Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Csodás nap.
verselo 2016. július 4. 11:55
Nyári Napsütésben, lobogó hajjal lovagol Kegyed.
Szinte vágtat, sebesen, mint a vihar.
Fogja vissza lovát, mert hamar kifárad.
Hosszú az út a Kastélyig.
Most, már galoppozik.
Kis idő múlva, megáll, megpihen.
Folytatja útját.
Kastélyban, ruháját levetve, beül a kádba.
Finom hamvas testét szolgalány átmasszírozza.
Érzi a lány puha, selymes kezét, behunyja szemét.
Elképzeli, hogy a simogatást szerelme végzi.
Finomabban, és gyengéden, suttogva kéri.
Szereti e simogatást, teljesen átszellemült.
Kisasszony, készen vagyunk, kíván még valamit?
Kérdi a szolgálólány.
Menj, és hozd ide Őt.
Most kell nekem.
Kell, hogy átöleljen, érezni akarom a testét.
Érezni, akarom dolgos kezét, s szerelmetes szívét.
Ami, a testemen mindent érint.
Hozd el Őt!
Kell, hogy átöleljen, s kell, hogy szorosan szeressen.
Buda – Tétény. 2016. július 4.