Roskatag lelkem útja

turk.eva•  2013. július 23. 17:53

Kietlen szigeten tántorgok
lelkem kínja végtelen
hazugságaid odút raktak
szívemben
homályos foltok
villódznak előttem
nem bírom cipelni
keresztem
hasonmása sem vagyok
önmagamnak
úgy érzem
megátkoztak
boszorkányok lakta
hely ez
már a természet
szépsége sem nyugtat meg…



Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

turk.eva2013. szeptember 8. 00:56

pepo :)

pepo2013. szeptember 7. 07:04

homályos foltok
villódznak előttem
nem bírom cipelni
keresztem
hasonmása sem vagyok
önmagamnak.......

turk.eva2013. július 24. 23:54

Zsuzsa, beam, skary köszönöm szépen, hogy olvastatok!

skary2013. július 24. 06:36

azbaj

beam2013. július 24. 05:16

ölelésem küldöm...

Zsu-zsa2013. július 24. 00:55

''Hazugságaid odút raktak..''
Hát ez az...ez az amit nem lehet semmissé tenni.

Szép versedhez gratulálok.
Mondhatnék valami biztatót,de nem jut eszembe semmi...
Nehéz ha az ember maga is épp ezt éli.

Szeretettel.:Zsuzsa