Valamiről szól...

Nézd a szegényt, hogy gyűlölködik,
hogy utálja a más színűt,
a más nemzetiségűt,
a más nyelvűt
s mi egy mást,
nem tesznek ellene,
csak akkor, ha már kell,
de addig nyugodtan
tűri csak, a nép.

Nézd meg ezt a kis fasisztát,
akiről írok hát,
torz arcú és szegény,
nem is csoda – még agglegény,
már a rendőrségnél van aktája,
már tudják talán azok,
hogy mely börtönben
 hol is lesz a cellája.

A nép egyik középiskolájában
még össze is mosolyognak vele,
az alja népek vele egyesülnek,
kik titokban merik csak ki mondani,
hogy utálják a cigányt,
a zsidót
és a gazdagot,
az öltönyöst,
de bátran merik vállalni
azt, hogy az éppen a sorból kiállót
merjék együttesen bántani,
erkölcstelenül,
s majd utána minden tettüket letagadva,
elsunnyogva élnek majd tovább megnyugodva.
(Hogy büntetés nem lesz.)

Reszkessen az nyomorult ki nem olyan, mint ők.

Kik nem lelki szegények, és a sorból kiállok,
sőt, még talán jó tanuló
és a szakiskolába megy érettségire,
szakma után,
ne álljon értetlenül
és bután:

Szegény kis nép vagyunk mi.

Mi a szocializmusban meghajolt nép vagyunk.
Görbe háttal közlekedünk ma is a mindenséges hatalom alatt,
amit az édes vörös csillagos idők alatt megtanult a nép.

Mikor a szegény népek közt mész,
érezhető ez a megalázkodás,
ez a kis „görbehátuskodás”.

Milyen érdekes.

De lehet, hogy a nyugat elsöprő manipulációja az,
amit az eredmény ma mutat,
s az elmúlt évek hosszú diktatúrás
hatalmi ideje alatt adott volna neki utat?

De a legérdekesebb ez a népi csend,
melyet a szegényeknél hallhatsz.

A susmorgás, a gerinctelenség,
a fasisztával való egyetértés,
a hüllőagyi eszmék elfogadása
és az agy-gondolkodásra
való használatának
teljes elkerülése.

S régen mikor szegény volt az ember,
akkor csak a munkára törekedett.
De itt mára már az ürülékben lakni se bűn.
Sőt, hát ez elfogadott.

A szakiskolai szegénység a fasisztával ért egyet,
akinek már lóg a lába ki az iskola kapun,
és a rendőrök örömmel készítik bilincsüket,
hogy végre rá tegyék kezüket
a rendbontó,
és a társadalom számára veszélyt jelentő
kis és szegény fasisztára.

Kérlek, sajnáld.
Sírd el magad.
Érezz sorsával vele együtt.
Könyörgöm: mond, hogy ártatlan.
Hogy még akkor is az lenne,
ha bizonyítottan gyilkolt volna.
Könyörgöm: csak egyszer mond, hogy ártatlan.
ÉS akkor te is azok közé a lelki szegények közé állsz,
akik pártolják szegényke kis fasiszta madarat,
kit jogosan ítél el majd a bíróság
nem koholt vádak alapján,
hanem a bizonyítottak alapján.

Sajnáld, hogy távol állsz (még).
Mert a jövő egyre eltorzultabb arcát mutatja
napról napra.
S mikor majd újra uralomra jut ez a Hitlerista,
antiszemita eszme,
majd gondolkodj el azon,
hogy te tettél-e ellene,
és hogy tenned kellet volna-e ellene.

2013.12.15