tél és tavasz

Ritka kincs a csend

Akkor az ember mereng

Ritka kincs a toll

Mit nèha megfogol

Muló telet satirózol

 Repül a tèl akár a szèl

kopasz fa ágán màr nyitnikèk

Azt csattogja nyitnikèk

Nincs is igazán csattogás

Inkàbb csak fáj az elmúlás

Hogy ez a tèl is vèges

Idősebb leszek egy èvvel

Ez a tèl is elmúlt hát

Ránk megint új tavasz vár

Inkább lennèk èn a règi

Tavasz szelèvel vággyal szállni

Nem ily öregen remènyt temetni  

sötètben keseregni

Csendben langy melegben

Elveszve a kánaánban  

Pihenve a meleg àgyban

• Vers
• Ismertető