tjutka50 ,julcsi blogja

Egyszer egy baráti társaságban,

társasjáték formájában

verset kellet 5 szóból írni,

nem volt szabad ismételni.

Szerelem,boldogság,

álom ,valóság,könnyek.

Törtem a fejem,hogyan lesz könnyebb.

elkezdtem hát.

Nincs szerelem álmok nélkül,

sem boldogság ,s könnyek végül

szivre a legjobb orvosság,

ha amit érzel... a valóság.

Ez lett akkor egyszerű versem,

s a versenyt  versemmel megnyertem.

Volt egyszer a tatai tóban egy fekete hattyú,

tavaszt vár a zord tél után,legyen virág már minden fán.

Megérkezett most a tóra egy szép fehér hattyúlány,

szerelemre lobbant nyomban,majd elepedt ,

de a szép fekete hattyú nagy kevélyen lépkedett.

Szomorú lett,kedvenc hattyúm elhagyta régi tavát.

Csak a szél játszotta tovább utolsó hattyúdalát.

Tenni jöttem én e világra,

Oly sok a célom,feladatom.

Talán a sorsom ezt kívánja,

Ha valami bánt,hát megírom.

Járom az útam,vívom a harcom,

Úgy mint a homokszem a tengerparton.

Lassan elfogynak éveim,

Itt pedig gyűlnek verseim.

Amire gondolok..., meg van írva,

nem viszek semmit el a sírba.

Néha csak szépet álmodom,

Akkor is versbe foglalom.

Remélem a bemuatkozásom sikerült,egy kis rejtvény.

EGY hang a multból,

egy kedves kép,

egy emlék.

Velem voltál, kezem fogtad nemrég.

jött egy perc ,és nincs tovább,

meghalt minden boldogság.