Emlékek

Nem voltam sármos,

sem kiváltságos,

sosem volt vagyonom,

sem autó mobilom.

 

Így éltem életem,

gondjaim feledtem,

vidáman nevettem,

életet szerettem.

 

Sokat kocsmáztam,

táncoltam, nótáztam,

lányokkal cicáztam,

de sokszor ráfáztam.

 

Soha nem búsultam,

amikor csalódtam,

vártam a holnapot,

újabb hamis csókot.

 

Volt belőlük bőven,

mint csillag az égen,

átmulatott évek,

egyszer véget értek.

 

Barátnők, barátok,

füstszagú kabátok,

régi balgaságok,

jó gondolni rátok.

 

Időnk lassan lejár,

elhallgat a nótánk,

toronyban harangot,

búcsúzóul húzzák.

 

2019-11-12