elveszet ifjuság

Újpesten a panelházak tövében.
Körbe táncol az unalom.
Alkalmi barátok meg sodorják utolsó álmuk.
Csak állunk,
És színesbe vált az éjszakánk.
Lent pinyonál.....
anyám részegen áll az erkélyen,
ordít, amint apám hátulról,
szerelmesen megtámogatja.
Elveszett fiatalság.
Halva született álmok.
Barátok haverok.
Ennyi, mi meg maradt nekünk.
Reménytelen jövőnk.
Romokban hever.

Unottan lógatom, lában.
Amint,
terpeszkedik a vágy bennem.
Hogy még egyet szívjak.
Egy utolsó mámoros érzés.
És meg hal bennem az álom.
Ostoba zsernyák, feszít.
Oktat mint ostoba állatot.
Züllött felnőtt világ.
Meghiúsult álmokkal.
Bennünk elő ifjúságuk hallva született.
Has,
alkoss,
gyarapíts,
hirdeti egy meg kopott grafiti felirat.
Mi csak nevetünk.
Tehetetlen dühünkben.
Lent a pingpong asztalnál,
össze gyűltek a barátok.
Megsodorjuk mi meg maradt nekünk.
Szerencsétlen életünk.
Üveges szemel haldoklunk.
Minden este.
Nincs anyám,
nincs apám.
Sem hitem.
Meghalt a külvilág.
Szét vert fejel támolyog mellettem az élet.

Van egy csajom, szőke szépség.
Imádom ha térdel,
és szerelmesen csókolgat oda lent.
Miközben jókat, szívok az életből.
Zajlik az élet.
Az éjszakában.
Prostik, stricik,és a drog kábulatában.