Tonx blogja

Mindenhol csak ez visszhangzik... a Világban, a TVben, az engem körülvevő dolgokban.... a fejemben. a szívemben. Mindenben ezt látom, ezt hallom... ennek már sosem lesz vége? Az utcán nem tudok úgy végigmenni, hogy ne tolakodjon be az arcomba a képe? Pff... Néha úgy érzem, hogy ez egy örök körforgás ami, ami mostmár mindig nyomni fogja a lelkem. Egyszerűen nem bírom feldolgozni. Olyan mintha a Világ elrohanna mellettem én meg csak állok a forgatag közepén az idő csapdájában. Ugyanott, ugyanúgy, mint Akkor. És én lépni akarok, továbbindulni az utcán, de a lábamat visszaszippantja a talaj és nem enged el. És nem tudom mért... mért nem enged?? Annyira része lett az életemnek, az egész életvitelemnek. Alapvető dolgoknak az életemben, és igazából csak most néztem vissza és láttam meg ezeket. Beivódott az agyamba, a környezetembe, a döntéseimbe, a mozdulataimba, szinte a testem része.... Csak most, most vettem észre, mennyire elengedhetetlen"kelléke" lett a mindennapjaimnak. Egyszerűen hihetetlen... Mintha mindig is így éltem volna. De mégis minden olyan más. Minden... nehezebb, azt hiszem. Vagy nem is tudom hogy kéne ezt megfogalmazni.

Neki egy óriási kudarc volt ez az életében... nekem is... csak nekem az benne a felfoghatatlan tragédia, hogy elvesztettem. Neki meg az egész úgy ahogy volt...

Gyenge voltam. Buta és naív. És szerelmes... Őrülten szerelmes... Elvetemülten, lángolóan, szenvedélyesen... meggondolatlanul... jaj, de nagyon meggondolatlanul... És persze nem csak voltam. Vagyok még mindig ugyanúgy.

Egyszer üvölt belül a fájdalom, marja az egész belsőmet, kínlódok, vergődök, úgy érzem hogy szétszakad a testem a fájdalomtól és csak sírok órákon át reszketve, hisztérikusan, keserves mély zokogással...
máskor meg csak ülök, magam elé bámulok, mosolyogva, ringatva az emlékeimet, a szívemet, a szeretet, a szívét amit valaha nekem adott... Nekem adta, rövid időre... de addig a rövid ideig Csak az enyém volt, teljesen, mezítelen, őszinte valójában... még egy atomrobbanás sem tudta volna elválasztani... Életemben nem láttam még olyan szerelmes férfit mint amilyen Ő volt Akkor. Ahogy csillogott a szeme... Amilyen mélyen és hosszan tudott bámulni... Ahogy megcsókolt... a csók... hát az mindent elárult......

Istenem de hiányzik:'(

És igaz amit mondanak:
"Nem az az igazi akivel le tudnád élni az életed.
Hanem az, aki nélkül nem."

Amióta elment, úgy érzem nincs életem. Soha nem éreztem ezelőtt ekkora ürességet. Mindig valamivel kitöltöttem, volt valami... ami fontos volt, bármi. De most... nem érdekel semmi. Nem számít. Nem érdekel.
Olyan üres a világ számomra. Szürke. Unalmas.

Ezért mondom, nem tudok élni nélküle. Ez ami most van, bármi, csak nem élet.

/nem saját/
"Álmaimban enyém voltál,
Kinyílni, szállni tanítottál.
Elhittem a szót és szálltam,
Magas, kék egekre vágytam,
Lángra kaptam, elégtem egészen,
S nem voltál sehol, mire lenéztem..."

Jim Morrison:
"Még annyi mindent mondanék Neked,
Mégis évek óta írok egy levelet.
Csak egyetlen sornyi hazugság - röviden:
//Már megtanultam élni nélküled//"

"Mondd, hogy lehet, hogy lesz bűn egy szerelem?
Miért, mondd, miért baj, hogy ő kell nekem?
Tizenhat múlt, de amikor hozzám bújt,
Az a tűz újból lángra gyúlt.
Tiltják nekem, fogva tart a félelem.
Miért jó nekik így, miért vannak ellenem?
Szerelem-játék, ahogyan volt, úgy szép,
Aki nem látta úgysem ért.

Fáj a szív itt bent, ez tiltott szerelem,
Csak kínoz engem...

...Nézz rám, mondd, hogy mit vársz tőlem,
Hisz tiltott a csók, nekünk mégis megvolt,
Csak egy pár nap, ami rólunk szólt,
A tanú csak a Hold.

Nem hallja más a szélbe súgott vallomást,
De ha kell, majd megvédem a törékeny varázst,
Vigyázok rá, a szerelem elég hozzá,
Vele elszöknék bárhová.
Miért nincs velem, ki dönti el, hogy így legyen?
Hogyan rejtsem el a sebeket a szívemen?
Ez meddig tart, ami jó, az miért hoz bajt?
Egy szerelem-dallamba loptak zajt."

Ahhhjjj.. SZERETEEEM

mindig és most

örökké és azután is

És a dal amit küldött nekem régen.........

:'(

.........Forever Yours.........

Pfffff....... Yeah, my babe, i'm with You in my heart forever and ever....
andeverandeverandever

Amikor azt hittem hogy már elfelejtettem, akkor is minden pasiban Őt láttam, Őt kerestem.........

MIÉRTTTT?????????

Ma reggel is láttam egy egy srácot. Igaz jópár évvel fiatalabb volt nálade a haja színe... és a szája.... és aaahhh

És a múltkor. Ültem Judittal és Katival egy sörözőben, és az ablak előtt elszáguldott görkorival egy srác..........

És tök olyan volt, mint Ő, TÖKRE OLYAN! És ugye ő is imád görkorizni, hát végig futott a hátamon a hideg....... de ami a legnagyobb poén: ebben a pillanatban elindult a rádióban a "Tiltott Szerelem". Azt hittem belepusztulok.
Ugyan hány százalék az esély rá, hogy "meglátom" és a rádióban pont akkor leadnak egy ősrégi slágert????????? Pont AZT a slágert???

Tudom, tudom, hogy csak én fújom fel, de de de de de akkorris!!!!!! :S:S

És nem is csak arról van szó, hogy külsőleg.... hanem beszélgetek valakivel... És akkor megszólal egy hang a fejemben, "Hahh, bezzeg amikor Foxyval beszélgettem", vagy "Hah, bezzeg Foxy ezt tudná...." "Ahhh, Foxy olyan okos...." vagy.... najó, most így nem jut eszembe de mindig csak ezt hallgatom "Bezzeg Foxy így, Bezzeg Foxy úgy... meg így meg úgy meg amúgy, meg a Foxy mindenben mindenhogy jobb és szebb és okosabb" Ahhhhhhh, az idegeimre megyek!!!

Bárcsak láthatnám...... még egyszer... csak, csak csak egyszer,,,,,,,,,,, óóóó te jó ég bárcsakbárcsakbárcsak

Szeretlek, mindig szerettelek és mindig is foglak.... -Go Bridget Go- ........ -.-'

You are my other side

You are my shine in my f* life

You are my everything what i am

You are my past, my present and my future

......You are the one that i want......

You're the Perfect Man.....

"You're the home my heart searched for so long
It is You i have loved...... All alone........."

Hozzá szóló verseim:

Tiltott vallomás
Maradj még, csak kicsit, kérlek
Álomban a valóság
Minden üres
Mióta nem vagy velem
Ne kelts fel...