Szilánkok
Gondolatok36
35 – kórlapokkal teli
csont repedt
szalag szakadt
mellkas roppant
nyakcsigolya zúzódott -
leletek gyűlnek
a fájdalom mégsem enyhül meg
kívánhatnék valamit
most vagy azon a napon,
mégsem teszem
értelmetlen -
az álmok hazudnak
mind beteljesületlen maradnak…
35 – elvitt mindent
36 – mi rosszat tartogat?
számok, amik nem tartogatnak
semmi olyat,
mi mosolyt hozhat…
értelmetlen?
(saját)
Csábít(ó)
Dús fűben simogató
szirmok kedveskednek
arcomnak,
a tó felől suttogások
csalogatnak.
Kíváncsian egyenesedek fel,
s hallgatom
miről mesélnek.
Elvarázsolva futok a partra,
hol egy más-világ tekint rám.
Magába bolondít
a víz mélységes világa.
Indulok hát ,
talán nem éltem hiába…
éber-kóma
ágyban maradt
kialvatlan éjjelek
tömkelege
üldöz
némán
nehezedik rám
a fáradtság
dermedt szempár
ijesztően néz vissza rám
nedves arccal
fájó végtaggal
keresem
hová tűntem
hullám-sír
halott lány lebeg a vízen
- megölte -
suttogja az éj lágy szele
sírt, élni akart
könyörgött, hasztalan
talán jobb is így ,
úgysem volt jövője
- mindenét elvette -
csendet remélve
sodródik tovább törékeny,
hideg teste