Elmúlás

Mimden múlik csak a vàgy nem

A meddő akarat

 Az hiànyzik 

Mit az ég oly ritkàn ad

Mi az tàn el van fent könyvelve

Hogy legyen az örömünk elveszve

Ezerszer felàllunk   ha elesünk

De van 

Mit soha el nem érünk

érte  csak teszünk és teszünk

Ilyen  a matek

végtelen sürű erdő

Belepte a homàly 

Ész nélküli barangolsz

Kiutat nem talàlsz 

Màrcsak két nap és kivégeznek

Két rövid nap és

Keresztre szegeznek

Ott feszülök majd Jézus oldalàn

Lessz e nekem is feltàmadàs

Nem is biztos hogy kérem

Inkàbb csak pihennék  csendben

Kőbezàrt apró kavics lelkem

Majd hirtelen lepotty közben kacagok

Nem éri màr több hatàs

Lehet ez az igazi feltàmadàs

Ahogy làtom tested

Hàjba hanyatlàsàt

Ó làbad ingatag jàràsát

Megesik rajtad szívem

Hallgatok

Belül remegve vívódok

A célt elértük mégse jó

Tudom gyötör a térd fàjdalom

Kacsa lépted nem antiszoci

Cicàé

Inkàbb a fekete ki mondani

Se akarom

Hogy kié

Felhevült àĺlapot de nem szerelem

 Apró pofonok a testekben bent

Aggódalom idegesség félelem

Stressz sejteket zabàl 

Idővel  megesz

Ne félj te balga 

Hisz Isten kezedet tartja

Na és ha lezuhansz  felemel mint

A csivitelőt  felfelé az ég felé

Mikor kivàgjàk alóluk a fàt

Nem  zuhannak  le làm

Téli hangulat

Gàzkàlyha még mulat

Hogy 

Küldi a meleget eleget

Na de meddig

Úgy aggasztja lelkünket

Mint lisztet a polcon

Megveszik e olcsón

Himnusz a gàzhoz 

Fohàsz az olajhoz

Posta sincs a közelbe

Hogy jut el az istenhez

 Ima szombaton  e

Fàrasztó adventon