartja.

 

Mikor testéhez kezeivel ér,

ekkor a szívem kissé megreped,

és teszem fel azt a kérdést,

hogy én ott miért nem lehetek?

Mikor finoman mossa a leány.

Azt a szép, gyönyörű fiatal testet.

A festő ilyet még nem festet,

hogy mily csodás a Kiskegyed,

Boldog az ember, ha Kegyeddel szeretkezhet.

 

Ott vagyok a szolgálólányt, felváltom,

Finom testét tovább én, csak én tisztítom,

Engedi, hogy közelebb menjek, és

Fiatal testéhez, hozzá érjek.

Jutalmam nem marad el.

Megkapom, ott bent a vízben,

ígérem, nem maradok adósa,

jutalmat bővebben visszaadom a parton. 

 

Érd. 2011. április 21.