Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Dimenziók
turk.eva• 2024. november 19. 02:01 • olvasva: 68
Atomjaira hullik
Szét testem
A jelenben
Párhuzamosok futnak
Az egyikben épp
Itt vagy
Nem sejtem
Mit hoz a holnap
Nélküled
Hasad az anyag
Változtatnék a múltban
De már csak te tudsz
A mába átnyúlni
Hogy a pillanat
Még egyben találjon
Veled
2024.11.19.
turk.eva2024. december 20. 17:17
Örülök, hogy olvastál!
Köszönöm!
Kurill2024. december 18. 08:19
Ezt igy lehet!!! Gratulálok! Üdvözlettel, Veronika
turk.eva2024. november 21. 15:07
Kedves Zsuzsa, örülök ha így gondolod!
Köszönöm.
Zsuzsa03022024. november 21. 14:45
Elgondolkodtató...
turk.eva2024. november 19. 12:36
:)
turk.eva2024. november 19. 12:36
Kedves Sándor, nagyon köszönöm.
turk.eva2024. november 19. 12:36
Jó cím!
Köszönöm, hogy olavstál!
turk.eva2024. november 19. 12:35
Igen, ezért csak a mába tud átnyúlni..
legland2024. november 19. 09:32
Hm, rám tapadt ez a vers, mint a hínár;...súlyos, de szép sorok!
skary2024. november 19. 07:29
aha
Animanongrata_2024. november 19. 03:48
Idősikoly, ez nekem a címe, tetszett, amivel még dolgunk van talán el sem ereszt.:)
gyorisandor2024. november 19. 03:21
Az anyag csak előre, a lélek VISZONT minden irányba képes haladni.
A múltat megmásítani nem tudjuk, csak hamisítani esetleg kiszínezni.