Szilánkok
Csendben
Mind hordozunk sebeket
hogy kinek mélyebb, nem tudhatod.
Ne bántsd, mert könnyezik
s fájdalmas szavakat suttog,
Inkább ülj mellé, csendben fogd meg kezét,
vagy csak nézzétek együtt a naplementét...
(2011.06.26.)
bizalom
mindennapos rutinná váló
irigység
tisztelet, lélek
mit jelentenek neked
mai embernek
-semmit-
gyalogolsz testeken
taposod, mint a gazt
társad, idegent
-bárkit-
becsvágyad a hited
s majdan
ez lesz veszted
(2010.10.18.)
(h)idegen
ablakomon át
szellő hozta
érzés tart fogva
lélegzet visszafojtva
figyelek
itt vagy e
mikor jössz
értem
akarlak csókolj meg
halál angyala
kérlek
Agatha Christie
"Megesett már, hogy beleharapott egy szép, piros almába és a magház mellől egy undorító féreg nézett vissza? Sok ilyen ember van manapság. Azt kell hogy mondjam, egyre több."
„van ami örök; a bánat”
beteg szívemre
rakod terhed
észre sem veszed
talán ez már a halálom lehet
levegőért kiáltok
-hang nem jön ki-
fojt a könny
fulldoklom
(*a címet Kiss Virág verséből idéztem)
