Cédrus blogja

Vers
bakonyiili•  2013. szeptember 1. 19:33

a magányos...

a magányos
falevél
útrakél
s vajon
merre sodorja
a szél...

felszállt
vonatára
s elindult
a határba
a legnagyobb
bánatára...

ruhája
tépett
s bárhová
is lépett
a léte
szenvedés lett...

megadta
magát
az időnek
szélnek
esőnek
s avar lett...