Este van

 Este van, a fák is alszanak már.

Lefelé néznek a leveleik,

Így pihennek ők, egy kicsit.

Léptetek hallani az utcán.

Siet a lány, tán a kapu nincs zárva mán?

Szerencséje van.

Még nem zárták be.

Besurran.

Senki se vette észre, hogy későn jött.

 

Este van.

Fiú, csak áll, és vár.

Várja a Kedvesét, legszebb szerelmét,

Előveszi hegedűjét,

Eljátssza a lány kedves zenéjét.

Szól a dallam, messze száll.

Lány ablaka, tárva már.

Kemence mellett édes a muzsika,

Várja, édes szerelmét bent egy csókra.

 

Este van.

A fiú besurran, csendesen, nesztelen.

Ők állnak egymás előtt feszülten.

Így még nem álltak egymással szemben.

Egymást, csak távolról figyelték.

A szülők közelre őket nem engedték.

 

    Este van.

Most már ketten vannak.

Most már egymással foglalkoznak.

 

 

Virrad már a természet,

S ők boldogan köszönnek a felhőknek.

Sietni kell.

Verandáról lépteket hallanak.

Legénynek, ott van már a nyitott ablak.

 

Gyorsan ki is lép már rajta.

Hisz, amit kellett, azt megcsinálta.

 

Szerelmet adott a leánynak.

Most már nem adhatja e szerelmet másnak.