Hajnalodik.

 

Pirkad, csillagok fényesen világítanak.

Utat mutatnak a mezőn a Szentjános bogarak.

Picit fázol, leplet összébb húzod magadon.

Távolból látod az ablakodban a gyertya lángját.

Füst kecsesen távozik a kéményből.

Tiszta a levegő, érezni a mező finom illatát.

Szél hirtelen felkerekedet, fázol.

Lépteidet szaporázod, rövidebb utat választód.

Házban, Kedvesed vár.

S, megkérdi, hogy merre jártál?

Csak, nem a mezőn sétáltál?

Válasz helyett, fejeddel bólintottál.

Gyere, búj az ágyba, hogy felmelegítselek,

S, szép hajnalt adjak neked, mert megérdemled.

 

Szeretlek.