vadrozsa blogja

Irodalom
vadrozsa•  2010. június 20. 17:20

TÁMASZ

TÁMASZ: Először ismerd meg a fát, mielőtt neki támaszkodsz!!!!
A fák kb 90%-a elhajlik , ráadásul úgy, hogy mindez a hátad mögött történik!!!! A látszat sokszor csal!!! Ezért nem keresem a támaszuk , hiszen a régiek között is akadt, amely megtévesztve az érdek felé nyújtotta törzsét(sok az ál barát). Inkább támaszkodok Isten szavaira!!! Az ÚR a helyére tesz mindent és mindenkit!!!!!

vadrozsa•  2010. január 29. 17:54

A remény ruhája

Széttépték a remény ruháját apró darabokra, minden kis foszlány egy érzés volt.
Nézem. Ami szép volt, az a jelenben ronggyá vált! Nincs cérna, ami összefűzze.
Nem tudom újra egésszé varázsolni, amit régen magabiztosan hordtam.

Sebeim ollója szétszabdalta a fehér, csillogó selymet. Vérfoltok pecsétje hirdeti a szenvedés nagyságát. Sok apró vércsepp terül el a csodás anyagon. Szívem szakad szét, ahogyan szemem a foltokra tapad. Láthatja ezt a világ, de nem érezheti! Nem élte át ezt a fájdalmat. Nem kiáltott fel lelke az összes leváló ruhadarabnál.

- Hiába nézel te világ! Hiába ítélkeztek emberek! A fájdalmat csak is Isten érezhette át.

Remegő kezeimmel mondtam imát. Könnyektől ázott szemeim néztek az ég felé. Reszkető szám segítségért kiáltott. Olyan lett az élet, mint egy átok. Csak Isten látta ezt, hiszen hozzá fohászkodtam! A sötét oldal akkor is farkas szemet nézett velem és a remény ruháját darabokra tépte rajtam. Tudta az álnok, hogy lelkem haldoklik majd.

Beleborzongok, ha a darabokat nézem. De minek is tekintek rá? Könnyek gyöngyözik az emlékeket. Az elvesztés bánatos cseppjei azok. Már csak a fájdalom lapul megbújva benne, hogy senki se lássa. Takarja magát a világ elől, úgy hiszi így jó, ha láthatatlan. De valaki egyszer biztosan észreveszi!

Most ülök a sarokba kuporodva, kezeim összekulcsolva. Istenhez szólok, vegye le rólam a gyász szorító ruháját. Belehalok, ha tovább kell viselnem.

- Uram kérlek, öltöztess új ruhába! Fehérbe, mint régen, hogy szívembe visszaköltözzön az öröm! Áldj meg, hogy ne tépje szét a reményt a jövő! Kérlek Atyám, öltöztess fel a szeretet, a hit, a béke ruhájába, hogy védő pajzsom legyen! Kérlek Istenem segíts, hogy tovább tudjam élni az életem!

 

Megjegyzés: kislányom halála után írtam 2006-ban.