Tündevilág

beresvivien•  2017. december 11. 16:42

Férfi a tónál - egyperces

Férfi a tónál
- egyperces - 

A férfi ma éjszaka is kint volt a tónál. Csak állt a kikötő szélén, sötétbarna szemeivel pedig meredve nézte hol az eget, hol a tó vizét, mely halkan fodrozódva meg-meg érintette a partot. Az eget apró csillagok díszítették, szorosan körülfogták a holdat. A férfi hosszú haja néha meglibbent, homlokát takarta, inge úgy szintén a szél által lebegett. Magas teste olykor megmozdult, fürtjeit néha félresimította az arcából s bár tartása erősnek mutatkozott, tekintetéből mély szomorúságot lehetett kiolvasni. Csak állt és nézte a feketeséget s várta, hogy felkeljen a nap. 
Mikor már hajnalodni kezdett, utolsó pillantásait a tóra vetette, utána letérdelt a kikötő deszkájára és halk szavakkal elbúcsúzott. Mielőtt felállt volna, kezét a szívéhez tette és így szólt:
- Léda, holnap újra eljövök!
Azzal lassan felállt, megfordult és magára hagyta a tavat, a rozoga kikötőt.

Megjegyzés 1. : A próza a Férfi a tónál c. versem illetve egy történet alapján íródott... 
https://blog.poet.hu/beresvivien/ferfi-a-tonal

(A férfi minden éjjel ott áll a kikötőn, csak vár és vár... várja a hajnalt, aztán elmegy. Egyesek azt mondják, hogy nem is ember, csak egy szellem, aki a tónál kap megnyugvást, mások azt mondják, hogy ő őrzi a tó nyugalmát, de vannak olyanok is, akik azt állítják, hogy az árny minden éjjel a kedvesét várja, Lédát. De hogy ki az a Léda, azt senki nem tudja, talán egy másik szellem, aki a kikötő partjánál bolyong) 

2016. május 3. 

Megjegyzés 2. : Nem Ady "Lédájáról" van szó... hanem egy másikról! :)