ugroeva blogja

ugroeva•  2015. szeptember 20. 16:21

Beszél a csend...

Beszél a csend,
beszél helyettem.
Nincs harsona,
nincs dobpergés.

Némán állok a világban, a magányban.
Képzetem messzire kiált,
suttogva viszi a szél tovább, 
tovább a csend felé...

ugroeva•  2015. szeptember 19. 21:54

Illúzió?

amikor az titokzatos őszbe 
bepillant a tavasz
(elfeledve – 
ő is oly ravasz)
lehulló falevelek
táncra perdülnek
kopaszodó fák
kedvesen zenélnek
rád mosolygó napsugarak
szívedben reményt keltenek...


ugroeva•  2015. szeptember 19. 21:48

Elfojtott dallamok

Elfojtott dallamok 
Hangosan szóljatok 
Fájdalmas akkordok 
Húrok közt sírjatok

Szivárvány szólamok 
Messzire szálljatok 
Táncoló ritmusok 
Síron túl ropjatok

Elfojtott dallamok 
Lelkemből szóljatok 
Végtelen dallamok 
Vígan kacagjatok

ugroeva•  2015. szeptember 19. 21:43

Életed…

 
Életed egy szép regény
Átszövi árny és a fény
Nézz, csak nézz az ég felé
Utad során elkísér!

Ha szíved bús, nem zenél
Lásd a fényt, ne félj, ne félj
Nézz, csak nézz az ég felé
Utad során elkísér!

Milliárdnyi fény ragyog
Sötétben is mosolyog
Nézz, csak nézz az ég felé
Utad során elkísér!

Reménysugár nem hagy el
Ezüstfényben átölel
Nézz, csak nézz az ég felé
Utad során elkísér!