tjutka50 ,julcsi blogja

A karácsony fénye világítsa meg szíveinket,s szeretettel gondoljunk egymásra.Ne csak ezen az egy napon,hanem egy új vers születésekor is örüljünk egymás sikerének.Tiszta szívvel ölel mindenkit  ,s jó versírást kíván 2014-ben is

                                                       Tjutka50julcsi

Közös út,
kutba fúlt
közös élet,
terv maradt.
Ne áltasd magad,
mindennek vége,
pedig harcoltunk,
küzdöttünk érte.
Ez a sorsunk-ez kedvesem....
elment a szerelem.

Az út forgalmas,
én úgy félek,
könnyes szemmel,
most csak nézek.
Volt egy kedves otthonom,
de szerettem ott nagyon.
Ám volt gazdám megúnt
kitett az útcára,
nincs  ki simogasson,
most lettem csak árva.
Ember,ha van benned
egy kicsi szeretet,
kérlek, vigyél haza,
szeressél engemet.
Had legyen egy odum,
legyen hova mennem.
Tudjak újra bízni végre
az emberben.

Édesapám nótája volt a vén cigány. Gyermekként próbáltam megtanulni,mert névnapján ezzel szerettem volna meglepni. Ferenc napra szántam a meglepetést,így volt időm tanulni. Kedves énektanárom is bevontam,hogy  hallgassa meg a nótát,s ő készséggel segített.Elérkezett a névnap,mindenki átadta ajándékát,már csak én maradtam hátra.Volt Édesapámnak egy kedves barátja,aki szépen tudott hegedülni,hát az én ajándékom így kiegészült az ő csodálatos hegedűkíséretével. Édesapámnak folytak a könnyei,de velem énekelte kedvenc nótáját.Nagyon beteg lett,s láttam rajta,hogy jólesne neki egy kis vigasz,hát elkezdtem énekelni a Vén cigányt.-Ez az én  búcsúdalom.-mondta .Rá két hónapra örökre elment, s én azóta ha rágondolok,hallom a neki oly kedves dalt.

Sokszor rámtörnek az emlékek,
van úgy,hogy nehéz a szívem.
A sors kegyetlen görbe tükre,
nem kímél bizony senkit sem.
Ilyenkor mindig megfogadom,
de megtartani sajnos már
nem tudom.
Nem szomorít el semmi sem
mert csak a szépre emlékezem.