Elmúlás

Nem siet az idő

Csak pörög az idő kerék

Ne bántsuk hát  szegényt 

Csak   forog körbe körbe

Ütemesen mindig ugyanúgy 

 viszi a telet őszt tavaszt nyarat 

Újra és újra

 viszi az ünnepeket születést halált 

 háborút  és békét sok katonát 

Forog és pörget mindenkit körbe 

Az örökösen mozgó időkerék

Küllőjén érzések ülnek

Emberek dalok könyvek

Mesék  versek körbe körbe 

Utaznak le fel és el mindaddig 

Mig ki nem esnek

 És  a semmibe elenyésznek

 Csak úgy elvan de van mozdulatlan

Életre vár de mind hiába

Az öbölben kaland ritkán várja 

Válogatós csónak nem szeret 

Vad habokat  csak sima vízet 

Tükör fényben nyugodt eget 

Ha nyílt vízre kerülne viharok közt

Széttörne juj szél ki ne vigye 

Így öbölben nyugton elvan tinta 

Csikó és bohóc halak körötte 

Közel a rév ki is köthetne már de vár 

Ismeretlen a túlsó part még nem akar 

Várnak ott már rá hívják gyere 

Szülei s testvére ölelné szeretve

 Révbe ért de fél ismeretlen a cél

Csordogáló törökmèz alkonyat

Emlékeink gyűrűjébe ott ragadt

Mint bogárhad temérdek bevillan 

Vásznakon arcok tájak emberek

Megfestve akár több száz évet is

Áttelel

Harsog a lét jó szívvel ad

Színeket vágyakat 

És minden mást

Madarakat a fán

Sír a nemlét

Nincs semmilye

Tarsolyába bánat

Ki akarna hozzá menni

Ott lent

 Csak elenyészni

Hol nincs remény

A föld kemény 

Koporsó korhad 

Hát

Nem ez nem jó már

Gyermek hang

Csengő csillingelő

Èdesanyám testvérem 

Maradjatok

Szeretlek bennetek

Aztán férjéhez szól 

Később gyermekèhez

Maradjatok még

Szeretlek bennetek

Szól a harang  most engedik 

Annuskát a sírba

Alszik a rengeteg koszorúba