valos tortenetek

starlit•  2013. július 4. 08:25

Igazi szerelem


"Zsúfolt reggel volt a rendelőben, amikor 8:30 körül bejött egy bekötözött ujjú idős úr. Rögtön szólt, hogy siet, mert 9:00 órakor van egy fontos találkozója. Kértem, hogy foglaljon helyet, tudván, hogy eltelik még fél óra, míg megérkezik az orvos. Figyeltem, milyen türelmetlenül néz percenként az órájára.

 

Idő közben arra gondoltam, hogy nem lenne rossz, ha levenném a kötését, és megnézném, miről van szó. A seb nem tűnt olyan súlyosnak... az orvosra várva, eldöntöttem, hogy fertőtlenítem a sebet, és egy kis beszélgetésbe elegyedtem. Megkérdeztem, hogy mennyire fontos a találkozója, és hogy nem szeretné-e mégis megvárni az orvost a seb kezelésére. Azt válaszolta, hogy feltétlenül az idősek otthonába kell menjen, ahogyan évek óta mindig teszi, hogy reggelizzen a feleségével.Udvariasan, a felesége egészsége felől érdeklődtem. Kedvesen, az idős úr elmesélte, hogy az Alzheimer kóros felesége 7 éve él az idősek otthonában. Gondolva, hogy a feleség, egy tiszta pillanatában esetleg felizgatná magát az ő késése miatt, siettem, hogy kezeljem a sebét, deaz idős úr elmagyarázta, hogy 5 éve nem ismeri fel... Akkor csodálkozva megkérdeztem: "És Ön minden reggel elmegy, hogy együtt reggelizzenek?" Egy édes mosoly, és egy lágy kézsimogatás közben válaszolta: "Az igaz, hogy Ő már nem tudja, ki vagyok, de én jól tudom, ki Ő".

Szó nélkül maradtam, és kellemes borzongás futott végig rajtam, miközben néztem a siető léptekkel távolodó öreget... Lenyeltem a könnyeimet, miközben arra gondoltam: "Ez a szerelem, ez az, amit az élettől szeretnék!... Hiszen alapjába véve, ilyen az igazi szerelem?!... nem feltétlenül fizikai, és nem is ideálisan romantikus. Szeretni azt jelenti, hogy elfogadjuk azt, ami volt, ami van, ami lesz, és azt, ami még nem történt meg. Nem feltétlenül azok a boldog és kiteljesedett személyek, akiknek minden dologból a legjobb van, hanem azok, akik a legjobbat tudják kihozni mindabból, amijük van".
Az élet nem azt jelenti, hogy túléljünk egy vihart, hanem hogy tudjunk táncolni az esőben !!.....

Készítette: ~ Pιпк ßαrвιє .

 

 

 

 

starlit•  2012. március 27. 19:55

Müller Péter igaza....

"Gyengéden simogatni csak erős kézzel lehet."

 Ez egy fontos gondolat. Azt üzeni, légy erős. Először is tudnod kell, hogy az érintésben nemcsak érzelmeket és gondolatokat, de energiákat is adunk át. Kézrátétellel gyógyítani lehet. Egy idegrohamot le lehet szerelni egy megnyugtató, szoros öleléssel.

A kisállatok nemcsak azért bújnak az anyjukhoz, mert fáznak, hanem mert gyengék még. Erőt akarnak szívni magukba. Mondhatnám: biztonságot, de mi más adna biztonságot, mint az erő.

A lényeg, hogy gyengéd csak az lehet, aki nagyon erős. Egy gyenge ember nem lehet gyengéd - csak gyenge.

Manapság azt hisszük, hogy az erős ember agresszív, erőszakos, fenyegető, izmaival és intellektusával kérkedő. Azt hisszük, erős az, aki szüntelen tett-éhségben él, törtet és mindenkit megelőz. Éppen a fordítottja az igaz.

Az igazi erő - lelki erőre gondolok - nemigen látható. Vitában az erős a csendesebb. Nem akar mindenáron győzni. Vitákban sem. Azt mondja, mint Jézus: "Te mondtad." Nem agresszív. Nem akar "balhét". Kicsit olyan, mint Piedone: nyugodt, szelíd, derűs és jóakaratú, de nem tanácsos megtámadni.

A hívők azt mondják, hogy az igazi erő: erőtlen. Mint a víz. Mindent legyőz, felold, elsodor, lágy és szeretsz benne úszni, mert simogatja a testedet.

Az erős emberek teli vannak gyengédséggel. Van miből gyengédnek lenni. Ahogy az igazi férfi nem a macsó, hanem akiben sok lágy, megértő, szelíd, sőt, néha még kifejezetten feminin vonás is van. A gyengédség hiánya az éretlenség jele. A nem igazi, nyers, szelídítetlen erő jele, mely még nem valódi.

Egy érintésből meg lehet érezni, hogy az vajon egy erős ember érintése-e, vagy csak egy gyenge emberé. Nagyon nehéz egy olyan emberrel élni, akiből hiányzik a gyengédség. Légy erős. Ne azért, hogy győzni, hanem hogy simogatni tudj!"

szeretném tudni.... mi a véleményed róla....

 
starlit•  2011. december 4. 18:40

...boncolgassunk...:)

„néha el kell engedni a másikat, akár napokra is.. a férfi egy ilyen jószág..! Hagyni kell gondolkodni! Téves női felfogás, hogy minden nap, minden órában a Nőre ''kell'' gondolnia, ha szereti azt! A Férfi, arra született, hogy alkosson, hogy építse a világot! A Nő ott van vele. Csendjeiben, némaságában... a Nő a mozgatórugója, az energiája, a szíve, a lelke, az ereje!

De feladatai vannak, melyekre koncentrálnia kell! Az okos Nő tudja ezt és nem nyaggatja, hogy megint nem hívtál fel és megint elfelejtetted a névnapomat!

Ha az a Nő vagy, kire vágyik, a karjaiban érezned kell az elmaradt névnapokat, ünnepeket, évfordulókat és a mindennapkarácsonyt!” (Alex)

Olvastam… s elgondolkodtam rajta picit… ez lenne a férfiak igazsága, hozzáállásának miértje a dolgokhoz?  Ezt kellene nekünk nőknek megértenünk, boncolgatnunk… s átgondolni minden szavát….?

Csend és nyugalom mindkét félnek kell időnként… mikor magába nézhet, elgondolkodhat az életén.. a felmerülő gondokon, megoldandó feladatokon… ez igaz!    De ez így, nem csak a férfiak privilégiuma…

 Egyben azért mások vagyunk… mi NŐK … talán abban,mi  szeretünk fecsegni,  szeretjük a társaságot, szeretjük Őt, ha mellettünk van, s mindent elmondhatunk neki… talán egy Nő  jobban kitárulkozik… A férfi pedig, ha sérelem  éri a sebét nyalogatja…vagy ha gondja van, nem mondja el senkinek, hanem maga gondolkodik rajta, hogyan is oldhatná meg mihamarabb, a legjobban… Pedig lehet jobb lenne, ha ő is elmondana mindent, s együtt közösen, talán hamarabb megtalálhatnák a kiutat mindenből…  A férfi mindent egyedül akar megoldani… már régi öröksége ez, hiszen ő az első számú, s mi nők, a 2-ak. A férfi magában hordozza azt, ő a teremtés koronája, neki kell vinni minden terhet… pedig ez nem így van… Mi nők is elég sok terhet veszünk a vállunkra… csak azért jobb legyen minden körülöttünk…

Elemezzük  picit tovább… A férfi arra született, hogy alkosson, építse a világot? És a NŐ, csak kiegészítő eleme a férfi nemnek? Arra való, hogy kiszolgálja? Segítse? Mindennel egyetértsen? Ekkor hol  a női ego, el van nyomva? A nő nem alkot? A nő nem irányít? A nő nem teremti a világot? Rengeteg kérdés merült fel bennem.

Van egy mondás, miszerint minden sikeres férfi mögött egy nő áll… az idézet is erről szól…

És mi nők hol állunk?  Azt is olvastam már „ a férfinak élete van, a nőnek sorsa…”…

Boncolgassunk… szívesen venném a kommenteket…. kíváncsi lennék a véleményekre…

Előre is köszönöm, aki "fáradozik vele…”

 És mégis forog a Föld...

starlit•  2011. augusztus 17. 13:42

A tánc ereje...( +18)

Olvastam a minap egy történetet. A táncot emelték ki benne,  mennyire segíthet feloldani a benned feszülő gátlásokat.

Egészen pontosan elősegíti az endorfintermelődést, vagyis ha sokat táncolsz, a felszabaduló "boldogsághormon" segíthet elfogadni, megszeretni önmagad, így a szexben is könnyebben tudod átadni magad a gyönyörnek.(  Talán ezért is szeretem én is oly nagyon?:))

 

Egy hölgy mesélte el a történetét, melyet egy tanmese indított el benne...

"Mikor erre a tanmesére bukkantam, megváltozott utána az életem.

A tanmese  szerint egy alkalommal az egyszeri nő elment a bölcshöz, és tanácsot kért tőle, mert bár száz férfival is hált már, soha nem ért fel a csúcsra. A bölcs azonban részletekbe menő útmutatás helyett csak annyit mondott:

"Menj haza, szorítsd a lábad közé a legszebb, legbársonyosabb párnáját a házadnak és táncolj."

Csak legyintettem rá, hogy mekkora ostobaság. De egy reggel, a sokadik kudarcos szex után, amikor egyedül maradtam és a gyerekek sem voltak otthon, meztelenre vetkőztem, a párom kispárnáját a combjaim közé szorítottam, lágy zenét kapcsoltam és ringatózni kezdtem.

Először nem éreztem szinte semmit, de minél erősebb lett a ritmus és én minél hevesebb mozdulatokat tettem, egyszerre érezni kezdtem a párna varrásait, a gyűrődéseket és a férjem semmi mással össze nem téveszthető illatát.

Állva, remegő lábakkal, a hálószobai tükör előtt született az első olyan gyönyör, amelyet szabadon, szégyen nélkül vállalt a testem.

Szóval azóta hetente többször is táncolok. Nem csak a magam örömére."