Őszi búsuló

vadrozsa•  2019. szeptember 8. 20:31





Árnyak járnak a reggel kapujában, 
harmatot sír az ősz  szeme. 
Kopott, mustár színek várnak a járdán, 
búcsút int a nyár hű szíve. 
Zizzen a levél,  didereg szép lelke,
reszket bennem is gondolat. 
Fagyos köd szitál, vak a világ szeme.
Benyit hozzám az öntudat. 
Csak néz a sok rozsda- lelkű idegen,
gúnyoló cinizmusa  jól mulat.
Szeretet megbújik, szorít szívemen,
fénye örök Utat mutat. 


Tiszakeszi, 2017.09.08.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

vadrozsa2019. szeptember 9. 19:17

@skary: 👍

vadrozsa2019. szeptember 9. 19:17

@Bugatti350: köszönöm

vadrozsa2019. szeptember 9. 19:17

@Mikijozsa: köszönöm. 😊 Ezt nem most írtam.

skary2019. szeptember 9. 13:53

pontosan

Bugatti3502019. szeptember 9. 07:47

:) Kedves Mária! ... megcsapott engem is ez az az őszi időjárás.... Szép a ritmusa is versednek... biztosan járható még az út ! :) Ölelésem, a névnapodra is szól ! :) szeretettel:
István

Mikijozsa2019. szeptember 8. 21:33

no, az árnyak csak ott kint járnak...szép a vers