Szilánkok

Pillanatok tűnnek el
a hajnal fényében
könnycsepp ízét érzem
sikolyomra riadok
Maradj!
Ne menj így el
maradj még
csak néhány percig
míg a magány rideg valósága
ajtót nyit.

…Holtak kertjében sétálni
Érezni a hideg föld alatt porrá lett szív melegét
Összeroskadva sírni
Soha többé fel nem állni…

Ha kialszanak a fények
izgalmas játék
veszi kezdetét
- mosolygok -
Véresre harapom ajkam,
őrjöng belül
a  vágy,
Csókolj már
- Halál -
ízlelni akarlak,
Érezni
hogy még élek!

Alszik minden már,
ám néhány éber lélek
ablakhoz jár.
Felnéznek az égre,
tündöklő jelenséget
figyelve.
A Holdat
a csillagok ölelik,
körtáncot járva
udvarát szépítik.
Feledésbe merül
az itt és most
könnye.
Álom nélkül,
de gyönyörködve,
repül tova az éj
magányos csöndje.