Lassan 64 leszek

Lassan hatvannégy leszek,

még erőm van, teszek, veszek,

 e rossz időtől szenvedek,

de örülök minden percnek.

 

Kora hajnalban ébredek,

a sorsomról elmerengek,

de már semmin nem kesergek,

nem fogok kardot kezembe.

 

Igazamért nem harcolok,

mit elvettek hatalmasok,

fejem tiszta, sokaknak rossz,

nyelvem viszont nem jól forog.

 

Nem tudom magam kifejezni,

 gyorsan akarom mondani,

lassabb lesz, amit mondok  én,

de nem adom fel a reményt.

 

Egyszer kitisztul a beszéd,

tiszta  lesz még az, a beszéd,

járásom már alakulgat,

nem adom fel vágyaimat.

 

Jobb kezem még elég sete,

de ezen segít a  billentyűzet,

ha nem, akkor marad a ball,

és akkor mond csak, hogy mi van.

 

Élek ez a lényeg így van,

álmaim azért még vannak,

vágyaim majd teljesülnek,

az egészet nem adom fel,

csak egy  kissé vissza veszem.

 

2020-07-01

 

 

 

 

 

,