Csak ülök...

verselo•  2022. augusztus 24. 20:15  •  olvasva: 52

 

Csak ülők, nézek ki a fejemből.

Nem szólok semmit, csak nézek.

Nézem, hogy jön velem szembe az Orgovány.

Ülők, s nézek tétován,

gondolataim messze szállnak,

leírjam egynek vagy száznak.


Nem tudom de gondolom,

hogy sokan vagyunk így.

Csak nézzük a fejleményeket,

követjük az eseményeket.

Hol örülünk, hol bosszankodunk,

hol sírunk, hol röhögünk, hol megdöbbenünk.


Csak nézek a fejemből,

Csak nézek.

Gondolataim messze szállnak.

Felállok, s neki megyek az árnak.

Látom, hogy követnek, elég sokan jönnek.

Megyünk, megfordítani a lehetetlent,

ott állunk a téren, de sajnos e vonat már elment.


Várjuk a következőt,

hogy a szeretett, békesség, nemes gondolatok,

összejöjjön ami másoknak felfoghatatlanok.


S, a szeretett, békesség, győzzön.


Nehéz lesz, de megvalósulhat,

s győzzön újra a nemes magyar gondolat.


Érd. 2022-08-24

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!