Verselgetek
VersEgy őszinte horoszkóp
Önnek a sorsát
erre a hétre
a keringő bolygók
most hozzák létre.
Pénz áll a házhoz?
Szerelemre talál?
Balesete lenne?
Tudja azt a halál!
Ismerjük be szépen,
a csillagok az égen
játszanak velünk,
erre születünk.
Igyon valamit,
egyen egy kicsit,
jelez majd a végzete,
ha stagnálna az élete.
Zöldségkerülő kamasz a menzán
Mikor fogják végre fel,
hogy utálom a brokkolit,
hát senkit sem érdekel,
hogy a bűzével sokkol itt?
A répától, barátom,
a hideg ráz, ha meglátom,
mellette az uborka
taszít engem undorba.
Kelbimbó és kelkáposzta
vigye vissza, aki hozta!
Ne adjanak céklát,
inkább nyalok téglát!
A borsót meg kihányom,
elzöldülök tőle,
a padlizsánt imádnám,
de túl sötét a bőre.
Paradicsom, paprika,
egyiket se kedvelem,
a frissen szedett salátát
egyenesen megvetem.
A szüleimnek nem tetszik
az efféle gusztus,
de legalább nem leszek
vegetáriánus.
Az anyámnak főznie
nem kell külön számomra,
örül, hogy a házikoszt
nem fut bennem zátonyra.
A jó versről
Az a jó vers amiből
egy rohadt szót se értek,
hiányzik a ritmus és a
megtetszési érdek.
Metaforák, hasonlatok
hebehurgya halma,
pátoszos és homályos,
a rímje sem jó sajna.
Aminek a témája és
zagyvasága kínos,
az a jó vers, aminek
a szerzője is flúgos.
Erőltetett rímképletű
álköltői képek
kész is van a szabadvers
és alélnak a népek.
Zsolt tehene
Füves rétek ölén
legelész egy bölény,
vagyis inkább tehén
eltévesztettem én.
Lengette a farkát,
azt a zsemle-tarkát,
elhajtott egy legyet,
lerakott egy hegyet.
Ácsorgott a füvön,
míg nem csípte fülön
a gazda kié volt,
úgy hívták, hogy Zsolt.
Ennyi ez a mese,
kérded: különös -e?
Tudom, hogy nem remek,
de legalább kerek.
A kényszerevő dala
Jó dolog az evés,
csak a közte levés
zavar kicsit néha,
ha a kedvem léha.
Egyszerű a képlet,
evésben az élet,
vacsora és ebéd
hadd szeressek beléd!
Uzsonna és nasi,
mindenből egy zacsi
meg se kottyan nekem,
állandóan eszem.
Fagyiból egy vödör,
a habzsolás gyönyör,
a jóllakáson túl
zabálok vadul.
Mint alkesznak a pia
életem a kaja,
hívhatjuk függésnek,
kontrollból kevésnek.
Tudom, le kell szokjak,
de mibe kapaszkodjak?
Egyetlen vigaszom,
ha az ételem harapom.