Elmúlás

Téli hangulat

Gàzkàlyha még mulat

Hogy 

Küldi a meleget eleget

Na de meddig

Úgy aggasztja lelkünket

Mint lisztet a polcon

Megveszik e olcsón

Himnusz a gàzhoz 

Fohàsz az olajhoz

Posta sincs a közelbe

Hogy jut el az istenhez

 Ima szombaton  e

Fàrasztó adventon

Bocsàsd meg kérlek

Fura véleményem

De néha úgy érzem

Szerencsétlen éhes

Földi pondrok vagyunk folyton

Csak ràgódunk és ràgódunk

Mert ősz van szürke vagy sötét

Föld felett mint föld alatt

Szàjunkban és fejünkben

Ízetlen a gyökér étvàgytalan az éj

Aludjunk rà egyet talàn a nap ideér 

Jó kedvünk  mint édes gyümölcs 

Sandàn de beér

Forog a föld

Nincs pihenő

Szalad a nap

Az ember rab

Gàtlástalan

Arcot ràncol

 Kiveséz

Az arcokra 

Pöttyeket dob

Àlnok erőszakos

Dobog a szív

 Nagyot sóhajt

Levélszőnyeg fétis

Egy kicsit félek én is

Nyisz nyisz meggy birs

Ki kell vàgni le kell nyírni

Tökéletes lesz a semmi

 Üres terepen első  osztàly

Öreg  néha oda beszàll

Indulàs

 Halàl a végàllomás

És boldog ha készen van

Végre màr hogy rend is van

Megnyugodva ölbe teszi kezét 

Jöhet ha muszàj 

Az a híres kaszàs

Ősz délutàn a fakoronàk elburjànzott àlmok

Lombfürésszel nyesik a favàgok

Nem is éltél te haldokló éppencsak

 Ott voltàl s ott voltam én is 

 Árnyékod alatt hűsülni 

Útközben meg megpihenni

  Hàlàval köszönöm neked

A hűst mit nagy melegben adtál

Bucsúzom töled ágas bogas gally rengeteg

Megmetszett fán már nincsen helyed

Zöldàg koronàd nem viszi màr őszi szél

Nem lesz màr sàrga leveled

Mi zizegve földet ér