Bartal Edit Melinda 2011-es versei

Bár megtört szívem mégis fényesen ragyog,
Két szemem mint a csillag úgy ragyog a lelkem mosolyog.
Úgy várom már a pillanatot,
Hogy itt legyen velem Ő ki boldogságot hozott.

Istenem óvd meg Őt a kis drága kincsemet,
Úgy várom Őt adj neki egészséget.
Istenem én úgy szeretem,
Ő a mindenem Ő az életem.

Érte bármit megteszek,
Úgy várom Őt érte élek.
Minden bánatom elszáll hírtelen,
Hisz tudom, hogy  nemsoká itt lesz a kisbabám nekem.

Szerelem égeti a szívemet,
Boldogság járja át a lelkemet.
Oly fontos vagy nekem kedvesem,
Boldoggá teszed életem.

Szerelem égeti a szívemet,
Ennél szebb már nem is lehet.
Veled alszom el veled ébredek,
Kedvesem én nagyon szeretlek.

Ha egyszer már elnyerted szívét ne hallgass senkire,
Bánatot ne hozz szívére!
Becsüld meg őszinte tiszta szerelmét,
Ne törd össze soha a szívét!

Ha igazán szereted csak a szívedre hallgass,
Hisz hidd el a bánat hatalmas.
Egyszer rád is rád találhat,
De ez nem érdekli már azt ki neked rosszat akart.

Volt egy fiú és volt egy lány,
Tiltott szerelemmel mentek vágyaik után.
Oly erősen lángolt szívükben a szerelem tüze,
Mely egy nap életüket összekötötte.

De elmúlt minden már külön utakon járnak,
Már nem élhetnek vágyaiknak.
Elmúlt minden elválasztották Őket,
Mára már mi egykor szép volt fájó emlék lett.

Néha még rólad álmodok,
Néha még egy szóra várok.
De bennem él egy fájó emlék,
Melyet úgy érzem megbocsátani nem tudnék.

Néha még könnyes két szemem,
Néha még követel a szívem.
De érzem én ez már lehetetlen,
Hisz elhagytál s nem jössz vissza sohasem.