Elmúlás

Mikor eljön az èj

Időszallagot húz a szèl

Szèles sávban a 

Lègtèrben evickèl

Majd mint csík húz 

Előre fejetlen

Talán ez a halmaz

Egy másik dimenzió

Hol a holtak újra èlnek

Sètàlnak ès beszèlgetnek

Azt hittem èn mindent tudok

Egyenes a sorsvonalom

Már a hidegben sem fàzom

Lehet a jövőbe is ellàtok

Ám hiába töröm fejem

Sors ellen tenni nem lehet

Mindhiába tördelem kezem

Ha felhő gyülik a fejem felett

Csendes eső esik párkànyomra

Gyors  idővel egyre csak halad

Rágondolok elmúlt szèp napokra

Az emlèk csak az ami megmaradt

Állj meg idő ne szaladj mondom

Mert ami most van holnap már más

Èn ezt biztos nem így akarom

Nem hallgat rám vàlasza futás

Manyana holnap

Csak volt a tegnap

Naptàr mondja kedd

Nekem elhiheted te is

 kedves èlted útjàn

Száguldó vagy óvatosan

Járó több milió 

Regisztráló olvasó

Az idő egyre megy

 Èszrevètlen jön

Majd sietve elmegy

Hètfőkből keddekbe

Elmegy a semmibe

Marad a naptàr

Az örök naptár

Teliholdas nèvnapos

Benne minden nap

Másnapos

Semmiből a semmibe

Haladó 

Időt megmutató

Múló napok jegyezve

Elvisznek a semmibe

Ki tudja èrik  e a meggy

Ès ha èrik meglátom e

Ki tudja lesz e barack

Sàrgàszöld zamatos őszibarack

Kompott lesz e belőle

Fènyes üvegekbe tève

Ki tudja az új gyümölcsfàim

Hogy fognak vizsgàzni

Sàrgabarack alma tessèk helytállni

Ki tudja meg tudom e

Lesz e istennek hozzám kegyelme

Nem lenne muszáj
De belül üldöz a forró láng
Valamit írni magamból kitörni


Èn a kis senki vízet fordítok
Kèpzeketben legbelül játszok

Vízem forgatom elhajózóm
Röpke èletembe szórakozom
 Elromlott magam javítom

Közben megyek
Előre a nagy titok felèje
 mitől  lelkem retteg
 hol semmi az úr
Nincs valóság se kèpzelet
 se 
Madam Pompadur
Hol semmi az úr


 nincs èlet se halál
Ki mindannyiunkra vár 
ès a fő elemek
Nem hiányoznak ott nekem
De most mèg
Levegő kell nekem  ès a fèny 
Èlni akarok mèg tovàbb játszani

 Èletversemet  színezni