kőkereszt a múltból

kapocsi.ancsa•  2012. augusztus 8. 22:54


 

persze

mindennek lehet keresztje

mint az útszélének ahol annyiszor jártam

hol lábbusszal kilométereket fáztam

hóban kutyák közt, lerobbant bicajon

majd nyarakon saruban mezítláb-dalon

futottam zenéken, emlékszem mennyiszer,

mindig megnéztem ezerszer? csak ékszer

kopott kő, keresztimavirág

valahogy belém égett a világ

ahogy alig egy hete arra jártam

szótlanul magamban mormoltam

"megint itt vagyok, látod?

erre visz az út

visszatérő gyerekkori én

fiatal álmokat dédelget megint

ahogy átfutottál a szemem sarkából

rád néztem, tudom, hogy láttál"
útszéli kőkereszt, a pusztánál.

 


 


 

(Emlék egy útról, ahol sokat jártam.s néha még arra megyek.csak úgy, hogy megmaradjon)

 

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

veled.752012. augusztus 9. 14:02

:)
...

starlit2012. augusztus 9. 09:20

:)) te mindig, amikor a blogodba lépek megviccelsz:)))

nézek balra... keresem a verset... tök üres:) s akkor jövök rá..... jaj,hol is járok... a jobb oldalt kereshetem:)))

Törölt tag2012. augusztus 9. 07:47

Törölt hozzászólás.

veled.752012. augusztus 9. 07:15

legbelül minden megmarad...
Régebben évekig visszajártam oda ahol születtem, mintha vissza lehetne hozni az akkori gondolatokat:)
itt ez-ott az történt
emlékszem egy útra, vannak szó szerint megszűnt kis utcák,
már más,de megvan a kút, és egy pár akácfa, amelyek alatt bábszínházast játszottam a kicsiknek:)
az ég is még a helyén lehet, csak már rosszabb a szemem
:)
na szépeket

Törölt tag2012. augusztus 9. 07:15

Törölt hozzászólás.

skary2012. augusztus 9. 05:57

:)

Torpilla31812012. augusztus 9. 00:02

Szép emlék! Tetszik!