vadrozsa blogja
SzerelemPillanatok
Csillagfények ölelték át tekintetem,
beragyogott a vágy.
Megrezzent ereimben a valóság.
Mély sóhajok növesztettek szárnyat,
felemeltek,
égi útjukra rátaláltak.
Forró érzések szeretkeztek
az este, fekete takarója alatt.
Meztelenre vetkőzött lelkem.
Megállt az idő,
örökre itt maradt.
Megszülettünk (átdolgozásom) 18+
Tiszta csendemben megtaláltalak.
Vakon éreztelek.
Álomként hordoztál hozzám vezető utadon,
karjaidban keltem életre:
rám rajzoltál érzéki vonalakat,
vöröset sugalló tereket.
Formáltál, fantázia-
képeiddel hasonultam meg.
Feltérképezett csókod bőröm domborulatán.
Igéző kívánásod ölemben
sisteregett,
benne forrt fel kettőnk születése.
Féktelenül alkottál meg:
szűz szerelmet, őrült vadat,
és önfeledt szerelmest.
Megrezzent lelked,
mert megtaláltad bennem magad.
Benned élek
Hangtalan voltam,
angyalként lebegett lényem
a sors adta ajándék-percben.
Tekintetem válasz –csillagai ragyogtak rád.
Látomásnak érezted suhanó ártatlanságom,
vörösre festette a feszült pillanat .
Magadba kívántad lelkem,
most megtalálod
benned lüktető önmagam.
Mezőcsát; 2013.08.01.
Megszülettünk
Csendemben megtaláltalak,
tisztán , mindent elmondón.
Kószált gondolatod bennem.
Érintésedben ott lapult a vágy
felfedezni a megálmodott csodát,
mit magadban hordoztál hozzám vezető utadon.
Rám rajzoltál: érzéki vonalakat,
vöröset sugalló tereket.
Óhajtott sóvárgó szád.
Megszűnt tér és idő.
Az észlelés csak kettőnkről beszélt,
szavában ott volt a remény, a beteljesülés.
Egy pillanatban mélyen megrezzentünk.
Lelkünk közös otthonában megszülettünk.
Újjá születve
Karjaidban újjá születek:
Ujjaid formába öntik vágyaid,
körvonalat rajzolva testemre.
Formálsz, fantáziád szülte
képeiddel hasonulok meg.
Feltérképez ajkad cirógatása,
vörös színt csókolsz rám.
Kívánásod igéző ölemben
kell életre,
felsistereg bennem születése.
Féktelenül alkotsz meg:
szűz szerelmet, őrült vadat,
és önfeledt szerelmest.
Megrezzen lelked,
mert megtaláltad bennem magad.