tomorg blogja

tomorg•  2019. augusztus 3. 14:28

Sűnmagány

Éjszakai életmódot folytat, 


magányosan kószálva fújtat.

Tápláléka hernyók, bogarak, 

csigát is szívesen fogyaszt.


Megtámadja az egérfészket, 

növényi étket nagyon szeret

Éjjelente sokat gyalogolva

táplálékot keresve kutat.


Mellét fehér bunda borítja. 

test külsejét tüskéivel óvja

Ellenséget ezzel elriasztva,

labdává magát összehúzza.


Ősszel meleg kotorékban

kövéren merül téli álomba. 

Test hője fagypont feletti,

szegényke épphogy elviseli.


belső termosztátja követi

szegény szívet megterheli

Élethossza ezért is rövid,

5-6 év és örökre elalszik.


tomorg•  2019. augusztus 3. 14:10

Mókuskoma

Fán élő állat magasan, 

fatörzs közelben gondosan,

ágból bélelt gömb alakú 

fészket készít okosan. 


Itt lakik, alszik hosszasan,

ifjakat rendez szorgosan,

nappal szeret jót mozogni,

mókust könnyű lefülelni. 


Ősszel több raktárt is épít,

finomságot ide szállít,

hogy átvészelje a telet

élelmet hoz rengeteget.

 

Nem merül téli álomba,

alszik és pihen felváltva,

ahogy kevesebbet mozog,

úgy éhsége visszafogott.

tomorg•  2019. július 30. 14:10

Esély 2, Másképp kellene…

Boldog világban élhetnénk,
ha a próbálkozást is értékelnénk,
nemcsak magunk dolgát élvezzük,
más suta lépteit is észrevesszük.


Végig néztem a friss versek listáját,
vége felé láttam, szomorú valóságát.
Van költő ki hetekig egy szívet se kapott,
versén szegény mennyit fáradozhatott.


Úgy teltek el napok, feléje se néztünk, mi
szíveket gyűjtöttünk, versengve élvezzük.
Lehet rossz a rím, nem jó, nem költői a rag,
segíteni valahogy, jelezni felé a más hogyant.


Ki tanítja, magyarból jó, tanácsot adj kérlek.
Segíthetsz másnak az élet meghálálja ezt néked.
Nem tudjuk lényegét? Bocsánat, most tapasztaljuk.
Tanuljuk a jót, a törődést, az érzést továbbadjuk.


Terápiás céllal költjük az élményét,
elolvassák az oldalon, s  azt visszajelezzék.
Van saját meglátásunk, életérzésünk, nem
Petőfit, Jókait kell állandóan idézzünk.


Ők a nagyok,  A nagyok, tanultuk.
Mi csak magunknak s egymásért írogatunk.
Szerintem ez itt a hangsúly, a lényeg,
versen szöszölünk, s nem a TV hülyeségén élek.

tomorg•  2019. július 29. 10:36

Hol vagy, édesanyám? (Emlék)

Eltűnt évek

Barátom édesanyja emlékére


Eltűntek az éveink

egy pillanat alatt,

édesanyám tegnap még,

énem karjaidba szaladt.


Nem lehet, csak ennyi

volt, közös utazásunk!

Nincs többé féltően gyengéd,

ölelő aggódásod?


Ki mondja többé:

"Szeretlek, kisfiam!",

melegséggel hazaváró,

kedves hangoddal?


Tudom, elkerülhetetlen

a sors keze, de hirtelen

itt lettem, kis gyermekből

így egyszerre felnőttem...


Futnék, szaladnék

hozzád, ha tehetném,

az idő kerekét meg

jól visszatekerném!


De múlóan, mi változna,

csak még jobban fájna?

E sebző napodat tudva,

elhagysz mostanára.


(Tömör Gábor, 2019.07.15.)

tomorg•  2019. július 29. 03:26

adok kapok


van ki szívét kitárva csak ad, 
s nem vágyón mástól, ha kap, 
van ki szívét kitárva csak ad, 
s viszonzást becsületből kap, 
van ki szívét kitárva csak kap, 
s viszonzást is magának ad, 
van ki szívét kitárva szóba ad, 
s tette magának megmarad. 
s
nem lehet haragudni senkire, 
önző emberi alaptermészetre, 
ha ma nem, holnapra az lesz, 
szándéka mi számít, és tesz.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom