Szilánkok
Kietlen
Fejeteket lehajtva
rójátok a köröket
egymással sem
törődve
bámultok a semmibe
- fásultan -
Hullanak könnyeim
a földre
nem tartozom
Ide
Születésnapodra (01.14.)
Megannyi könnycsepp hullott már érted,
Mik édesanyád szemében ékkövekké lettek,
Mikor meglátta apró kezeid,
Csodás szemeidben a végtelen szeretet tükröződött vissza rá,
Boldogság volt ez a pillanat mindkettőtöknek.
Megszülettél, s e nap megváltoztatta életét sokaknak.
Hálát adok ma én is, hogy létezel,
S kérem az Eget, óvja
Vigyázza minden léptedet!
Isten éltessen!
(2025.01.12.)
Egy régebbi adventi versem
Advent varázsa
Kisgyermekek csillogó szemekkel
figyelik a szépülő
tereket.
Díszek kerülnek ablakokba,
boltokba,
bármerre tekintenek,
ragyog az utca.
Megnyílik a forgatag,
ajándékok
s csupa jó falat
illata csalogat.
Listák készülnek,
mi legyen a fa alatt.
Hosszú négy hét
várakozás után
eljő a nagy pillanat:
megszületik Jézus,
Isten fia!
Ő a legszebb ajándék,
a karácsony lelke,
életünk értelme.
Dimenziók
Atomjaira hullik
Szét testem
A jelenben
Párhuzamosok futnak
Az egyikben épp
Itt vagy
Nem sejtem
Mit hoz a holnap
Nélküled
Hasad az anyag
Változtatnék a múltban
De már csak te tudsz
A mába átnyúlni
Hogy a pillanat
Még egyben találjon
Veled
2024.11.19.
Félreértések
Mi fakad abból ha egy szó
Másképp hagyja el ajkunk
Mint ahogy gondolunk
Vagy érzünk
Bánat fájdalom
És egy lépés ami
Nem lesz őszinte
Csak kétségbeesett menekülés
A biztosnak hitt megoldásba
De az nem hozza azt az érzést
Amire igazán vágyik
azt nem pótolja a valótlan
Színjáték
Erőlteti még de meddig
Végigvinni dacból
Vagy odaállni
Újra megérinteni
Azt ami igaz, valódi
És nem endegni el
Többé soha
(Nem vers csak gondolatokat sora.)