haldoklom

trex21•  2013. december 2. 16:25

Haldoklom, haldoklom.
Fekszik a csend az ágyamon.
Fehérségem beterít.
Álok ágyamnál.
Lenézek, 
s nézem magam ahogy süllyedek.
Hangokon lépkedem.
Ordít minden!
Síkit félelmem!
Szinte vonyít.
Mint űzőt vad rohanok!
Négykézláb mászok.
Rajzolok meztelen testeket!
Pornográf önmagam ahogy
kívánom szerelmem.

Örült elmém póráz nélkül rohangál.
Nincs ki féken tartatná!

Istent látom lógni fent az égen.
Angyalok repkednek körülötte.
Fülébe súgnak.
Biztos rólam sugdolóznak.
Szárnyaik vérvörösen izzanak az égen.

Nevetek!
S örült hangon hívom.
De nem felel!
Csak nézi eltorzult arcom!
Ahogy imádkozom!

Hol a kezdet, s hol a vég.
Köztes létem a tiéd.
Fogad,
és kínozd!
Elmém!
Ne sajnálj.
Élvezd szenvedésem.
Atyám.
Mint drog olyan vagy nékem!
Függök tőled.
Mint te tőlem!
Kezemen karmok tépem húsom.
Lásd szenvedek én is!
Örült vagyok mint eme világ!
Amely be fogata elmém!


Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!